Cikkünk frissül…
A szokásos péntek reggeli közmédiás interjúja ugyam elmaradt, de azért délelőtt tartott egy sajtótájékoztatót Orbán Viktor a kormánymédia delegáltjai előtt.
Orbán a hajnalban véget ért EU-csúcsot értékelte, ami szerinte inkább haditanácskozás volt, mert a felek a magyarok, a csehek és a szlovákok kivételével végig arról beszéltek, hogyan kellene legyőzni az oroszokat. Az újdonsült V3 ellenben végig amellett ágált, hogy békét kellene teremteni.
Orbán rögtön szót ejtett a befagyasztott orosz vagyon helyzetéről is, amihez végül az unió nem nyúl hozzá. Orbán azt mondta ezzel kapcsoltban, hogy az ellenkező eset felért volna egy hadüzenettel, megalapozatlan, naív gondolat volt szerinte, hogy az oroszok végig nézték volna csak úgy, hogy a nyugatiak elveszik a pénzüket és az ellenségüknek adják. Orbán külön kiemelte a belga miniszterelnök szerepét, akinek szerinte nagy érdemei vannak abban, hogy végül érintetlen marad az orosz pénz. Orbán szerint belga kollégája megmentette Belgiumot a pénzügyi csődtől. (A befagyasztott orosz vagyonok legnagyobb része Belgiumban vannak, ha a nyugat azokat felhasználja, majd Moszkva perel és nyer, abban az esetben Belgiumnak kellett volna tartania a hátát.)
Orbán a téma kapcsán elmondta még, hogy a magyar államnak is vannak devizatartaléka Nyugat-Európában.
Ha most a befagyasztott orosz vagyont elvették volna, amit sikerült elhárítani, akkor másnap nekünk már azt a napirendi pontot kellett volna tárgyalni a magyar kormányban, hogy hova tegyük a devizatartalékunkat, mert ott, ahol elkobozzák, ott semmiképpen nem hagyjuk
– mondta Orbán, hozzátéve, ezt a kérdést most zárójelbe tették, de készülnek arra, hogy szükség esetén „kimenekítsék” a pénzt nyugatról.
A miniszterelnök azt kezdte fejtegetni, hogy a nyugati politikusok szerint erkölcsileg nagyon is helyes az, ha megtámogatnak egy háborúban álló kis országot.
Persze nem is annyira kicsi (…) Meg nem is világos, hogy ki támadott meg kit. Mindenesetre egy erőszak alá vont országot
– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a kormányfő.
Ezután rátért Orbán az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós hitelre, amivel kapcsolatban rögtön rögzítette, hogy ez szerinte egy hadikölcsön. Orbán finomabban, de megismételte reggeli állítását, miszerint az ukránok nem fogják tudni visszafizetni ezt az összeget, így a törlesztés majd az európaiak nyakába szakad. Kivéve Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát, akik nem részei a konstrukciónak.
Orbán szerint ebbe változást csak az hozhatna, ha Oroszország elveszíti a háborút, ami után Moszkvának jóvátételt kell fizetnie. Kis világháborús emlékidézés után Orbán azt mondta, a hitelről született döntéssel az Európai Unió ráállt arra a pályára, hogy le kell győzni Oroszországot. Mint mondta, ez eddig is képben volt, de most már konkrétan ez a helyzet, mert az európaiak már futnak a pénzük után.
Ez rendkívül súlyos dolog
– jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán túlszárnyalná Horthyt és Tisza Istvánt
A miniszterelnök szerint a feladat most adott: mivel az Európai Unió most már tényleg le akarja győzni minden szándéka szerint Oroszországot, a magyar kormánynak most az a dolga, hogy megakadályozza, hogy az unió „maga mellé rángasson bennünket”.
Ehhez egy elképesztő politikai teljesítményre lesz szükségünk, nagyobbra, mint amit Horthy vagy Tisza István le tudott adni. Mert nekik nem sikerült.
Előrejelezte, hogy ez nem rövidtávú feladat, több évig is eltarthat, majd megismételte, hogy ez a „legnagyobb politikai feladvány, amit meg kell oldani”. Itt jelezte, hogy a háborúpárti álláspontot jelenleg a németek képviselik a leghangosabban, így most egy háborúba tartó Németország mellett kell nekünk életben maradni, ahogy kellett volna a két világháború alkalmával is.
The post Orbán Viktor az ukrajnai háborúról: „Nem világos, hogy ki támadott meg kit” first appeared on 24.hu.
