Az elmúlt évekhez képest visszafogottabb kereslettel indul az ingatlanpiaci csúcsszezon, az árakra azonban ez csak enyhe hatással van.
Mi történt? Az elmúlt öt év legalacsonyabb telefonos érdeklődését hozta kiadó lakásokra az idei július: a 75 ezer hívás éves alapon négy százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest, derült ki az ingatlan.com szerkesztőségünknek is elküldött adataiból. Ennek ellenére az árak szinte változatlanok Budapesten: a kiadó szobák bérleti díjának középértéke július közepén 110 ezer forint volt havonta, míg a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások mediánja változatlanul 200 ezer forintot tett ki. A teljes budapesti albérletpiacot nézve a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja a tavaly júliusi 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy látja,
a nagyobb alapterületű kiadó lakások mérsékelt árváltozása azt is jelenti, hogy több diák számára a közösen bérelt nagyobb lakás anyagilag kedvezőbb megoldást jelenthet egy különálló garzonnál.
Mit kell még tudni? A megyeszékhelyeken összesítve a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások esetében a bérleti díjak középértéke egy év alatt 120 ezerről 130 ezer forintra nőtt. A teljes albérletpiacon 170 ezerről 180 ezer forintra emelkedett a bérleti díjak havi középértéke. A legnagyobb egyetemvárosok listáján Debrecenben a legdrágábbak a garzonlakások, a medián bérleti díj itt 170 ezer forint, míg Szegeden 160, Győrben és Székesfehérváron 150-150 ezer. Balogh László a keresleti boom elmaradását az Otthon Start programmal magyarázza: „Az első lakásvásárlóknak szóló kamattámogatott hitelprogram kihirdetése után már a tavaly nyári albérletszezonban megcsappant a kiadó lakások iránti kereslet, aminek hatása még mindig érezhető.”
The post Albérletet keresel? Ezt érdemes tudni az egyetemi ponthatárok kihirdetése előtt appeared first on Forbes.hu.
