A Fortepanra kerülő fotók témáját először az adományozóik segítségével igyekeznek az oldal szerkesztői azonosítani. Ha ez nem vezet sikerre, akkor önkéntesek esnek neki a képanyagnak a FortePan megfejtések fórumon, a legkalandosabb nyomozásaikról ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak, de kétszázezredik fotónk háttértörténetének megfejtésében is sokat segítettek olvasóink. Végül az ellenőrizhető információk alapján Simon Gyula és Péter Gábor Fortepan-szerkesztők egészítik ki a képek leírásait.

Vannak azonban olyan fényképek, amiknél még a múlt legjobb ismerői is elakadnak. Éppen ezért vált hagyománnyá, hogy év végén egy kis fejtörővel kedveskedünk olvasóinknak: íme huszonöt kép, amelyeknek jó lenne beazonosítani a helyszínét vagy a szereplőit. Bízunk benne, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, most is záporozni fognak a helyes megfejtések! Az 1960–80-as években készült fotók visszafejtéséhez valakinek talán elég a saját memóriájára hagyatkoznia, de sokat segíthet a Hungariacana, az Arcanum Újságok, a Köztérkép vagy más, hasonlóan könnyen hozzáférhető archívum is. Inspiráló lehet ide kattintva elolvasni azt a tizennégy tavalyi megfejtést, amit a közösségi kútfő csodájának köszönhetünk.

A megfejtéseket a fortepan@gmail.com e-mail címre várjuk! Kérjük, csak olyan tippeket írjanak, amelyeket valamilyen módon alá tudnak támasztani (ismerik a pontos címet, Google Street View-n felismerhető a helyszín, van egy másik fotójuk, ami alapján beazonosítható a kép témája stb.), és mindig jelöljék meg, hogy hányas számú fotóhoz tartozó megfejtést küldik!

Minden képünk forrásmegjelölésében szerepel a fotó azonosító száma, amire kattintva nagy felbontásban letölthetik azt a Fortepanról – erről a linkről pedig az összes fénykép egyben is lementhető jó minőségben –, hogy tüzetesebben is megvizsgálhassák a részleteket!

*

Cikkünk nyitóképén és ezen a további két fotón egy furcsa alakú tornateremben zajlik egy női röplabdameccs az 1960-as évek közepén. Vajon mi lehetett a tér funkciója előtte? Elég magasan, a kosárpalánk mögött vannak az ablakok, talán ez is segíthet az azonosításban.

Meglepő módon nemzetközi mérkőzésnek tűnik a meccs, ugyanis a sötét mezeken NDK címer látható. A fehérmezes játékosok pedig valószínűleg magyarok, talán valaki megismeri a címert a #278111-es fotón. A tornaszőnyeg és a zsámoly is nagyon jellemző a magyar tornatermekre.

A kép szerzője Fábián József autodidakta budapesti fotográfus, aki sokat fotózott színházakban, gyakran megfordult például Kaposváron, de az általa dokumentált rengeteg fodrászverseny miatt bejárta az egész országot. Róla szóló cikkünket ide kattintva olvashatják.

Bízunk benne, hogy sportrajongó olvasóink be tudják azonosítani a fenti képeken látható rangadót is. Ebben az esetben ugyanis tudjuk, hogy a Nemzeti Sportcsarnokban (később Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) járunk a budapesti Istvánmezei úton, de nem tudjuk, milyen nemzetközi kosárlabda torna miatt gyűltek össze a lelátón a notabilitások és a szép számú közönség. A dátum közelítő, valamikor az 1980-as évek első felében lehetünk. (#268841-től #268846-ig tart a sorozat, tehát további két fotót találnak még a Fortepanon.)

Kanyó Béla fotóhagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből került a Fortepanra, és olyan sokszínű, hogy érdemes korábbi cikkünkkel feleleveníteni az általa megörökített kelet-európai groteszket.

