Egy új jelentés alapján az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nagyban hozzájárult az Iránt, Irakot és Szíriát évek óta érintő tartós és rendkívül súlyos aszályhoz – számol be az MTI. Részben a régióban húzódik a termékeny félhold, amely civilizációnk bölcsője volt,
mára azonban a táj drasztikusan átalakult.
A World Weather Attribution (WWA) nevű tudományos hálózat jelentése szerint a globális felmelegedés miatt megváltozott éghajlati viszonyok olyan körülményeket teremtettek, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a térségben a szokásosnál jóval szárazabb időszak alakult ki. A kutatócsoport úgy véli, a folyamatot elsősorban a fosszilis energiahordozók égetéséből származó üvegházhatású gázok felhalmozódása hajtja, amely döntő szerepet játszik a régiót érintő felmelegedésben.
A szakértők szerint a mai klímaviszonyok között egy több éven át tartó csapadékhiány már nem számít szokatlannak, de a felmelegedés nélkül nem alakulhatott volna ki ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó aszály. A magasabb hőmérséklet gyorsítja a talaj kiszáradását, és tartósabbá teszi a csapadékhiány hatásait .
A térség meglévő problémái tovább súlyosbítják a kialakult helyzetet, mivel a túlterhelt vízgazdálkodási rendszerek, a túlhasznált legelők és az öntözéses mezőgazdaság gyors terjeszkedése tovább csökkenti a rendelkezésre álló vízkészleteket.
Irán több nagyvárosában szigorú vízkorlátozásokat vezettek be, más térségekben felhőmagvasítással próbálnak csapadékot előidézni. A vallási vezetők eközben arra kérik a lakosságot, hogy imádkozzanak esőért a kritikus helyzet enyhítésére. Irakban a jelenlegi időszak az 1933 óta mért egyik legszárazabbnak számít, Irán országos katasztrófa küszöbén áll, Szíriában pedig négy évtizede nem fordult elő ilyen mértékű vízhiány.
The post Így szárította ki az emberiség a civilizáció bölcsőjét first appeared on National Geographic.
