A SpaceX pénteken lépett tőzsdére, és egyből több olyan rekordot is felállított, amit jó eséllyel soha nem döntenek meg. Bár az sem kizárt, hogy erre már idén sor kerül.
Új hírlevél: Forbes Money
Iratkozz fel a Forbes pénzügyi hírlevelére, a hétfő reggelente érkező Money-ra! A legfontosabb hírek, amik a pénzed mozgatják, legyen szó politikáról, kamatpályáról vagy gyorsjelentésről. Olvass a sorok között, értsd a pénzed – mert kontextus nélkül nincs tudatos döntés.
Alább az első, június 14-én küldött hírlevelet olvashatod.
Üdvözlök mindenkit, ez itt az első Forbes Money hírlevél! Mivel ez az első kiadás, ezért az elején szeretnék egy kicsit arról beszélni, pontosan mire is számíthattok a hírlevélben.
Ez egy heti műsor lesz, nem az a célom, hogy innen értesüljetek a breakingekről, hanem az, hogy rámutassak, mit jelentenek a hét hírei a pénzetek számára, és előrevetítsem, mire lesz érdemes figyelnetek a következő héten – legyen ez a politikai, geopolitikai, jegybanki, vagy éppen a vállalati hírek terén.
A végtelen hírfolyamban nagyon könnyű elmenni a valóban fontos infók mellett, én viszont abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hír- és közéletfüggőként hivatásomként csünghetek a Bloombergen, vagy éppen Magyar Péter Facebookján, mehetek infókért a Parlamentbe, vagy hívhatok fel olyan elemzőket, akik nálam jobban képben vannak, majd mindezen információtömeget örömmel dolgozhatok fel, és tálalhatom olyan formában, ami számotokra is hasznos.
A Money hírlevél tehát mindennek a kulminációja lesz színes-szagos formában. Elemzői kommentekkel, exkluzív értesülésekkel, sok-sok grafikonnal. Vágjunk is hát bele!
Ha szívesen olvasnád tovább, jelentkezz be vagy iratkozz fel a Money hírlevélre, hogy ne maradj le a következő felvonásról!
Brief – hogy egy pillantás alatt képbe kerülj
- Tőzsdére lépett a SpaceX, Elon Musk az első dollárbilliomos. Heti kiemelt sztorink.
- Trump ismét olyat TACO-zott, hogy követni is nehéz, de ennek most szabad örülni: szakad az olaj, itt a béke a közel-keleten. Hogy ez miért fontos? A Context blokkban kifejtem.
- Kamatot emelt az EKB, bemutatkozik az új Fed-elnök, nő az amerikai infláció. A TACO után kiderül, miért fontos a makró.
- Csökken itthon az állampapírkamat, minden bizonnyal nem is utoljára. Így alakulnak majd a friss kamatok.
- Veszélybe kerülhet Mészáros Lőrinc legfontosabb érdekeltsége. Célkeresztben az MBH.
- Szenvedős hete volt a magyar tőzsdének, de végül csak felpattant az OTP. Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője elmondja, miért.
- Elhasalt a Mol, csillagok közt a SpaceX. A hét nyertese és vesztese, azaz Cheers and Tears!
Top of Mind – hogy tudd, mitől hangos a szakma
Tőzsdére lépett a SpaceX, Musk az első dollárbilliomos
A hét híre lehet, hogy az évtized tőkepiaci híre, de hogy a történelemkönyekbe bekerül, az biztos: Elon Musk ugyanis pénteken tőzsdére vitte a SpaceX-et, a magán-űrkutatás alfáját és omegáját, aminek a világ leggazdagabb embere szerint nem csak vállalati szinten, de civilizációs léptékben is nagy szerepe lesz a jövőben. Muskról tudni, hogy szeret nagyokat mondani, hangzatosakat ígérni, a SpaceX egyik célja például a Mars kolonizálásának lehetővé tétele, ami valljuk be, nehezen tehető egy lapra bármely másik tőzsdei, vagy azon kívüli cég tevékenységével – ezt pedig a milliárdos (vagyis már billiomos) is tudja, jelen esetben pedig a piaci „realitásban” is lecsapódott.
