Jámbor András országgyűlési képviselő megbízásából készített felmérést a 21 Kutatóközpont a Szőlő utcai ügy hatásairól. A felmérés során kíváncsiak voltak arra, hogy a válaszadók maguktól milyen arányban tudták felidézni az ügyet, milyen mértékben látják felelősnek a kormányt, mit gondolnak a fizikai bántalmazásokról és arról, hogy a választóközönség szerint kinek kellene felelősséget vállalni a történtekért.

Mint kiderült, az ügy a kutatási adatok szerint olyan emberek érdeklődését is felkeltette, akik nem követik napi szinten a politikát:

a pártnélküliek kétharmada, a politika iránt nem érdeklődők fele is hallott róla.

A válaszadók jelentős többsége magától is említette, ami azt jelenti, hogy tényleg sokan gondolkodtak a témán. Míg 2025. október elején, az ügy első felmerülése után spontán módon minden negyedik megkérdezett említette a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai ügyet a hónap legfontosabb eseményeként, decemberben már minden harmadik megkérdezett.

Ez az arány kiemelkedő, a 21 Kutatóközpont még sosem kutatott olyan ügyet, amit a teljes minta egyharmada magától megemlített volna.

A kutatás szerint a kormány gyermekvédelmi – gyermekekkel szembeni erőszak ellen tett – intézkedéseivel mindössze 22 százalék elégedett, 52 százalék viszont elégedetlen, tehát társadalmi megítélés szempontjából nem számít sikeresnek a kormány ezen a területen. Még a saját támogatóinak is mindössze 64 százaléka elégedett, 7 százaléka pedig elégedetlen. Az nem meglepő, hogy az ellenzékiek elsöprő többsége elégedetlen, ám az már jelzésértékű, hogy a pártnélküliek 39 százaléka is az, miközben csak 13 százalékuk elégedett.

Azoktól, akik hallottak az ügyről, azt is megkérdezték, hogy a kormány milyen mértékben hibáztatható azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly volt intézményigazgatók hosszú éveken át vezethették az intézményt, erőszakos és abuzív fellépéseik ellenére. A válaszadók 23 százaléka gondolta, hogy ebben a kormány nem hibás, 49 százalékuk viszont felelősnek tartja a kormányt (szinte pontosan ugyanez az arány volt tetten érhető az október eleji adatokban is).

Ki a hibás, ki mondjon le?

A szavazótáborok szerinti bontás hasonló mintázatot mutat ebben a kérdésben is: az ellenzékiek szinte egy emberként hibáztatják a kormányt, de a fideszesek 12 százaléka is ezzel értett egyet, miközben 65 százalékuk nem látott kormányzati felelősséget. A pártnélküliek 29 százaléka hibáztatta a kormányt, 14 százaléka pedig nem. Összességében tehát ebben a kérdésben is a szokásos pártos arányokhoz képest rosszabb megítéléssel kénytelen szembenézni a kormány.

Az ügyről értesült kormánypártiak 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az eseménysorozat elbizonytalanította a pártpreferenciájában (ez az összes kormánypárti szavazó 6 százaléka), a többi fideszes változatlan – vagy akár növekvő – szimpátiával tekint ezután is a pártjára.

A Tisza-szavazók közül senki sem bizonytalanodott el, a többi ellenzéki párt hívei közül pedig mindössze 3 százalék. Persze az is elképzelhető, hogy azok a kormánypártiak, akiket tényleg megbotránkoztatott az ügy, azok a felmérésben már nem is választottak pártot.

A Szőlő utcai ügyről értesülő 84 százaléknyi válaszadótól azt is megkérdezték, hogy a kormányból érzésük szerint le kell-e mondani valakinek a történtek miatt. Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár lemondását 53, Pintér Sándor belügyminiszterét 49, Tuzson Bence igazságügyminiszterét 48, Orbán Viktorét pedig 40 százalék tartotta szükségesnek. A kormánypárti válaszadók 16 százaléka szerint le kellene mondania Fülöp Attilának, 13 százaléka szerint Pintérnek, 9 százaléka szerint Tuzson Bencének (Orbán Viktor lemondását 1 százalékuk szorgalmazta). Látható, hogy az ügy körüli felháborodás széles körű, és nem kizárólag ellenzéki szavazókra korlátozódik – hangsúlyozta a 21 Kutatóközpont.

The post Felmérés a Szőlő utcáról: a magyarok 40 százaléka szerint le kellene mondania Orbánnak first appeared on 24.hu.