Az Adorable Adventures igazából egy édibédi malackodás. Egy vaddisznó családot hozhatunk újra össze, ha jó az orrunk.

Örök dilemma, hogy milyen módon vezessük be a gyermekeket a videojátékok világába. Mikor van a megfelelő időpont, de legfőképp milyen játék elé engedjük leülni. Kivéve, ha magától történik meg a dolog, mint a nyolcvanas években, amikor én felnőttem. Senki nem szólt bele, a szülők nem értettek hozzá, a magam ura voltam. Mondanom sem kell voltak erőszakos játékok is (sőt, szinte csak azok), de egy “titokzatos” Striptease című is, amiben egy hölgyet kellett kukkolni a távolból, ahogyan fel(!)öltözik (ez már gyerekfejjel is nehezen volt feldolgozható).

Mint látható, nincs egyik úttal sem gond (talán nem túlzás azt állítani, hogy nem lettem félkegyelmű), persze jobb ha azért irányított módon történik a bevezetés. Na erre nagyon jó példa az Adorable Adventures, ami egy aranyos kis keresgélős kalandjáték, rengeteg ügyességi résszel, platform elemekkel. Ha a gyerkőc már tud olvasni, magában is nekivághat, hiszen magyarul is tud a játék (csak feliratban), kisebbek mellé meg oda lehet ülni.

A nagyjából másfél-két órás történet egy vaddisznó családról szól, egész pontosan az egyik ifjú csemetét irányíthatjuk. Szép sorban először meg kell keresni a tesókat, majd együttes erővel kiszabadítani az ól fogságából a mamát. A játék mindehhez egy különös játékmechanikát vesz alapul, mégpedig a szaglást. Meglehetősen ritka az ilyesmi a játékban, de itt a készítőknek sikerült ügyesen felépíteni a dolgot. A lényeg, hogy malackánk mindenfélét (növényeket, állatokat, de tárgyakat is) kiszagol.

Persze az erdő nagy kavalkádjában ember (vagyis disznó) legyen a talpán, aki ezeket mind egyszerre tudja kezelni, még akkor is, ha mindegyikhez külön, színes illatfelhő tartozik, amit kis pamacsok formájában követhetünk. Éppen ezért az Adorable Adventures készítői kikapcsolhatóvá tették a különféle illatanyagokat, ennek csupán az a feltétele, hogy már jól ismerjük azokat (ha már 3-4 darabot találtunk belőlük, akkor ez teljesül). A hét tesó megtalálása nem annyira kemény dió, de szerencsére mindegyik egyedi kihívás, így a játék nem válik unalmassá.

A grafika egészen pofás, így vonzó lehet a nem kezdő játékosok számára is egy kis könnyed kikapcsolódásra. Talán a teljesítmény nem mindig acélos (mi Xboxon toltuk), illetve az irányítás tartogat idegörlő pillanatokat, de alapvetően nagy gond nincs a játékkal (kivéve, ha beragad a kis Boris valahová, de 3-4 alkalomnál többször nem fordult elő). Ami nekem kisebb fejfájást okozott, az néha a tájékozódás volt. Az esetek többségében ugyanis nagyszerűen működő iránymutató segédlet egyes esetekben kissé megkergül (valószínűsítem, hogy a szintkülönbségeket nem tudja megfelelően kezelni). Ilyenkor sajnos a 2D-s térkép sem segít, pláne hogy azon a saját pozíciónkat nem is látjuk.

Mindezeket leszámítva viszont valóban önfeledt kikapcsolódás az Adorable Adventures, gyakorlatilag egy üléssel letoltam. A keresgélés és a szagok követése addiktív tud lenni és igazából mire ráunna az ember, már úgyis vége a kalandnak. Mint a bevezetőben is írtam kifejezetten gyerekeknek ajánlott darab, amelynek abszolút jó tulajdonsága, hogy (a műfajon belül) még jól is néz ki. Sok fejlesztő épp ezt rontja el, mondván úgyis gyerekeknek lesz. Na de hányan is emlékezünk könnyes szemmel olyan játékokra, mint az Aladdin, vagy a Putt Putt sorozat? Na ugye!

Értékelés: 7/10
Fejlesztő: Wild Sheep Studio
Kiadó: PQube
Platform: PC, PS5 , Xbox Series X|S