A kihalás széléről visszafordulva védett státuszból ismét vadászható állattá vált néhány évtizeden belül az aranysakál Magyarországon. Győrvári Attila, a Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének a titkára a zaol.hu megkeresésére arról beszélt, rendelkezésre álló adataik szerint Zalában 2006-ban ejtették el az elsőt, majd 2021-ben már 300 egyedet hoztak terítékre, de ennél nyilván jóval nagyobb a számuk.
Mint mondta, opportunista faj, azaz rendkívül jól alkalmazkodik a változó körülményekhez. Megtalálja a táplálékát, ha kell, gyorsan változtat, apróvadakat, kölyköket, pockokat, rágcsálókat, de az emberi hulladékot is fogyasztja. Falkában él, az alfahím és nőstény egy életre együtt marad, a szaporulat nőstényei pedig egy évig a szülőkkel maradnak, a kotorékban közösen nevelik az utódokat, utána alapítanak új családot.
Falkában kommunikál, kooperálva vadászik, míg a róka például magányosan. Az együttműködési, mondhatni szociális készség mellett elképesztően tanulékony. Egy generáción belül adja át a tudást, ahol egyszer veszélybe került, oda nem megy többé, eleve nagyon óvatos. Megfigyeli a dámok borjazási szokásait, tudja, hogy hol és mikor ad életet több dámszarvastehén, ezekre a szülészeti szigetekre falkában megy és gyéríti a borjak számát
– magyarázta, hozzátéve, hogy ez Somogyban már látszik a dámszarvasok csökkenő számában.
Megdöbbentő jelenségnek nevezte a kóbor kutyákkal való párosodást, ami hibrid egyedeket hoz létre. Méghozzá úgy, hogy a kutya domesztikálódott, emberhez szokott tulajdonságait örökítheti, ezért az aranysakál a lakott területeken bátrabban közlekedik.
Arra a kérdésre, hogy kell-e tőlük tartani, Győrvári Attila úgy felelt, „mondhatnánk, hogy ne barátkozzunk, ha meglátjuk az amúgy nem túl tetszetős állatot, de van ő ahhoz elég óvatos, hogy elutasítsa az emberi érdeklődést.”
Azt biztos, hogy nem egy Fekete István regényből kilépő cukiság. A nyomát könnyen felismerhetjük, az aranysakálnak mind a mellső, mind a hátsó lábán a két középső ujj talppárnája a hátsó részen keskeny sávban összenőtt
– fogalmazott.
Az aranysakál ellensége jelen pillanatban tehát az ember lehet, aki kordában tarthatja a túlszaporodást. A mezőgazdászok számára akár hasznos is lehet, hiszen fogyasztja a termőföldek kártevőit, de a vadgazdálkodók aggódhatnak a nagyvadutánpótlás miatt, mivel kárt tehet az apróvadban, dámborjúban, őzgidákban, vadmalacokban.
Nemrég egyébként már Csernobilban is találkoztak aranysakállal, amire korábban sosem volt példa.
The post Kóbor kutyákkal párosodnak az aranysakálok, hibrid egyedek születnek first appeared on Sokszínű vidék.