A SpaceX IPO-ja ugyanis több rekordot is megdöntött: korábban cég még sem ilyen magas értékeltség mellett nem debütált a parketten, sem ekkora tőkét nem vont be bevezetése során. Egyébként szürreális számokról beszélünk, értékeltségi soron 1,75 ezermilliárd dollárról (nyolc évnyi magyar GDP) tőkebevonás tekintetében pedig több mint 75 milliárdról (az eddigi Aramco-rekord háromszorosa), amik még akkor is felfoghatatlan számok lennének, ha a cégnek kiemelkedő profittermelő képessége lenne.
De nemhogy profithegyek nincsenek, profitmorzsákat sem igazán látni Musk ezen cégénél, mely ígéreteivel másfélszer akkorára nőtt már most, mint a Tesla, pedig tavaly mindössze ötmilliárd dolláros mínuszt tudott eredménysoron felmutatni. A kutya pedig pontosan itt van elásva: a SpaceX ígéretét, egy másik bolygó kolonizálását nagyon nehéz beárazni, reálisan értékelni, erre még a szakértők is csak nehézkesen vállalkoztak, nemhogy a mezei kisbefektetők.
Ki a megmondhatója tehát annak, hogy a 531 940 500 000 000 forint (kiírva ötszázharmincegybillió-kilencszáznegyvenmilliárd-ötszázmillió) most sok vagy kevés egy ilyen esetben?
Az biztos, hogy ekkora befektetői érdeklődést IPO még sosem élt meg, így ha a piac kollektív bölcsességére támaszkodunk, akkor ez az évezred dealje lehet. Viszont azzal érdemes számolni, hogy a korai befektetők amint tudnak, elkezdhetnek majd kiszállni a sztoriból, hogy realizálják a sokezerszeres nyereségüket, erre a második negyedéves eredmények közzétételét követő második kereskedési napon lesz először lehetőségük, és akkor is csak a pakettjük 20%-át adhatják majd el egyből (de most ebbe ne menjünk bele, akit érdekelnek a részletek, az alábbi cikket ajánlom tanulmányozásra), ahogy azzal is, hogy a SpaceX részvényei minden bizonnyal legalább olyan volatilisek lesznek, mint a Tesla papírjai, így aki fontolgatja a beszállót, nagyon óvatosan érdemes kezelnie a sztorit.
Ami viszont tény: Musk vagyona az amerikai Forbes milliárdoslistája szerint 1,1 ezermilliárd dollár fölé emelkedett az IPO nyomán. Soha korábban ilyet még nem láttunk, és a toplista állása szerint egy jó ideig nem is fogunk másnál. Történelmi pillanatok, az biztos.
Context – hogy értsd, miért teszi a piac, amit tesz
Az év szava ugyan tavaly lett a TACO (legalábbis az FT-nél), nálam az idén is toplistás, na de nem mint étel, hanem mint Trump Always Chickens Out, azaz Trump mindig megfutamodik. Mert hát a tény az tény. A hét elején bemondta, hogy megsemmisíti az iráni energetikai infrastruktúrát, hatalmas bosszút forral, sőt, még a szárazföldi akció eshetősége is felmerült, mert Irán lelőtt egy amerikai helikoptert (a Trump szerint már rég megsemmisült védelmi kapacitásaival). Az olajár ugrott egy nagyot, a tőzsdék beszakadtak, ahogy az ellátási láncokkal kapcsolatos félelmek ismét nőttek, jött a tankönyvi reakció.
Majd csütörtök este, már-már szintén tankönyv szerintinek tekinthető módon bejelentette, hogy nem lesz itt semmilyen csapás, sőt, már majdnem a békét is aláírták a felek. Ezúttal az olajár szakadt be, a tőzsdék pedig kilőttek, megadva a kellemes alaphangot a SpaceX-IPO-hoz. Ez a fordulat lökte meg felfelé a magyar tőzsdét is pénteken, csak a Mol fordult le miatta – a pontos összefüggést a hét vesztese rovatban taglalom. Az pedig már hétfő hajnali hír, hogy Trumpék bejelentették, megállapodtak Iránnal a békéről, a hivatalos dokumentumot a hét végén írhatják majd alá, a tervek szerint Svájcban. Tüzijátékkal is indult a hét a tőzsdéken.
