Konfrontációk leginkább a hagyományos pénzügyi szolgáltatókkal alakultak ki. „A banki compliance kifejezetten nem szerette a kriptovaluta-kereskedő cégeket, sokszor szóba sem jöhetett a számlanyitás. Mondanom sem kell, hogy kriptovalutával kereskedni megfelelő banki kapcsolat, akár bankszámla nélkül rendkívül nehéz helyzet.”

Arról is beszélt, hogy sok esetben kvázi boszorkányüldözés folyt a kriptós cégek ellen. A megfelelő szabályozás nélkül a hatóságok mindig árgus szemekkel figyelték a működésüket, néha sajnos azt feltételezve, hogy aminek a kriptókhoz van köze, az féllegális, szürkezónás tevékenység.

„Amikor egy kriptós csalás került a hatóságok elé, és ezzel kapcsolatban felmerült a cégünk mint átváltást végző szolgáltató, akkor volt olyan alkalom, hogy a büntetőjogi felelősségünket keresték. Annak ellenére, hogy mi csak egy egyszerű átváltási szolgáltatást nyújtottunk.”

Ez a helyzet olyan, mintha egy hétköznapi online csalás esetén megcsapolnák valakinek a bankszámláját, és a hatóság a számlát vezető bankot akarná büntetni. Az uniós MiCA-szabályozás lényege, hogy a közösségen belül tisztázza a kriptovaluták és szolgáltatások szerepét, egyértelműen meghatározva, hogy hogyan lehet legálisan ilyen tevékenységet végezni.

„Szabályozás hiányában rendkívül nehéz megmondani, hogy mi jogszerű, és mi nem

– mondta Galántai Gábor, a CoinCash társalapítója. – A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évtized munkáját is igazolja azzal, hogy ezt az engedélyt elsőként nekünk adta ki.” Kiemelte, hogy rendkívül nehéz volt ez idő alatt a nem létező szabályoknak megfelelniük.

Attila és Gábor szerint a szabályozás hiánya mellett az is problémát jelentett számukra, hogy a kriptovalutáknak van egy rossz megítélése. Szerintük a média leginkább a botrányokat, csalásokat és összeomlásokat emelte ki, így a laikusok számára úgy tűnhetett, hogy a kriptózás egy nagy átverés.

„Iparági felmérések szerint az összes tranzakció kevesebb mint egy százaléka kapcsolható valamilyen illegális ügylethez – hivatkozott Attila a Chainalysis 2026-os riportjára. – Ehhez képest éveken át kellett küzdenünk azzal a felfogással, hogy aki bitcoinnal kereskedik, az biztos adót akar csalni, vagy pénzmosást elkövetni. 10 éves működésünk alapján azt mondhatom, hogy nem lett több rossz ember azért, mert a bitcoint feltalálták.”

Az Orbán-kormány ráhúzta a vizes lepedőt a kriptósokra

Már 2024 végén elindult az a folyamat, aminek a végén a CoinCash megkapta a MiCA-engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól. Az alapítók elmondása szerint ez egy rendkívül feszült időszak volt a cégük életében. 2024 végén, az első adandó alkalommal elindították ezt a folyamatot, mivel már évekkel korábban világossá vált, hogy az EU hamarosan szabályozni fogja ezt a területet.

„2017-ben olyan szabályozási környezet volt, amiben bármiféle kontroll nélkül átválthattunk volna bármekkora összeget, ügyfél-azonosítás nélkül. Ekkor még nem is volt felhatalmazásunk, hogy ügyféladatokat gyűjtsünk, vagyis problémát jelentett kordában tartani a tranzakciókat és megakadályozni az illegális ügyleteket” 

– emlékezett vissza Galántai Gábor.

