„Meg kell tanulni a széllel szemben létezni” – ezzel a mentalitással dolgozott a Fidesz-kormány alatt a magyar mozgóképszakma jelentős része, akik a választások után fellélegezve kezdtek közös egyeztetésbe. Az egyik nagy kérdés, hogy milyen formában működik tovább a Nemzeti Filmintézet, ezzel kapcsolatban pénteken határozott és ambiciózus tervek hangzottak el a Budapesten megrendezett Eurocine nemzetközi szakkiállításon, ahol Nagy Ervin mellett rengeteg érintett mondta el a véleményét.
Filmesektől zeng pénteken és szombaton a Hungexpo, ugyanis itt tartják az idén ötödjére megrendezett Eurocine nemzetközi filmipari szakkiállítást, amin több mint 80 kiállító cég és szervezet vesz részt. A magyarok mellett többek között az Egyesült Államokból, Kínából, az Egyesült Királyságból, Németországból és más fontos nemzetközi piacokról, a gyártástól az utómunkán át tartó szektorokból érkeznek szakmabeliek.
Jön a filmkultúra politikamentesítése
A megnyitó előtt fél órával lépek be a rendezvényhelyszínre, egy gyors jegybeváltás után rögtön a második emeleti plenáris terembe veszem az irányt, ugyanis ott mutatják be a néhány hete alakult Filmreform kezdeményezés résztvevői az első közös javaslataikat a hazai filmfinanszírozás és filmgyártás átalakításáról. A bejutáskor szembejön velem Nagy Ervin, aki néhány perccel később színpadra is lép, ugyanis a szervezők után a Tisza kulturális megbízottja indítja az eseményt.
„Jön a filmkultúra teljes körű politikamentesítése, az NFI élén nem lesznek politikai kinevezettek”
– jelenti be Ervin, majd kis szünetet tart, mert vastaps követi a mondatát. Azzal folytatja, hogy nyílt szakmai pályázatot írnak ki a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezetői pozíciójára, ami többlépcsős folyamat lesz, a döntőbizottságokat is a szakma valódi bevonásával jelölik ki, és rendszeres rotáció lesz majd a vezetői körben. Azt is ígéri, hogy a következő kultúrkormányzat a valódi teljesítményt fogja jutalmazni, nemzetközi sztenderdek alapján szervezi újra a filmes rendszert, és azonnal stabilizálja az adó-visszatérítés rendszerét.
Ezután arról beszél, hogy nemcsak a Nemzeti Filmintézetben gondolkodnak, lesznek új források is, például a V4 országokkal közösen nyitnak egy filmalapot, ösztönzik majd a közmédia alkotásait, és a magyar vidék filmes kultúráját is újrateremtik. Nagyjából minden bejelentésére éljenez a közönség, ahol többek között Till Attila is helyet foglal.
Nagy Ervin, a Tisza Párt kultúrpolitikusának megnyitóbeszéde a magyar film jövőjéről a Eurocine rendezvényen 2026. május 8-án.
A Tisza-kormány stratégiai kérdésként kezeli a filmes felsőoktatást is. „Szabad ország, szabad egyetem” – hangzik el Ervin szájából a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásakor szervezett tüntetések jelszava. Lendületes átalakításról, és konkrét lépésekről beszél, de nem áltatja a teremben lévőket, nem fog minden azonnal menni, az átmeneti időszakban türelemre lesz szükség. Elárulja, hogy a kormány május 15-én kezdi meg a munkáját: „Az első feladat a forrás megszerzése, a rendszer feltárása és az elszámoltatás megkezdése lesz a filmes szektorban is.”
„Fontos, hogy a most megalakult kerekasztal valódi munkaasztallá váljon”
– készíti elő a Filmreform Veiszer Alinda vezette prezentációját.