És ugyan Trump piacot rongybabaként rángató bejelentéseinek árnyékában néha eltörpül a valóság, emlékezzünk meg róla, hogy két fontos makrofejlemény is volt a múlt héten. Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot emelt a kamatokon, és 10 bázisponttal 0,8%-ra csökkentette az idei eurózóna GDP-növekedési kilátásait. A lépések mögött a növekvő inflációs nyomást jelölték meg okként. Ezzel párhuzamosan megjelentek az amerikai inflációs adatok, amik három éve nem látott, 4,2%-os éves pénzromlásról árulkodtak.
Az inflációt tengeren innen és túl egyaránt az emelkedett olajárak tolták felfelé elsősorban, az iráni háború lezárása így ezeken a frontokon is üdvös fejlemény volna. Hazai szemmel ezek közül főként az eurózóna GDP-jének lassulását lehet majd érdemes figyelni, a legfontosabb kereskedelmi partnerünk teljesítménye ugyanis a magyar számokra is nagy hatással van.
A héten több dologra is érdemes lesz majd figyelni.
Hazai oldalon érdemes észben tartani, hogy az ÁKK kamatcsökkentése után már csak 50 bázisponttal alacsonyabb kamatok mellett lehet felmarkolni a magyar állam adósságát a lakossági piacon, az Államadósság Kezelő Központ ugyanis lekövette a piaci hozamok beszakadását. A favorit, a FixMÁP ezentúl már csak évi 6%-ot fizet majd a befektetőknek, a sávosan emelkedő kamatozású MÁP Plusz pedig 5,5-6,5% között mozog majd. A piaci hozamok 5,5% körül vannak jelenleg, így elképzelhető, hogy egy hónap múlva ismét vág az ÁKK is, de ha Németh Dávidnak lesz igaza, akkor simán lehet, hogy meghagyja a kamatfelárat a kibocsátó egy ideig, hogy kedvezzen a lakosságnak.
Részvénypiaci oldalról két fő csapásiránnyal éredmes számolni. Az alaphangulatot az iráni béke megszületése adhatja majd meg, az elmúlt másfél hónapban kisebb negatív hangulatban oldalazásba kerülő magyar tőzsde számára ez egy erős katalizátor lehet a felpattanás irányába (pénteken ennek már meg is érezhettük az első fuvallatát).
De hasonlóan érdemes lesz az amerikai jegybank, a Fed szerdai ülését is követni, már nem maga a döntés miatt (a kamattartás esélye 97,4%), hanem azért, mert most elnökli majd először a monetáris tanács ülését Kevin Warsh új Fed-elnök, akinek kamatdöntést bejelentő beszédéből sok minden kiderülhet majd arról, miként is látja a vérfrissített amerikai jegybank az infláció és a növekedés egyensúlyát. A piac nagyon figyeli a mindenkori Fed-elnökök beszédeit, de Warsh debütálása kitüntett figyelemnek örvend majd.
És egy nem konkrétan piaci, de a magyar valóságot alapjában meghatározó témával is érdemes tisztában lenni. A múlt hét közepén a Válasz Online alaposan körüljárta, hogy az államnak milyen eszközei lennének arra, hogy „visszavegye” az MBH Bankot Mészáros Lőrinctől. A bank „visszaszerzésére” az szolgáltat alapot, hogy az MBH létrejöttét és tulajdonosi szerkezetét jelentős részben állami források finanszírozták, miközben a tényleges kontroll fokozatosan került át a Mészáros Lőrinc köréhez köthető tulajdonosi csoporthoz. A Forbes kimutatása szerint Mészáros Lőrinc becsült vagyonának körülbelül harmadát teszi ki Bankholdingban meglévő részesedése, így nagyon nem mindegy, pontosan mi is történik a második legnagyobb magyar bankkal.
A kulcs azonban nem az államosítás, hanem a pénzügyi felügyelet. Ennek lényege, hogy amennyiben bizonyítható lenne, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető tulajdonosi kör összehangoltan szerzett irányító befolyást, és ezt nem jelentette be megfelelően a felügyeletnek, akkor a hatóság felfüggeszthetné a szavazati jogaikat. Ebben az esetben az állam – jelenlegi 15 százalékos részesedése ellenére – a legnagyobb szavazóképes tulajdonossá válhatna, és átvehetné az irányítási jogokat. Bárhogy is alakul a sztori, biztos, hogy bőven fogunk még róla hallani, főleg, hogy mivel az MBH tőzsdén kereskedett cég, sorsa akár precedenst is jelenthet majd a NER-es tőzsdei cégek jövője tekintetében.
