Tizenhárom év után élesztik fel a Szemlét. Muhi András arról beszélt, hogy a szervezők közül sokáig várták a csodát, hogy újra legyen Filmszemle, ám rájött, hogy „a csoda születése rajtunk múlik”. Mi indította el ezt a csodát, hogy ennyi idő után ismét megvalósuljon a fesztivált?

Valójában egy központi döntés volt, hogy ezt a fesztivált ebben a formájában nem folytatták tovább. Ami most az egész ötletet generálta, hogy beszélgettünk jó páran filmesek, és nagy örömmel néztük, ahogy egyre több független film arat komoly sikereket, nemcsak Magyarországon, külföldön is. Ennek hatására körbenéztünk a piacon, és azt láttuk, nemcsak játékfilmek, hanem több műfajban is készülnek projektek állami támogatás nélkül. Innen jött az ötlet, hogy jó lenne csinálni egy fesztivált. De ugyanezzel a lendülettel rögtön el is vetettük a független fesztivál ötletét, ugyanazt akartuk folytatni, ami régen volt, senkit nem akartunk kizárni. Olyan fesztivált szeretnénk, ahol támogatottságtól függetlenül bármilyen film versenyezhet. Így nőtte ki magát ez a történet, négyen összeraktuk az induló tőkét majd beállt mögénk a fővárosi önkormányzat, több szponzor. Sok-sok szakmai támogatót és anyagi segítséget is szereztünk, így jött létre egy szerény, de minőségi fesztivált garantáló budzsé.

Fotó: Pataki Ági Kovács Gábor producer

Ez pedig már az előzetes számok alapján is jó döntésnek bizonyult: a legelső Szemle, azaz 1965 óta nem neveztek annyi filmet, mint idén.

Elképesztő mennyiségű nevezés érkezett: összesen 382, ebből 45 játékfilm, emellett rengeteg kisjátékfilm, hosszú és rövid dokumentumfilm, kísérleti film, animációk, tévésorozat, csodálatos felhozatal. Kellemes meglepetés volt. A játékfilmek, kisfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek között is jelentős számmal vannak a Nemzeti Filmintézet (NFI) által támogatott projektek

Ez tehát azt jelzi, hogy van igény a Szemlére.

Igen, az mindenképp van. Ez azt bizonyítja van egy elementáris igény arra, hogy azok a filmek is bemutatásra kerüljenek, amelyeknek esetleg nincs esélye moziforgalmazásba vagy más formában megjelenni.

Ahogyan most is, úgy korábban is nyíltan kommunikálták, hogy minden filmet várnak támogatástól függetlenül, sőt, az idei Filmszemle egyik fontos céljának azt is megjelölték, hogy betemessék az árkokat a szakmában. Fontos lépés, hogy az NFI által támogatott darabokat is neveztek, ám látványos hiányzók a Most vagy soha! című gigaprodukciókhoz hasonló alkotások. A Panoráma szekciót kifejezetten az ilyen jellegű, nagyköltségvetésű filmeknek hozták létre, oda sem jelölték ezeket az alkotásokat?

Azok a filmek kerültek oda, amiket neveztek, nem kerültek versenybe, de úgy véltük, érdemesek lennének a bemutatásra. Abból indultunk ki, hogy a nagyköltségvetésű állami támogatású filmeket úgysem nevezik majd a versenybe, hátha majd ide. De sehová sem nevezték őket. Pedig ez egy jó menekülő útvonal lett volna, hogy tényleg minden film megjelenjen.

Azt sikernek értékelik, hogy ennek ellenére vannak államilag támogatott filmek a programban?

Abszolút. A kiválogatott filmek között jelentős mennyiségű NFI-s film van, nem azt mondom, hogy többségben vannak, de sok nevezés érkezett. Ez egy szerencsés helyzet és szép dolog, hogy egymással versenyeznek, és be tudjuk mutatni ezeket a filmeket is.

A Filmintézettel tárgyaltak a Szemlével kapcsolatban, kaptak tőlük támogatást?

Sok sikert kívántak nekünk.

Az utóbbi időben sokat írtak arról, hogy immár több független film készül Magyarországon, mint állami. Ez mit mond el ön szerint a hazai szakmai viszonyokról?

Azt, hogy megszületett a magyar független film. Az alkotók rá lettek kényszerítve arra, hogy más forrásokból csináljanak filmeket. Összefogással, kölcsönökkel, különféle anyagi források kinyitásával, szponzorokkal és igen jelentős kockázatvállalással.

Fotó: 44. Magyar Filmszemle

Míg a Filmszemle egykor az egyik legnagyobb presztizsű magyar filmfesztivál volt, az utolsó esemény tizenhárom évvel ezelőtt már meglehetősen fapados volt. Az idei Filmszemlétől mit vár? 

Az utolsó fapados volt, ez nem lesz az, ám semmiképp sem high-profile eseményről van szó. Nagyon minimális büdzséből szerveződik, de próbáljuk a maximális minőséget kihozni belőle. A jegyárak is minimálisak – ezer forint egy mozijegy –, tehát mi a Corvin mozival együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél többen jöjjenek. Az nem titok, hogy a filmek nagy részét már láthatta a közönség, hiszen már korábban bemutatták őket, az idei Szemlére ugyanis az elmúlt két év filmjeit lehetett nevezni. Nagy öröm viszont, hogy lesznek olyan filmek, melyeket itt láthat a közönség premier elött. Azt kell, hogy mondjam: látva az összes játékfilmet, ez egy nagyon erős a mezőny, és remélem, hogy a nézők is színvonalas fesztiválként értékelik majd a Szemlét.

Mit fog látni az, aki kilátogat február elején a Corvin moziba?

Egy minőségi, diverz magyar filmszakmát fog látni, és azt, hogy végre megint összejön a szakma, lehet majd beszélgetni és filmeket nézni.

A vetítések mellett milyen programok várják a látogatókat?

Aki annak idején járt már a Filmszemlén, azt tudja jól, hogy mindig nagyon jó hangulata volt. Ott a szakma, egész nap beszélgetünk, és azt várjuk, hogy a közönség is részt vehessen ebben. Lesznek panelbeszélgetések, de lehet majd az alkotóktól is kérdezni, és különféle tematikus beszélgetéseket is szerveztünk. Minőségi reprezentálása lesz ez a mai magyar filmnek.

44. Magyar Filmszemle

Az idei fesztivál tükrében mik előzetesen a jövőbeli tervek?

Azt várjuk tőle, hátha tudunk csinálni jövőre majd egy negyvenötödik Filmszemlét. Nyilvánvaló, hogy kevesebb film lesz, de például konkrétan tudom, hogy most is készül sok-sok film, amely nem tudott elkészülni az idei fesztiválra, és ezeket jövőre fogják nevezni. Ha nem is lesz annyi nevezés, mint idén, lesz mit néznünk jövőre is.

The post Kovács Gábor: Az utolsó Filmszemle fapados volt, ez nem lesz az first appeared on 24.hu.