Hozzátette, 2020-ban pénzmosás-megelőzési szempontból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lett a felügyeleti szervük, de biztosak voltak benne, hogy idővel a teljes körű felügyelet az MNB-hez kerül. Erre készülve már korán igyekeztek úgy kialakítani a folyamataikat, hogy gond nélkül auditálható legyen a cég, ha eljön az ideje. Ez a pont 2024 novembere volt, amikor a jegybank kiadta a kriptoszolgáltatóknak szóló hivatalos útmutatóját.

Fotó: CoinCash

A MiCA-engedély megszerzéséhez szükséges dokumentációt 2025 márciusában adták be, majd 2025 nyarán jelent meg a kriptotörvény módosításának a tervezete, ami teljesen ellehetetlenítette a hazai szolgáltatók munkáját. A törvényt el is fogadták, a türelmi idő pedig 2025. december 27-ig tartott. A jogszabály egy köztes validátori eljárást írt elő a kriptoeszközök és a fiat valuták közötti váltás esetén, amivel a probléma csak az volt, hogy december 19-ig nem kapott ilyen felhatalmazást egyetlen cég sem. A CoinCash – a Revoluthoz hasonlóan – december 18-án felfüggesztette a kriptoszolgáltatásait.

„Elképedve olvastuk az első híreket a kriptotörvény módosításáról, semmilyen előzetes információnk nem volt erről. Azonnal felkerestük az illetékeseket, de senki nem tudott biztosat, mindenhol azt a választ kaptuk, hogy ez egy alakuló jogszabály. Egyszerűen nem lehetett így felkészülni rá” 

– mondta Gábor. Attila hozzátette, ez a lehetetlen helyzet több százezer magyar kriptobefektetőt érintett.

Végül december 19-én jelent meg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának honlapján egy addig ismeretlen validátorcég, a Caduceus Zrt. Csakhogy addigra a piac nagy része leállt, és arra sem maradt idő, hogy a szolgáltatók érdemben felvegyék vele a kapcsolatot, nem hogy a friss jogszabálynak megfeleljenek. „A 22-es csapdája bezárult” – mondta Attila.

A cég ennek ellenére végigvitte az engedélyezési eljárást – és végül elsőként jutott át rajta. Az alapítók szerint ez azért sikerülhetett, mert évekkel korábban elkezdtek rá készülni.

„2020-tól úgy alakítottuk a folyamatainkat, mintha már felügyelt intézmény lennénk, pedig még nem voltunk az. Amikor megjelent az MNB útmutatója, nekünk nem újjá kellett építeni a céget, csak dokumentálni azt, ami már működött” – mondta Attila. Az eljárást a KPMG kísérte végig, a kérelem beadásától az engedélyig közel másfél év telt el.

„Az MNB nagyon alaposan átvilágított minket. Nem volt könnyű eljárás, és nem is lett volna helyes, ha az, épp ez adja az engedély értékét” – tette hozzá. Gábor szerint a nehezebb rész mégis az volt, hogy ezt bevétel nélkül kellett végigcsinálni. „A cég 2025 decembere óta gyakorlatilag nem termelt bevételt, a működést és az engedélyezést végig a saját tőkénkből finanszíroztuk. Voltak, akik ezt az időszakot nem tudták vagy nem akarták kivárni. Mi kivártuk.”

Mit vár a CoinCash a MiCA-engedélytől?

A szabályozás hiánya miatt nagyon nehéz volt reklámozni a szolgáltatásukat, ráadásul a kriptotörvény elfogadása kvázi kriminalizálta is ezt a tevékenységet. A közösségi médiában pusztán az a tény is lefojtotta az elérést az alapítók szerint, hogy egy magas kockázatú szolgáltatást kínáltak.

Bíznak benne, hogy a MiCA-engedély megszerzése, valamint a kriptotörvény módosítása fellendíti a működésüket – a magyar parlamentben a Tisza-kormány javaslatára 2026. július 28-án megszavazták a kriptotörvény módosítását, ami megszünteti a kötelező validátori kötelezettséget, illetve dekriminalizálja a kriptokereskedést.