Snapshot – hogy lásd, mit érdemes nézned
Forrás: TradingView.com
Március eleje óta nem volt ilyen alacsony az olajár, az iráni háború lezárását kezdte árazni a piac. Az olaj ára gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás árába beépül, az inflációra ezért kiemelten jelentős hatása van.
Subtext – hogy észrevedd, mire figyelnek az elemzők
A hírlevél első felvonásához Bukta Gábort kaptam el egy gyors beszélgetésre, a Concorde elemzési üzletágvezetőjével az OTP múlt heti rapszodikus mozgását veséztük ki.
A szakértő elmondta, a bankpapír abszolút felülteljesítő volt az év első négy hónapjában, a választást követően azonban beindult a profitrealizálás az árfolyamon, ez okozta az elmúlt hetek gyengélkedését.
Az iráni háború végével kapcsolatos remények azonban pénteken mintegy katalizátorként hatottak a részvényre, az előző hetekben kialakult alulpozícionáltságot korrigálni kezdte a piac, ez pedig ismét pályára állította az árfolyamot. Ez a lendület hétfőn is látszott az árfolyamon, az OTP 2% feletti pluszban vette a rajtot.
Bukta Gábor 12 havi célára 51 100 forint a részvényre, amit a választásokat követően adott ki az OTP-re. Az elemzői konszenzus 45 ezer forint környékén van jelenleg, ez egy 6% körüli felértékelődési potenciált jelent még a papírban, aminek legmagasabb célára 54 400 forinton húzódik.
Forrás: TradingView.com
Cheers & Tears – hogy megörökítsük, az élet egy doboz bonbon
Még ha nem úgy indult volna a kereskedés a SpaceX részvényével, ahogy, akkor is Musk cégét kellett volna ide tenni, hiszen lufi/nem lufi, ilyet még biztosan soha nem láttunk, és szinte biztos, hogy egy jó ideig nem is fogunk még. Ha csak az AI-űttörők IPO-i nem durrannak még ennél is nagyobbat az év második felében – mert látva a piacot, már tényleg bármi elképzelhető. A SpaceX részvénye napon belül 30%-os pluszból korrigálva zárt 20% körüli nyerőben, a cég értéke ezzel 2,1 ezermilliárd dollárra nőtt, amivel a 7. legértékesebb vállalattá vált a világon.
Forrás: TradingView.com
A vesztesek sorát a Mol vezette a héten, a hazai olajipari óriás számára ugyanis rossz hír a Brent nemzetközi olajár csökkenése. A magyar cég ugyanis az orosz Ural olajat dolgozza fel, amihez nagyon olcsón jut hozzá, majd a Brent árához lövi be értékesítési árát, számára így a Brent esése szinte tiszta nyereségcsökkenést okoz. A Mol buktája főként a többi blue chip teljesítményével összehasonlítva látványos – az OTP-Telekom párostól közel 7 százalékponttal maradt el a heti teljesítménye.
Forrás: TradingView.com
Podcast – hogy legyen mit hallgatni is
A Money podcastban Péller András kollégám a múlt héten az ingatlanpiac rejtelmei mellett arról is kérdezte vendégeit, hogyan érdemes 3-5 milliárd forintot befektetni a jelenlegi piaci környezetben.
Ha egy mozzanatot kéne kiemelnem az adásból, az az a válasz volna, amit Csuhay Attila arra a kérdésre adott válaszul, hogy melyik ingatlantípus lesz a következő időszak legkelendőbbje:
„Félig viccesen azt mondanám, hogy börtönt kell építeni. Április 12. óta láthatjuk, hogy lehet, hogy kevés lesz a férőhely. Ezt a kijelentést mindenki kezelje a helyén.”
A következő adás vendége pedig én leszek, úgyhogy szerda délután videós formában is találkozhatunk!
Ha jövő héten nem szeretnél lemaradni a Money hírlevél következő felvonásáról, akkor ide kattinva tudsz feliratkozni.
The post A történelem legnagyobb lufija vagy az évezred befektetése? Szürreális, ami ezzel a részvénnyel történik appeared first on Forbes.hu.
