Hajdú-Bihar vármegye az ország keleti részén, az Észak-Alföld régióban található. A vármegye székhelye Debrecen, amely egyben az ország második legnépesebb városa és jelentős kulturális, illetve gazdasági központja. A régiót gazdag történelmi múlt, különleges tájak és híres termálvizek jellemzik.

A vármegye az Alföld keleti részén, sík területen helyezkedik el, átlagos tengerszint feletti magassága mindössze 100-110 méter. A megye legjelentősebb természeti értéke a Hortobágyi Nemzeti Park, amely Magyarország legnagyobb összefüggő szikes pusztája és az UNESCO Világörökség része. A terület híres a szürkemarha, a rackajuh és a bivaly tenyésztéséről, valamint a tradicionális pásztorkultúráról.

A természeti kincsek, az egyedülálló kulturális és épített örökség, valamint a gasztronómiai hagyományok sokszínű ötvözete Hajdú-Bihar vármegye.

Összegyűjtöttünk tíz látnivalót, amit nem érdemes kihagyni, ha Hajdú-Bihar vármegyébe látogatunk.

Bocskai vár, Nagykereki

A XV-XVI. századi várkastélyt 1751-1785-ben barokk stílusban átépítették. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista, majd 1870-ben romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Joseph Kriczig császári főbiztos a XVIII. század első felében még az egykori vár ép részében lakott, amelyet 1749-ben vásárolnak meg Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya és veje a földesúr.

A várnak, amely Bocskainak fontos győzelmet hozott, nincs többé szerepe. A lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épül, délkeleti részén toronyszobával. A Csanády család nevéhez fűződnek még a XIX. századi jelentős változások: 1850-ben az épület oszlopos klasszicizáló előtérrel bővül, és 1870-ben romantikus-neobarokk átépítéssel nyeri el mai formáját. A kastély 1878-1927-ig a Lakatos családé. A következő tulajdonos már nem lakta az épületet. Az egykori kastély ma múzeumként és könyvtárként működik.

Debreceni nagytemplom, az ország legnagyobb református temploma

1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor használt széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Valószínű, hogy a templom helyén egykor állt egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai.

Az épület mai formáját és klasszicista stílusát a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. Jakob Deutschmann bécsi mester készítette a templomi orgonát, ami többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája.

A templom tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról csodálatos kilátás nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthető az 56 mázsás Rákóczi-harang. Az egyházi eseményeken túl a templomban egyháztörténeti kiállítások, orgonakoncertek és zenei rendezvények várják a látogatókat. 2013 óta nemzeti emlékhely.

Csónakázó-tó, Hajdúszoboszló

A hajdúszoboszlói Csónakázó-tó közvetlenül a HungaroSpa fürdőkomplexum mellett terül el, a tó nagyobb része a fürdő területéhez tartozik. A zöldövezeti környezetben fekvő vízfelület kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál mindazoknak, akik a strandolás után egy csendesebb programra vágynak.

A tó egyik legnépszerűbb szolgáltatása a csónakázás, amely remek családi program, de pároknak is romantikus élményt nyújt. A vízen ringatózva egészen más szemszögből fedezhetjük fel a fürdő környezetét és a parkosított területet.

Szezonon kívül a tó a horgászok számára is elérhető, akik nyugodt, természetközeli környezetben hódolhatnak szenvedélyüknek. Különlegessége, hogy a termálvíz melegítő hatásának köszönhetően a tó télen sem fagy be teljesen, így a hidegebb hónapokban is lehetőség nyílik a horgászatra.

Harangház, Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló egyik legkülönlegesebb és legfelismerhetőbb jelképe a Harangház, amely nemcsak építészeti látványosság, hanem a város egyik emblematikus szimbóluma is. Az egyedi formavilágú alkotás Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész kreatív együttműködésének eredménye, amely már első pillantásra megragadja a figyelmet, és kihagyhatatlan megállója minden városnéző sétának.

A kör alaprajzú építmény a település főutcája és a Gyógyfürdő közötti parkban található, melyben 50 db harang került elhelyezésre az Oborzil harang-hagyaték részeként.

Minden harang különleges alumínium ötvözetből készült, valamint mindegyik egyedi tervezésű. A harangok jelképei mind az államalapítás korához köthetőek, az épület belső részén elhelyezkedő kis tó körül például kifejezetten Szent István emlékére készült harangok sorakoznak melyen mindegyiken egy-egy latin nyelvű mondat található államalapítónk törvényeiből.

Zeleméri pusztatorony, Hajdúböszörmény

A Zeleméri pusztatorony (vagy Zeleméri Csonkatorony, 5311. számú műemlék) Hajdúböszörmény legrégibb műemléke, amely Debrecen és Hajdúböszörmény között, a Tócó-ér partján magasodó több ezer éves kunhalmon fekszik. A 14. századi templom maradványa az egykori Zelemér falu egyetlen épen maradt emléke.

