2025 júliusában ért véget a Kádár János életét bemutató cikksorozatunk. Bő egy év alatt 47 részben, mindig az adott téma szakértőjével beszélgetve mutattuk be olvasóinknak a magyar diktátor életét, politikai tevékenységét, és próbáltuk megérteni a gondolkodását, kerestük a tettei mögötti motivációkat. Nagy vonalakban bemutatjuk sorozatunkat Csermanek Jánostól, a nevelőszülőkhöz adott kisfiútól egészen Kádár János életútjának értékeléséig.

A gyerek és a kommunista ifjú

Gyerekkora még a kor fogalmai szerint is nyomorúságos volt, teli nélkülözésekkel, de céltudatos édesanyjára mindig számíthatott, míg édesapjával életében egyszer találkozott. Nagyon fiatalon csatlakozott a kommunistákhoz, állítólag egy véletlen kapcsán, amikor bunyóba keveredett egy tüntetésen – első letartóztatását még olcsón megúszta. Egyre inkább a mozgalom határozta meg az életét, börtönbe került, „köpött”, amiért társai kiközösítették, majd teljes illegalitásba költözött: Csermanek Jánosból Kádár Jánossá vált. A háború végére vezető pozícióba került, miközben elfogyott alóla a párt, és óriási mázlija volt, hogy megélte a szovjetek bevonulását.

Rákosi szolgálatában

Az illegalitásból kilépve karrierjét egy botrányba fulladt kettős akasztással kezdte, párttársai részéről a bizalmatlanság légköre vette körül, nem sokkal később viszont már Rákosi Mátyás legszűkebb köreibe került, osztozva a rendszer minden bűnében. Édesanyja és öccse elvesztése nagyon megviselte, ám csak ekkor, 37 évesen kezdett önálló életet. A párt volt a mindene, elejétől a legvégéig részt vett a Rajk László és társai ellen folytatott koncepciós eljárásban – tudta, hogy az egész kitaláció, hazugság, de félt: ha nem Rajk, akkor ő lesz az áldozat.

Rákosi börtönét ő sem úszta meg, Nagy Imrének köszönhetően szabadult, és maradt Rákosi Mátyás hűségén – a pártvezér egy hangfelvétellel zsarolhatta –, a forradalom kitörése őt is meglepetésként érte. 1956 őszén hozzáállása 180 fokos fordulatot vett, majd nyom nélkül eltűnt az országból: a szovjetek elrabolták.

„Rendcsinálás” és bosszú

Kádár János szovjet tankokkal tért vissza, felmérte a lehetőségeit, megértette a szovjet elvárásokat, és beleállt a feladatba: 1957 tavaszára ígéretekkel, erőszakkal és elnyomással felszámolta az ellenállást. A rendszer nem önmagát konszolidálta, hanem Rákosiét restaurálta, bár a folyamat a szocializmus szanálásának is beillik. Hruscsov maga utazott Magyarországra, és meg volt elégedve a „rendcsinálással”, apa-fiú viszonyuk elmélyült. A sértettségen és bosszúvágyon túl Kádárnak komoly, személyes érdeke is volt Nagy Imre kivégzése, de a terror senkit nem kímélt: akkor húzták be a kéziféket, amikor a kivégzettek száma elérte „az ellenforradalmi eseményekben ártatlanul elhunytak számát”.

Tamáska Mária és gazdaságpolitika

A politikai események mellett szót ejtettünk a magánéletéről, megismertük feleségét, Tamáska Máriát, kapcsolatukat, majd bemutattuk az 1960-as évek eseményeit: hatalma belső biztosításától az új gazdasági mechanizmuson át a csehszlovákiai bevonulásig.

Lejtmenetbe kapcsolt az ország

Az 1970-es és ’80-as évek rossz gazdasági reakciókról és lejtmenetről szóltak, és visszatérve a magánéleti szálhoz, a „kultusz nélküli Kádár-kultuszról írtunk.”

Az utolsó napok

Kádár karrierjének és lényegében életének végső epizódja a híres utolsó beszéddel kezdődött, idéztük utolsó szavait, majd arra kértük a cikksorozatban nyilatkozó történészeket, hogy kissé átlépve hivatásuk szigorú korlátait, szakmai tapasztalatuknak és benyomásaiknak is némileg engedve értékeljék Kádár János jellemét, pályáját.

The post Ki volt valójában Kádár János? first appeared on 24.hu.