Bebörtönzött újságírók kapták az EU legrangosabb emberi jogi díját

Belarusz és grúz bebörtönzött újságírók kapták az Európai Unió emberi jogi díját, a Szaharov-díjat.

Büszke vagyok arra, hogy az idei Szaharov-díjat Andrzej Poczobut és Mzia Amaglobeli újságírók kapják a szólásszabadságért, illetve Belarusz és Grúzia demokratikus jövőjéért folytatott bátor küzdelmükért elismerésül. A parlament szolidaritást vállal Mzia és Andrzej mellett, és azonnali szabadon bocsátásukat követeli, mert az igazság kimondása a hatalommal szemben soha nem lehet bűncselekmény

– mondta el Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Strasbourgban, az év utolsó plenáris ülésén. Az év utolsó ülése hagyományosan csak a Szaharov-díj átadásáról szól, de a mostani ülést kiegészítette még egy fontos szavazás, amellyel az EP-képviselők a szintén ezen a héten tartandó uniós csúcsra készülnek.

Ez a szavazás az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás összehozását igyekezne gyorsítani. A gigantikus szabadkereskedelmi megállapodást évek óta szeretné átvinni az EU, de eddig nem sok esély volt rá. Donald Trump vámháborújának kirobbanása után viszont a politikai helyzet lehetőséget adott arra, hogy véglegesítsék a megállapodást. Ezt az idei utolsó csúcstalálkozón hagynák jóvá a tagállamok vezetői, ám a franciák hátráltatni kezdték a jóváhagyást.

A dél-amerikai országokkal kötött megállapodás Németországnak kifejezetten jó lenne, mert a német autóipar új piacokhoz jutna, a franciák viszont félnek tőle, mert az olcsó dél-amerikai hús és mezőgazdasági termékek árthatnak a francia agrárszektornak. Az utóbbi napokban Olaszország is a franciák mellé állt, de egyelőre nem tudni, sikerül-e meggyőzni őket a megállapodásról. Ezért szavazott most az EP egy olyan módosításról, amely új kétoldalú garanciákkal egészítené ki a javaslatot. A kiegészítés szerint a szabadkereskedelmi megállapodásban résztvevő termékeknek ugyanúgy meg kellene felelniük az uniós szabályozásoknak, mint az uniós termékeknek. Ez nagyrészt eddig is így volt, a mostani módosító leginkább politikai megerősítést jelent.

A világ problémái

Az Andrej Szaharov emigráns szovjet magfizikusról elnevezett díjat az EP minden évben egy olyan személynek adja oda, aki sokat tett az emberi jogokért. Ezzel együtt a gyakorlatban a díj kifejezi az EP világképét is. A három nagy uniós szervből a parlamentnek nem sok szerepe van a külpolitikában. A döntései inkább politikai nyilatkozatok, nincs kötelező érvényük, ezért az EP bátrabban is fogad el ilyen határozatokat a világ szinte minden ügyéről.

FREDERICK FLORIN / AFP A díjazottak és az EP elnöke.

Ha végignézzük a Szaharov-díj nyerteseit, egyrészt látjuk, hogy az Európai Parlamentnek milyen politikai ambíciói voltak, másrészt azt is észrevehetjük, hogy milyen kihívások dominálták Európa politikáját. A díjat 1988-ban, közvetlenül a berlini fal leomlása után alapították, és az első években alapvetően a kelet-nyugat megosztottságot és a faji szegregácót ellenző aktivisták kapták meg. A vasfüggöny leomlását követően a keleti diktatúrákkal harcoló, valamint a balkáni háborút ellenző szereplőknek ítélték oda. A 2000-es években a globális terrorizmus elleni harc és a média szabadsága voltak a fő ügyek, 2010 után pedig a közel-keleti iszlamista terrorizmuson, az Arab Tavaszon és a nők jogain volt a hangsúly. 2020 után pedig a díj kicsit visszatért a kezdetekhez, alapvetően a keleti autoritarianizmus és az Európa közelében zajló háború voltak a fókuszban.

Az idei nyertesek közül Andrzej Poczobut újságíró, esszéista és blogger a Belaruszban élő lengyel kisebbség tagja. A díjat lánya, Jana Poczobut vette át a nevében, miután apját öt éve bebörtönözték. A Batumelebi és a Netgazeti független online médiaorgánumot alapító és vezető grúz újságírónő, Mzia Amaglobeli nevében a Batumelebinél dolgozó munkatársa, Irma Dimitradze vette át a díjat. Mindketten olyan rezsimekben voltak újságírók, amelyek vagy közel vannak az EU határaihoz, vagy korábban csatlakozni kívántak hozzá. Utóbbi körbe tartoztak azok a szerb diákok is, akik szintén jelen voltak az EP plenáris ülésén, és évek óta harcolnak a Vucic-rezsimmel, amelyik jelenleg is be szeretné léptetni Szerbiát az EU-ba.

The post Bebörtönzött újságírók kapták az EU legrangosabb emberi jogi díját first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed