Veszprém vármegye különleges helyet foglal el Magyarország kirándulótérképén: egyszerre kínál hegyvidéki túraútvonalakat, balatoni panorámákat, történelmi várakat, barlangokat, arborétumokat és hangulatos kisvárosokat. A Közép-Dunántúlon fekvő megye három eltérő karakterű tájegységet ölel fel: a Kisalföld déli részét, a vadregényes Bakonyt és a Balaton-felvidéket, így néhány kilométeren belül egészen más arcát mutatja a táj.
Éppen ezért Veszprém megye ideális úti cél mindazoknak, akik tartalmas, mégis könnyen szervezhető kirándulást keresnek. A friss levegőn töltött idő, a változatos természeti környezet és a kulturális látnivalók együttese nemcsak feltöltődést ad, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy kiszakadjunk a mindennapi rohanásból.
Akár családdal, barátokkal vagy párban indulunk útnak, a megye bőven tartogat felfedeznivalót.
Bakonyi Gyilkos-tó (Hubertlaki-tó) – Bakonybél
A Bakony egyik rejtett gyöngyszeme a Bakonybéltől nem messze fekvő Hubertlaki-tó, közismert nevén a bakonyi Gyilkos-tó. Nevét az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztető látványáról kapta: a víztükörből égerek és facsonkok nyúlnak ki, különleges hangulatot adva a tájnak.
A tó eredetileg vaditatónak készült: 1980-ban mesterséges gáttal zárták el a Hamuházi-séd forrásai által táplált völgyet, ám a terület a vártnál gyorsabban megtelt vízzel. Így alakult ki az erdő mélyén megbújó, csendes és békés tó, amely ma a Bakony egyik legszebb, és egyre inkább felkapott kirándulóhelye.
A Hubertlaki-tó legkönnyebben Gerencepusztáról közelíthető meg egy rövid, könnyű túrával. A minimális szintkülönbség, a jól jelzett turistautak, a tanösvény, a bükkerdő és a kulturált pihenőhelyek miatt családoknak is ideális úti cél. Aki nyugalomra, madárcsicsergésre és mesés erdei látványra vágyik, annak kihagyhatatlan állomás.
Korábban ITT írtunk róla részletesen.
9 fotó
Odvaskői-barlang – Bakonybél
Ha a Gyilkos-tavat megnéztük, de még nem lankadt a kirándulókedv, érdemes felkeresni a közelben található Odvaskői-barlangot is.
A barlang a Bakony egyik legismertebb és leglátogatottabb barlangja. A látványos sziklaüreg rövidebb kirándulással is elérhető, ezért azoknak is jó választás, akik nem egész napos túrát terveznek, mégis szeretnének különleges természeti látnivalót felfedezni.
A barlang egy dolomittömb belsejében húzódik, bejáratához pedig a hegyoldalban kialakított, meredek lépcsősoron lehet felkapaszkodni. Az út nem hosszú, de helyenként csúszós és fárasztó lehet, ezért kényelmes, zárt cipőben érdemes nekivágni.
A rövid emelkedőn azonban megéri felkapaszkodni: a sziklafalban feltáruló barlangszáj és a közel 30 méter hosszú üreg igazi bakonyi hangulatot áraszt.
Az Odvaskői-barlang történeti szempontból is különleges. Az Odvaskő elnevezés már a bakonybéli apátság 1037-es adománylevelében is szerepelt, így hazánk egyik legkorábbi, barlangra utaló földrajzi neveként tartják számon. A helyhez több legenda kapcsolódik: a néphagyomány szerint egykor betyárok húzták meg magukat az üregben, de a Bakony erdeiben bujkáló pogányok egyik menedékhelyeként is emlegetik.
A barlang 1982 óta fokozottan védett természeti érték, ennek ellenére szabadon látogatható. Korábban ebben a cikkben is írtunk róla.
9 fotó
Csárdahegyi Őskarszt – Úrkút
Úrkút békés, rendezett bakonyi település, melynek határában Magyarország egyik legkülönlegesebb földtani látnivalója rejtőzik: a Csárdahegyi Őskarszt. Az Ajkától nagyjából 10 kilométerre fekvő védett terület nem véletlenül kapta a „bakonyi Jurassic Park” becenevet, hiszen a sziklakatlanban több mint 100 millió éves földtani formák találhatók.
A különleges kőtáj a 19. századi mangánércbányászatnak köszönhetően vált láthatóvá. A kitermelés során bukkantak elő azok a jura kori mészkőfalak és őskarsztos képződmények, amelyek arról mesélnek, hogy a mai Bakony területén egykor tenger hullámzott, a vidéken pedig trópusi klíma uralkodott. A kőzetekben ősmaradványok is felfedezhetők, így a terület nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is kiemelkedő értéket képvisel.
Az útvonal a fakaputól indul, majd információs táblák mellett vezet körbe a sziklakatlan peremén. Innen már önmagában is lenyűgöző a kilátás, de az igazi élmény akkor kezdődik, amikor a falépcsőkön leereszkedünk a mélyedés aljára. A párás, mohás, szinte dzsungelszerű környezet és a meredek sziklafalak egészen különleges hangulatot teremtenek.
A terület szabadon látogatható, az év bármely szakában érdemes felkeresni. Külön érdekesség, hogy az Országos Kéktúra 7-es szakasza is áthalad rajta Nagyvázsony és Városlőd között, így a túrázók számára is könnyen beilleszthető egy bakonyi kirándulásba. Korábban részletesen ebben a cikkben mutattuk be.
10 fotó
Somlói vár
A Somló a Dunántúli-középhegység egyik jellegzetes tanúhegye, amely a Bakony nyugati peremén, a Marcal-medence szélén emelkedik ki a síkságból. Különleges formája és magányos fekvése messziről felismerhetővé teszi, geológiai szempontból pedig a földtörténeti múlt fontos emléke. A tanúhegy elnevezés arra utal, hogy a Somló „tanúskodik” arról, milyen magas lehetett egykor a környező felszín, mielőtt a puhább kőzeteket az erózió lepusztította.
A 431 méter magas hegy mintegy 5–6 millió évvel ezelőtt, vulkáni működés eredményeként alakult ki. A megszilárdult bazaltrétegek ellenálltak a lepusztulásnak, így a Somló máig megőrizte jellegzetes, kiemelkedő formáját.
A hegy tetején található Somlói vár feltehetően a tatárjárás után, a 13. században épült királyi várként, első írásos említése pedig 1352-ből származik. A középkorban a környék egyik fontos erődítménye volt, később több jelentős birtokosa is akadt: Mátyás király például Kinizsi Pálnak adományozta, de a Szapolyai család és Bakócz Tamás püspök neve is kötődik hozzá.
A vár szabálytalan alaprajzú, több udvarral és belső toronnyal rendelkezik, egyik különlegessége pedig a falak fölé magasodó, kilencszög alakú konyhakürtő. Autóval közvetlenül nem közelíthető meg, a Somló lábától turistajelzéseket követve nagyjából félórás sétával érhető el. A rövid kapaszkodásért cserébe különleges várrom, csendes hegyi hangulat és szép kilátás várja a kirándulókat. A Somlói várról is írtunk már részletesen.
5 fotó
Kőtenger – Szentbékkálla
A Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb természeti látnivalója a Szentbékkálla határában fekvő Kőtenger. A ligetes, füves terület a Káli-medence különleges hangulatú, geológiai szempontból is kiemelkedő értéke, ahol hatalmas sziklatömbök hevernek szétszórva, mintha csak óriások dobálták volna szét őket a tájban. Nem véletlen, hogy a hely a kirándulók, családok és geotúrázók egyik kedvelt célpontja.
A kőtenger kialakulása több millió évre nyúlik vissza. A ma látható sziklák anyaga az egykori Pannon-tó homokos, kavicsos parti üledékéből származik, amit később kovás oldatok jártak át és tettek különösen ellenállóvá. Az idő múlásával a szél és az erózió elhordta a puhább rétegeket, a keményebb kőzetek viszont megmaradtak, így alakultak ki a változatos, bizarr formájú sziklatömbök.
A szentbékkállai Kőtenger a környék hasonló képződményei közül az egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt terület.
Különösen ismert része a Kelemen-kő, vagyis az Ingókő, amelynek felső, több tonnás kőpadja mindössze néhány ponton támaszkodik az alatta lévő tömbre. Óvatosan megmozdítva valóban enyhén billeghet, ezért a hely egyik legnépszerűbb látványossága és fotópontja.
A terület ma védett természeti érték, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark féltett kincsei közé tartozik. Kényelmes ösvényeken lehet bejárni, a sziklák között pedig a Theodora-Kékkő tanösvény táblái segítenek megismerni a kőtenger keletkezését és élővilágát. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad rajta, így hosszabb túrába is könnyen beilleszthető.
8 fotó
Malom-tó, Halas lépcső és Tavasbarlang – Tapolca
Tapolca a Balaton-felvidék egyik leghangulatosabb kisvárosa, amely különleges fekvésével, régi épületeivel és vizes látnivalóival könnyen belopja magát a kirándulók szívébe. A város egyszerre kínál természeti élményeket és kellemes belvárosi sétát, így önálló úti célként és balatoni kiruccanás részeként is remek választás.
Tapolca egyik legismertebb látványossága kétségkívül a Tavasbarlang, ahol a látogatók nemcsak a föld alatti járatokat fedezhetik fel, hanem csónakba ülve is bejárhatják a kristálytiszta karsztvízzel borított szakaszokat. A város alatt húzódó barlangrendszer fokozottan védett természeti érték, kiépített útvonalának köszönhetően pedig egész évben látogatható.
A barlang különleges hangulatát az adja, hogy a túra egy része vízen zajlik: a látogatók a keskeny, megvilágított járatokban evezhetnek, miközben testközelből láthatják a karsztvíz által formált föld alatti világot. A nagyjából félórás program rövid, mégis emlékezetes élmény, ezért családoknak, pároknak és balatoni kirándulást tervezőknek is jó választás.
A barlang után nem érdemes rögtön továbbindulni, hiszen a város központjában található Malom-tó önmagában is megér egy megállót. A régi házakkal, egykori vízimalommal és hangulatos teraszokkal körülvett tó Tapolca egyik legszebb pontja.
A tó mellett érdemes felkeresni a Halas lépcsőt is, amely mára Tapolca – és talán az ország – egyik kedvelt fotópontja lett. A helyi művész, Varjas Judit által megfestett lépcsősoron három színes koi ponty jelenik meg a Malom-tó élővilágát idézve.
Tapolca tehát nemcsak a Tavasbarlang miatt izgalmas úti cél: a föld alatti csónakázás, a Malom-tó romantikus környezete, a régi épületek, a vízimalom és a Halas lépcső együtt olyan hangulatot teremtenek, ami miatt a városközpont önmagában is megér egy hosszabb sétát.
15 fotó
Bátorkő vára – Várpalota
Bátorkő vára a Kelet-Bakony egyik eldugott, vadregényes romvára. Várpalotától mintegy 5 kilométerre északra, a Vár-völgyben található, egy meredek, keskeny sziklacsúcson, amelyet a környező hegyek szinte teljesen elrejtenek.
A várat feltehetően a 13. században vagy a 14. század elején építették, stratégiai helyen: innen ellenőrizhették a Vár-völgy és a környék fontos útvonalait, valamint vámszedésre is szolgálhatott. Egy időben királyi birtok volt, később a Konth családhoz került. Jelentősége a 15. század elején csökkent, amikor megépült a palotai vár, ettől kezdve lassan hanyatlásnak indult.
A vár egykor egy toronyból és egy mélyebben fekvő bástyából állt, amelyet szűk lépcsőfolyosón lehetett megközelíteni. Az egykori várból ma főként a háromemeletes torony maradványai láthatók, legépebben az északi fal áll. Bár a rom nem nagy, elhelyezkedése és a sziklákkal szabdalt környezet különleges hangulatot ad neki.
A helyhez irodalmi érdekesség is kapcsolódik: a hagyomány szerint Petőfi Sándor egy várpalotai kirándulása során eljutott ide, és a környék ihlette a Szeget szeggel című versét.
Bátorkő vára Várpalota felől, a régi zsidótemető környékéről indulva közelíthető meg a piros sáv jelzésen. Az út a Vár-völgyön keresztül vezet, eleinte kényelmes murvás úton, majd árnyas erdőben, egyre szűkülő völgyben halad tovább. Útközben sziklafalak, kisebb üregek és barlangok kísérik az ösvényt, így már maga a megközelítés is élmény.
A túra nem túl hosszú, de babakocsival nem járható, kisgyerekkel viszont megfelelő tempóban teljesíthető. Aki szereti a csendesebb, kevésbé zsúfolt várromokat és a vadregényes bakonyi tájat, annak Bátorkő vára különösen emlékezetes kirándulóhely lehet.
9 fotó
Szélmalmok – Tés
Tés a Kelet-Bakony legmagasabban fekvő települése, amely 465 méteres tengerszint feletti magasságával és kopár, szeles fennsíkjával különleges hangulatú úti cél. A falu határában álló két régi szélmalom a bakonyi táj jellegzetes látnivalója, és egyben a Dunántúlon ritkaságnak számító ipartörténeti emlék.
