Magyarország nem szorul pénzügyi védőhálóra, de ha mégis úgy alakulna a helyzet, akkor az Egyesült Államoktól megkaphatja ezt a segítséget.
A mostani helyzetben ennek a pénzügyi védőhálónak az értelme, a szükségessége nem nagyon látszik
– ezt Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája mondta a teljes egészében a 24 Extra Csúcs-előfizetői számára hozzáférhető Bázishatás podcast legutóbbi adásában.
A szakértő szerint az ország devizamérlege – amihez jelentős mértékben hozzájárul az olajkereskedelem haszna – nem indokolja az aggodalmat, ma stabilabb a helyzet, mint volt 2008-ban, amikor komoly fizetésimérleg-hiánnyal küzdött Magyarország. Az azért megütötte a fülét, amikor Donald Trump amerikai elnök Argentínával állította párhuzamba a pénzügyi segítségnyújtást (s amiről utólag azt mondta, hogy nem ígért ilyet Orbán Viktornak). Móró Tamás szerint teljesen más a két ország helyzete. Argentína egy politikai téttel bíró mentőcsomagot kapott, és be is jött Trump számítása, nyert az általa támogatott jelölt. Magyarország esetében nincs szó pénzügyi kényszerhelyzetről, a tőkepiac – igaz, viszonylag magas forintkamatok mellett, de – finanszírozza a költségvetést.
Mindezzel együtt a Bázishatás vendége szerint Amerika nyitott lehet egy ilyen együttműködésre.
Bármennyire is kis ország vagyunk, a Trump-adminisztrációnak fontos egy ilyen szövetséges, amely bizonyos értelemben az amerikai elvárásokat, érdekeket tudja támogatni az Európai Unióban.
Az összeg, amiről szó van (mintegy 20 milliárd dolláros csomagról beszélt Orbán Viktor) nem tétel Washington számára, és nem is direkt segély lenne, hanem egy devizacsere-megállapodás.
Kivárnak a hitelminősítők
Magyarország befektetői megítélését, pénzügyi kiszolgáltatottságát befolyásolják a hitelminősítői döntések. A magyar gazdaság hároméves átlagban nulla közeli növekedésre volt képes, a költségvetési kiadásokat nem sikerül kordában tartani, az ipar, a beruházások visszaestek. Vajon a választások közelségével magyarázható, hogy ennek ellenére a legutóbbi körben sem változtak a ratingek? – kérdeztük vendégünktől.
Móró Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy bár kétségtelenül magas a magyar költségvetés hiánya, de nem mi vagyunk az egyetlen „sokat költő ország”, a lengyeleknél és a franciáknál is nagy a deficit.
A hitelminősítők szerintem úgy gondolkoznak, hogy választási költségvetés lesz a 2026-os, és a választást követően mindenképpen vissza kell venni a költésekből, ami valószínűleg be is fog következni, abban az esetben is, hogyha a jelenlegi kormány marad
– mondta.
A hitelminősítők tehát „átnéznek” a mostani folyamatokon, ám, ha ez tartós marad, arra már reagálni fognak. A szakértő szerint nagy kérdés, hogyan alakul a növekedés jövőre. Az idei gyenge év után 2026-ban 2,5 százalékos növekedés várható, javulni fog a lakossági fogyasztás, beindulnak a beruházások, enyhül az óvatossági motívum a fogyasztásban.
Mit tudnak a lengyelek, amit mi nem?
Arra a kérdésre, hogy az orosz-ukrán béke megtolja-e a magyar gazdaság teljesítményét – amint azt az Orbán-kormány úton-útfélen hangoztatja –, azt a választ kaptuk, hogy A háborús retorika és a magas infláció az elmúlt időszakban óvatossá tette a lakosságot. Az egyes országok eltérően voltak képesek reagálni.
„Miképpen lehet az, hogy a lengyeleknél jóval magasabb GDP-növekedést láttunk alacsonyabb infláció mellett, mint Magyarországon, ahol magasabb infláció és közel nullás GDP volt ugyanebben az időszakban?” – tette fel a kérdést. Azzal együtt is látványosnak tartja a különbséget, hogy a lengyel belső piac jóval szélesebb, és kevésbé kitett a német gazdaságnak.
Amiről beszéltünk még a Bázishatásban:
- Milyen sorsot szánnak Ukrajnának a világhatalmak?
- Menekítik-e a pénzüket a befektetők a választás előtt?
- Mire fogadnak a nagy nemzetközi befektetőházak a magyar választásra készülve?
- Hol lesz a forint árfolyama jövő ilyenkor?
The post „A választás után jönnie kell a kiadáscsökkentésnek” first appeared on 24.hu.