A területen már a honfoglalás után, a 10-11. században állt egy kisebb román stílusú templom, amelyet a tatárok elpusztítottak. Az 1310-1320-as években, majd a 16. században késő gótikus stílusban építették újjá.

Az egykori kb. 30 méteres toronyból mára egy 18 méter magas csonkatorony maradt, az északi fal egy kis részével együtt. A templomhajó alaprajza téglából kirakva látható a látogatók számára. A romokhoz több romantikus és tragikus monda is fűződik, többek között a szép Marica története, amely egy középkori szerelmi drámát dolgoz fel.

Kilenclyukú híd, Hortobágy

A Hortobágy jelképe, az azonos nevű folyó felett átívelő 167,3 méter hosszú híd, mely kilenc boltívre támaszkodik.
Az itt elhaladó út fontos kereskedelmi, és marhahajtó út volt évszázadokon keresztül Debrecen és Pest-Buda között. Éppen ezért a folyó ezen szakaszán már a kora középkorban biztonságos átkelőhelynek kellett lennie.

Az időjárásnak, árvizeknek kitett, öreg fahíd fenntartása mindig nagy terhet rótt Debrecen városára. Ezért döntöttek egy állandó kőhíd építtetéséről 1827-ben, mely Povolny Ferenc „kilenclyukú” tervei szerint 1833-ra épült fel.
A Kilenclyukú híd ma Magyarország leghosszabb közúti kőhídja.

Déri múzeum, Debrecen

A debreceni Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb és leggazdagabb vidéki múzeuma, amely a város szívében, egy lenyűgöző neobarokk palotában található. Legismertebb látványossága a monumentális Munkácsy-trilógia.

Déri Frigyes, a gazdag, selyemgyáros műgyűjtő 1920. október 18-án jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy Debrecenben állítsanak múzeumot a bemutatására. Később a művelődéstörténeti adományhoz felesége és testvére, Déri Miksa, a transzformátor egyik feltalálója, is hozzájárult.

A gyűjtemény bemutatására épült szép neoempire stílusú épület 1930-ra lett kész, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján. Az épületet kifejezetten úgy tervezték, hogy az egyik legnagyobb becsben tartott festményt, Munkácsy Ecce homo! c. művét, a Krisztus-trilógia egyik elemét egy külön tetővilágítású teremben tudják bemutatni. Az idők során a trilógia másik két darabja is idekerült, és a látogatók nagy örömére, végre a különböző jogi viták miatt sokáig letakart Golgota c. festményről is lekerült a lepel, mindhárom mestermű látható immár

Nagyerdő, Debrecen

A Debreceni Nagyerdő Magyarország első védett természeti területe, amely a belvárostól mindössze 10-15 percre kínál tökéletes kikapcsolódást. A 100-120 éves fák árnyékában egy modern, zöld rekreációs övezet várja a látogatókat, amely a kultúra, a pihenés és a sport központja is egyben.

A Nagyerdei Park Debrecen egyik legnépszerűbb rekreációs területe, amely a történelmi belvárostól mintegy 10–15 perc alatt elérhető. A Nagyerdő 1939 óta védett természeti terület, Magyarország első védett erdőterületeinek egyike. A park idős, őshonos faállományával, gondozott sétányaival és modern közösségi tereivel egész évben vonzza a kikapcsolódni vágyókat.

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára.

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kacskaringózó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, aminek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építettek őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).

A Hortobágy vidéke Hajdú-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.

Szoborpark, Hortobágy

Hortobágy település központjában számos köztéri szobor látható, melyek nagy része Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai. A hortobágyi pusztához kötődő hétköznapi életet és embereket megörökítő realista alkotások egyike a Kilenclyukú híd mellett álló Vízhordók szobra. Az 1983-ban készült szoborcsoport helyi parasztasszonyokat ábrázol, akik az életet jelentő vizet szállítják egyik helyről a másikra. Az alkotás, bár népszerű fotós helyszín a Hortobágyra látogatók körében, mégis pesszimista szemléletű, a paraszti élet reménytelenségének szimbóluma.

Megtekinthető még többek között a három pásztor szoborcsoport, pásztorfiú szobra, játszó csikók, Kolodko Mihály Csontváry miniszobra.

Érdemes felfedezni cikkeink segítségével Pest, Baranya, Nógrád, Győr-Moson Sopron, Veszprém, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád és Vas vármegyék szépségeit is.

The post Magyarország kincsei: Hajdú-Bihar vármegye 10 páratlanul szép látnivalója first appeared on Sokszínű vidék.