Egykor négy szélmalom is működött a településen, közülük mára kettő maradt fenn: az 1840-ben épült Helt-féle és az 1924-ben épült Ozi-féle szélmalom. A két felújított épület ma népi és ipartörténeti műemlék, közülük a Helt-malom jelenleg is működőképes.
A látogatók a Helt-féle szélmalmot közelebbről is megismerhetik. Az épület háromszintes: felül a fogaskerekek és a forgatható tetőszerkezet működtek, középen zajlott az őrlés, az alsó szinten pedig a zsákolás. A malmokhoz a Táncsics Mihály utcai porta felől lehet bejutni, ahol egy régi kovácsműhely és több mezőgazdasági eszköz is bemutatja a tési iparosok és paraszti gazdálkodás emlékeit.
A tési szélmalmok nemcsak építészeti különlegességek, hanem hangulatos kirándulóhelyek is: a nyílt bakonyi fennsíkon álló, vitorlás malmok látványa egyszerre idézi meg a múltat és a vidéki táj csendes szépségét. Korábban itt írtunk róluk.
6 fotó
Királykő – Kapolcs
Kapolcs neve sokaknak a Művészetek Völgye miatt ismerős, pedig a Balaton-felvidéki település természeti látnivalói is megérnek egy kirándulást. A Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, forrásokkal és erdőkkel körülvett Eger-völgyben fekvő falu fölött emelkedik a Királykő, ami látványos bazaltoszlopaival és panorámájával a környék egyik különleges sziklaalakzata. Bár bazaltorgonákról elsőként sokaknak a Badacsony vagy a Szent György-hegy jut eszébe, Kapolcs közelében is hasonlóan izgalmas kőformákat láthatunk.
A településtől délkeletre található sziklacsoport anyaga bazalt, a Bakony és a Balaton-felvidék jellegzetes vulkáni eredetű kőzete. A bazaltoszlopok a kihűlő láva repedezése és formálódása során alakultak ki, majd a szél és a víz tovább csiszolta, kerekítette őket.
A Királykő nemcsak földtani, hanem történeti szempontból is érdekes hely. A hagyomány szerint bazaltoszlopai egykor egy nagyjából 80×50 méteres földvárat, az Attila váraként emlegetett erősséget határolhatták. A régi sáncok nyomai ma is részben kivehetők, bár a hely fő vonzerejét inkább a különleges sziklák, a csendes környezet és a szép kilátás adják.
A Királykő Kapolcsról rövid sétával, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg. Nem hosszú túra, mégis tartalmas kitérő azoknak, akik a Káli-medence kevésbé ismert, de annál hangulatosabb látnivalóit keresik.
3 fotó
Kőmosó-szurdok – Csesznek
Csesznek a Bakony egyik legismertebb kirándulóhelye, Zirctől mintegy 11 kilométerre északra. A település festői környezetben, sziklás hegyoldalak és erdők között fekszik, és gyakorlatilag összeépült északi szomszédjával, Bakonyszentkirállyal.
A legtöbben a magaslatra épült középkori vár miatt érkeznek ide, amely a Dunántúl egyik leglátványosabb várromja. A sziklák közé ékelődő falak, a szurdok fölé magasodó tornyok és a környező bakonyi táj különleges hangulatot adnak a helynek. A vár nemcsak történelmi emlék, hanem remek kilátópont is, ahonnan jól belátható a környék vadregényes vidéke.
Bár a Kőmosó-szurdok nem hosszú, bejárása így is izgalmas élmény. A csúszós kövek és keskeny szakaszok miatt érdemes óvatosan haladni, több helyen kötelek segítik a biztonságos közlekedést. A szurdok két kisebb barlangot is rejt, köztük a Kecske-barlangot, amely egy kerek nyíláson át vezet egy kisebb üregbe.
A kalandvágyók számára Csesznek különösen vonzó úti cél, hiszen 2013 óta itt található Magyarország első via ferrata útvonala. A vasalt mászóutak több nehézségi szinten kínálnak élményt kezdőknek és gyakorlott mászóknak egyaránt. Használatukhoz megfelelő felszerelés szükséges, de a látvány és az élmény miatt sokan kifejezetten ezért keresik fel a környéket. A szurdok felett magasodó várról itt írtunk korábban.
7 fotó
Ha további javaslatokat keresel, olvasd el cikkeinket, amiben Pest , Fejér, Zala, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves vármegye legizgalmasabb látnivalóit mutattuk be.
The post Magyarország kincsei: Veszprém vármegye 10 páratlan csodája first appeared on Sokszínű vidék.
