Bécs közepén, a Práterben az óriáskerék közelében áll egy szokatlan, gömb alakú építmény. A Kugelmugel („Gömbdomb” vagy „Gömbhegy”) nemcsak a formája miatt vált híressé, hanem azért is, mert lakója egykor önálló köztársasággá nyilvánította.
A gömbház születése
A Kugelmugel ötlete az 1970-es években született Edwin Lipburger osztrák képzőművész fejében. Lipburger a hagyományos építészeti formák elleni tiltakozásként álmodta meg a gömb alakú házat – szerinte a gömb az emberi harmóniát, az egyenlőséget és a természet tökéletességét szimbolizálja.
1971-ben meg is építette első gömbformájú házát Katzelsdorfban, Bécstől délre. A különleges, fa- és fémszerkezetű épületet azonban az osztrák hatóságok nem hagyták jóvá, mivel nem felelt meg az építési előírásoknak. Lipburger hiába kért engedélyt, a hivatalok rendre elutasították – ő viszont hajthatatlan maradt.
Amikor egy ház független állammá válik
A művész végül drasztikus lépésre szánta el magát: 1976-ban kikiáltotta a házát független államnak, és a „Republik Kugelmugel” nevet adta neki. Saját bélyegeket, útlevelet és pénzt is tervezett, sőt, új címként a következőt tüntette fel: 2., Antifaschismusplatz, Republik Kugelmugel.
A hatóságok természetesen nem vették komolyan az „államalapítást” – Lipburgert építési szabálysértés miatt elítélték, és rövid időre börtönbe is került. A gömbházat végül 1979-ben szétszerelték, majd évekkel később Bécs városa – felismerve a történet kulturális értékét – a Práter területén újra felállíttatta.
A Práterben új életre kelt gömb
A Kugelmugel ma a bécsi Práter egyik különleges látványossága. A 8 méter átmérőjű gömb formájú ház 11 000 alumíniumlemezzel borított, és egy kis kerítéssel van körbevéve, mintha valóban határt jelezne. A kapun még ma is olvasható a felirat:
Republik Kugelmugel – Eintritt verboten ohne Einladung!
(Vagyis: Kugelmugel Köztársaság – Belépés meghívó nélkül tilos!)
Edwin Lipburger 2015-ben elhunyt, de a „köztársaság” eszméje tovább él. A ház ma Bécs városához tartozik, ám hivatalosan továbbra is megőrizte saját „államiságát” – persze inkább művészi gesztus, mint politikai valóság.
A Kugelmugel „államának” ma is több mint 650 bejegyzett „állampolgára” van, akik szimbolikusan támogatják az alkotói szabadságot.
A gömb ma kiállítások, művészeti események helyszíne, és sokak számára az egyéni szabadság és a művészi függetlenség jelképe.
11 fotó
Számos bécsi érdekességről beszámoltunk már, így az úszó kertekről, a szennyvíz segítségével fűtött lakásokról és a múzeumról, ami ferde tájképekkel hívja fel a figyelmet egy fontos dologra.
The post A gömb, ami ország lett: a bécsi Kugelmugel különös története first appeared on Sokszínű vidék.
