Történelminek lesz tekinthető la magyar űrhajós, Kapu Tibor küldetése – olvasható a HUNOR – Magyar Űrhajós Program közleményében. Mint írják a legkorábban idén májusban induló Ax-4 misszió mintegy 60 tudományos kísérletet foglal magába, ilyen sokat ezelőtt egyik Axiom Space-küldetés során sem végeztek el.

Kapu Tibor egy négyfős legénység tagjaként látogathat el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol a tervek szerint 14 napot tölt majd. A csapat parancsnoka a NASA nyugalmazott asztronautája, Peggy Whitson, aki rengeteg tapasztalattal rendelkezik az űrutazás terén. A pilóta az indiai Shubhanshu Shukla lesz, mellettük pedig a lengyel Sławosz Uznański kapott még helyet kutatóűrhajósként.

Feladatuk az lesz, hogy tudományos és technológiai jellegű kutatásokat végezzenek, amelyeket kizárólag a világűrben lehet végrehajtani. Munkájuk középpontjában többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, illetve a mikrogravitáció emberi agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásai állnak. Kutatásaik emellett kiterjednek az ízületek, a véráramlás, az őssejtek, a daganatos sejtek és a sugárzás hatásainak vizsgálatára is – ennek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése.

Kapu Tibor kutatóűrhajósként közel harminc magyar kísérletet fog elvégezni az ISS fedélzetén. Többek között az fogja vizsgálni, hogyan változik az űrben az emberi mikrobiom, milyen módokon lehet kijavítani a sugárzás okozta DNS-károsodást és hogyan változnak az emberek kognitív és mozgáskoordinációs képességei a mikrogravitációban. Emellett új technológiák létrejöttét is segíti majd, például alacsony olvadáspontú fémek viselkedését kutatja, ami új generációs hajtóműrendszerek fejlesztéséhez járulhat hozzá.

A HUNOR-program közlése szerint mindezek mellet feladata lesz még:

• a bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel,
• egy nanoszál-alapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között,
• egy személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás,
• a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása,
• egy mikrofluidikai gyógyszer-tesztchip vizsgálata,
• az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása,
• a kardiovaszkuláris és az egyensúlyi rendszerek alkalmazkodási folyamatainak vizsgálata,
• az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése,
• az űrhajósok hőkomfortját meghatározó folyamatok modellezése,
• precíziós helymeghatározás tesztelése mozgásérzékelő szenzorokkal,
• az űrrepülés hatásainak vizsgálata 3D-nyomtatott anyagok mechanikai tulajdonságaira,
• felsőlégköri zivatarjelenségek és elektromos aktivitás tanulmányozása,
• valamint gravitációs jelenségek bemutatása rendhagyó fizikaóra keretében, magyar diákok bevonásával.

A négy űrhajós a SpaceX egyik Crew Dragon űrhajóján utazik majd az űrállomásra, amelyet egy Falcon 9 rakéta bocsát fel. Korábbi várakozások szerint az Ax-4 misszió már 2024 októberében kezdetét vehette volna, augusztusban azonban bejelentették a küldetés elhalasztását, mert az űrhajósok még a Multilateral Crew Operations Panel nevű testület hivatalos jóváhagyására vártak. Az engedélyt azóta megkapták, jelen állás szerint a küldetés legkorábban májusban indulhat.

Kapcsolódó

Ezért fontos, hogy legyen újra magyar űrhajós

Farkas Bertalan 1980-as, történelmi missziója után bő 40 évvel újabb magyar fogja elérni világűrt. Ki és hogyan?

The post Mi lesz a dolga a magyar űrhajósnak a világűrben? first appeared on 24.hu.