Jött, látott, mindent elsöpört
A Nemzeti Filmintézet hat éve jött létre Káel Csaba mozgóképipari kormánybiztossal az élen. A Magyar Nemzeti Filmalap alapjaira felépített intézet hivatalos célja, hogy a támogatási rendszerek egységesítése, a támogatások észszerűbb és átlátható felhasználása révén még több sikeres, minőségi magyar alkotás készülhessen. Valójában azonban központosította a teljes filmipart, ellehetetlenítve azokat a független filmeseket, akik nem tartoznak a NER holdudvarához.
Például a legfrissebb sikerfilm, a több mint félmilliárd forint bevételt termelő Itt érzem magam otthon is független gyártásban, az FP Films és CineSuper koprodukciójában készült. De több éve kirívóan alacsony állami támogatásból kell megrendezni az éves Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált is, mert bár pályáznak támogatásokra, de legjobb esetben is csak 20 milliót kapnak. Ezzel szemben például a TV2-n debütált Hunyadi János-sorozat 10,6 milliárd forint NFI-támogatást kapott, és a Megafon Központból ismert Rákay Philip produceri és írói felügyeletében készült Most vagy soha! is 4,8 milliárd forintot.
A teljes szakma összefogott
Április végén indult el Filmreform néven egy szakmai fórum, ahol filmes érdekképviseletek, oktatási intézmények, fesztiválok, producerek és alkotók kezdtek közös egyeztetésbe arról, hogyan lehetne átláthatóbbá és szakmaibbá tenni a jelenlegi filmfinanszírozási és gyártási rendszert. Céljuk egy konszenzusos „white paper”, vagyis olyan szakpolitikai javaslatcsomag létrehozása, amely rövid, közép- és hosszú távú reformelképzeléseket fogalmaz meg a döntéshozók számára.
Jelenleg 28 szervezet és 11 oktatási intézmény vesz részt a kezdeményezésben, közülük többen képviselték magukat a Hungexpo pénteki rendezvényén, ahol tömören összefoglalták a lényegi pontjait az eddigi munkájuknak.
„Kulturális újságíróként ahány filmessel beszélgettem, annyi érzés jött velem szembe, de nem pozitívak: düh, kétségbeesés. Azt fogalmazták meg, hogy meg kell tanulni a széllel szemben létezni, nagy taps jár a magyar filmiparnak”
– indítja meg a Filmreform szekcióját Veiszer Alinda riporter, aki elmondja, hogy pár hete ott volt a nulladik pontján a szervezkedésnek, amikor több mint öt órán át gondolkodtak közösen a filmszektorról.
A színpadon 27 széket töltenek fel a kezdeményezés különböző szervezeteinek képviselői, akiknek nevében az egyik alapító, Kolozsi László forgatókönyvíró lép a mikrofonhoz. „Az egész egy április 14-i telefonhívással kezdődött Bagota Béla rendezővel. Feladatunk lett, hogy kezünkbe vegyük a filmszakmát, alulról jövő szervezetként bevonjuk a szakmát egy közös gondolkodásba” – kezdi beszédjét.
Kifejti, hogy azzal a céllal vágtak bele a munkába, hogy becsatornázzák a különböző véleményeket, ezért megkeresték a már létező szakmai szervezeteket, de olyanok is voltak, például pont a forgatókönyvírók, akik kifejezetten emiatt, a választások után hozták létre egyesületüket. Ezután megkérték a különböző csoportosulásokat, hogy küldjenek delegáltakat, és napi 16 órában rakták össze pár héten keresztül azt a javaslatcsomagot, amit ma prezentálnak. „Csodálatos szakma a miénk, nagyszerű tehetségek vannak benne, itt van a lehetőség, hogy megmutassuk, hogy mi mit tudunk” – mondja lelkesítően Kolozsi.