Egy másik Kanyó Béla-fotó készítési helyét is ismerjük, a budapesti Albertirsai (Dobi István) úti vásárterületen vagyunk, szintén az 1980-as évek elején, de tudja-e valaki, hogy milyen alkalomból kerültek kiállításra ezek a szobrok? Középen talán egy Petőfi áll…

Továbbra is maradunk a ’80-as években, de a Tiszai Vegyi Kombinát vagy netán a Borsodi Vegyi Kombinát által gyártott csomagolóanyagok hirdetésének helyét keressük. Éppen három munkás szereli (fel?) a bumfordi betűkből álló feliratot, talán ennek dokumentálására készülhetett a fotó. A hirdetés mérete, az épület magassága, díszítése és a lámpaoszlop mind nagyvárosra vallanak.

Erky-Nagy Tibor az egyik legrégebbi és fontos adományozója a Fortepannak, ugyanis kiváló betekintést engednek képei a kisvárosi Magyarország, azon belül is leginkább Dombóvár világába. Talán ezek az üzletportálokat is Dombóváron fotózta… Bajáról is írt egy helytörténeti könyvet, ez is szóba jöhet potenciális helyszínként. Nem sétált el egyik kedves olvasónk a boltok előtt az 1980-as években?

Melyik utcasarki foghíjtelken állt a Magyar Állami Pincegazdaságnak ez a borpavilonja az 1960-as években? Érdekes az elbontott házak visszamaradt sziluettje. Sokáig üresen állhatott a telek, a közepére még egy háromágú lámaposzlopot is telepítettek. Az úton keresztbe-kasul sétáló – jól öltözött – emberek és a pedálra támasztott bringák is arra utalnak, hogy nagy forgalom nemigen volt errefelé, de azért van néhány keréknyom is a vizes aszfalton.

Úgy képzeljük, hogy nemigen felejti el senki, ha egyszer megivott egy pohárral ebben az ál-üvegablakokkal díszített pinceborozóban. Valószínűleg a Mátraaljai borvidéken járhatunk (az ablakon látható címer alapján talán konkrétan Egerben), és csak remélni merjük, hogy a 12,50 forintos ár nem volt túl sok az Abasári Rizlingért vagy az Egri bikavérért.

A fotókat valószínűleg egy reklámhoz készítette a Főfotó (teljes nevén Fővárosi Fotó Vállalat), amely főként vállalatok és intézmények megrendelésére készített ipari és kereskedelmi célú fényképeket 1961 és 1993 között.

Ezek a szovjet katonák vajon mit ünnepelnek, és főleg: hol? Valószínűleg egy laktanya udvarán járunk, ami mára ki tudja milyen funkciót tölt be.

Nagyon sok hasonló épülettel lehetett találkozni az 1970-es évek Magyarországán, úgyhogy ebben az esetben inkább abban bízunk, hogy egy olvasónk a képeken látható épületekben dolgozott vagy járt ott munkaügyben.

Hol nézhetik a gyerekek ezt a bábelőadást? Biztosan egy település központi terén, a hátul látszó középület is ezt sejteti.

A fotók készítője, Bencseky Mátyás egész életében a budapesti Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetnek fotózott, ami nem hangzik túl izgalmasan, de volt egy annál érdekesebb párhuzamos élete is, amelyről korábbi cikkünkben itt írtunk. Bencseky baráti körébe sok bábművész tartozott, esetleg ismerősek valakinek a társulat tagjai?

És végül jó lenne tudni, hogy a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár egykori mintaboltja melyik századfordulós, eklektikus bérpalota földszintjén volt. A 120 éves cég még ma is működik, de 1969 óta Graboplastnak hívják, így talán könnyebb kutakodni.

Összeállította: Virágvölgyi István – Simon Gyula segítségével

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2025

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

The post Találja ki, hol járunk – és segítsen megfejteni az ismeretlen Fortepan-képek rejtélyét! first appeared on 24.hu.