Ugrin Julianna a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületétől (MADOKE) elmondja, hogy a dokumentum, amivel mára készültek, még nem végleges, inkább egy közös kiindulópont. Az egyeztető fórum majd a nyár folyamán folytatja a részletes kidolgozását. Őt követi Becz Péter, a Magyar Videóklip-készítők Egyesületének képviselője, aki hasonló átalakításokról beszél, mint korábban Nagy Ervin. A cél, hogy az állami támogatás a sokszínűséget és nemzetközi versenyképességet támogassa, politikamentesen. Arra is kitért, hogy fontos a fenntarthatóság és egy egészséges filmes környezet kialakítása.
„Bármilyen változás történik, annak folyamatos működés mellett kell történnie” – emeli ki a kontinuitás fontosságát Temple Réka a Magyar Animációs Producerek Szövetségétől, aki emlékeztet, hogy milyen károkat okozott, amikor 2010 környékén rengetegen külföldön kezdtek lehetőségeket keresni. Ismerteti, hogy a javaslatuk a közvetett támogatás, vagyis az adó-visszatérítés rendszerének átalakításával is tüzetesen foglalkozik, és elmondja, hogy a magyar filmipar jelentős gazdasági tényező, közel három százalékát teszi ki a GDP-nek, és húszezer szakembernek ad munkát.
„Az új, szakmai alapú rendszerhez az NFI, az NKA és az érintett minisztérium átvilágítása szükséges.”
A legégetőbb problémák mellett a hosszabb távú feladatokról is szó esik. Kocsis Ágnes a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületétől elmondja, hogy az állami támogatásnak továbbra is alapvetőnek kell lennie: „Enélkül nem marad fenf a magyar film, de kellenek más források is.” Az NFI-ről azt mondja, hogy a központosítás miatt nem tudja hatékonyan kezelni a különböző filmfajtákat, mint a nagyjáték, dokumentum és animáció, ezért minden kategóriához külön szakmai bizottságokra lesz szükség. Mindemellett a marketinget, a hazai fesztiválok támogatását, és a korhatári besorolás rendszerét is felül kell vizsgálni.
„A jövő záloga egy új, korszerű filmtörvény, ez fekteti le a jogok és kötelezettségek kereteit, Európa-szintű rendszerben kívánunk dolgozni” – állítja a színpadon Deák Dániel, a Magyar Filmfesztiválok Társaságának képviselője. Ő a távolabbi jövőről beszél, elmondja, hogy regionális fejlesztésekre is szükség lesz, a vidéki történeteket is fel kell dolgozni, és érdemes lenne létrehozni nem kizárólag budapesti filmalapokat is.
„A 125 éves filmkultúránk és a nemzetközileg is elismert teljesítmények alkalmassá teszik Magyarországot arra, hogy ne csak kiemelkedő forgatási helyszínként legyen jelen, hanem erős szellemi tulajdonokat hozzon létre.”
„Fáradj fel a színpadra, vagy most már fáradjon fel” – kérdezi Nagy Ervintől mosolyogva Alinda, majd a színpadon átadják a teljes javaslatcsomagot a Tisza megbízottjának. „Nincs varászpálcám, se lézerkardom, csak egy elképesztő elszántságom a magyar filmiparral kapcsolatban” – mondja Ervin, és azzal zárja az eseményt, hogy egy csodálatos dolog kezdetén vagyunk. Elmeséli, hogy két éve arra vágyott, amikor Magyar Péter leendő miniszterelnök mellé állt, hogy kiállhasson a szakmája elé, és azt mondhassa, hogy biztonságban vannak.
„Most elmondhatom: biztonságban vagytok.”
Borítókép: Nagy Ervin, a Tisza Párt kultúrpolitikusának megnyitóbeszéde a magyar film jövőjéről a Eurocine rendezvényen 2026. május 8-án.
The post „Az NFI élén nem lesznek politikai kinevezettek.” Nagy Ervin, a tiszás kultúrpolitikus mesterterve a filmszakma nagyjaival a háta mögött appeared first on Forbes.hu.