„Azzal, hogy igazolhatjuk, hogy egy engedéllyel rendelkező szolgáltató vagyunk, a blokádok eltűnhetnek, és végre szélesebb körben kommunikálhatunk majd a szolgáltatásainkról” – mondta Gábor.

Terveik szerint néhány héten belül elindulhat a kriptováltás szolgáltatásuk, ezt a folyamatot indítják el először a kriptotörvény módosítását követően. A következő hónapokban bevezetik a letétkezelési szolgáltatásukat, a személyre szabott tanácsadást, valamint a portfóliókezelést.

Így fejlődhet a magyar kriptós közösség

Mogyorósi Attila szerint két fő befektetőt lehet megkülönböztetni Magyarországon, ha kriptoeszközökről van szó. Van a laikus réteg, akik a közösségi médiában látták, hogy bitcoinból könnyű pénzt keresni, és ők is szerettek volna munka nélkül meggazdagodni.

Mellettük egy szűkebb, „kriptonatív” rétegről lehet beszélni, akik érdeklődnek a kriptók mögötti technológia iránt, megértették a működésüket, megszerették ezt a befektetési formát, és folyamatosan művelik magukat ebben a témában. Ez a közösség folyamatosan pulzál, a bitcoinfelezések utáni bikapiacon tágul a kör, majd a medvepiacon szűkül.

A CoinCash alapítói szerint a MiCA-engedéllyel egy új befektetői réteget lehet megszólítani: a személyes megtakarításukat, vagyonukat gondosan kezelő profikat. Azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank kimondta, hogy a kriptózás egy legális és elfogadott befektetési forma, azok a konzervatívabb, tradicionálisabb termékeket kereső befektetők is megjelennek majd, akik nagy szakértelemmel bírnak a tradicionális befektetési világban.

„Velük a kriptoeszközök bekerülnek a körforgásba. Mikor diverzifikálják a portfóliókat, már kriptók is kerülnek a kosárba. Nyilván nem mondanak all-int, hanem a portfóliók 5–10, maximum 15 százaléka lesz kriptó. Ha látják, hogy a nemzeti bankok vagy a nagy alapkezelők elfogadják ezeket az eszközöket, akkor megszűnhet az az elképzelés, hogy egy hazárdjátékról van szó”

– véli Attila.

Mikor támadhat fel a bitcoin?

Egy kriptós beszélgetésben elkerülhetetlen, hogy arról is kérdezzük a szakértőt, mikor térhet vissza a bitcoin ereje. Mogyorósi Attila és Galántai Gábor nevetve jegyezték meg, milyen fájdalmas, amikor a legnagyobb kriptovaluta árfolyama 60–65 ezer dolláros szinten toporog, majd hozzátették, hogy így is bőséges hozamot ért el, aki 10 évvel ezelőtt vásárolta be magát az eszközbe.

Attila úgy látja, hogy a bitcoin egyelőre megbízhatóan tartotta magát a korábbi felezési ciklusokban megismert mintázathoz, a jelenlegi árfolyam is ezt tükrözi. A mostani medvepiac – ha a bitcoin követi a megszokott négyéves ciklusait– még a jövő évben is kitarthat. Ezt követően, 2028-tól kezdve indulhat majd a egy csendes emelkedés, a következő felezés idején, és utána egy újabb nagyobb árfolyam-emelkedés. 

„Lassan túl vagyunk az új árfolyamcsúcsot követő, már-már szinte kötelező egyéves zuhanáson.

Ha bitcoin továbbra is óraműszerűen követi a korábbi négyéves ciklusaiban jól felismerhető mintázatot, akkor egy utolsó esés után megindulhat az árfolyam fellendülése.

– összegezte várakozásait Attila. – A jövőben a bitcoin saját belső inflációja mellett – értsd: felezés – szerintem nagyon fontos lesz odafigyelni a globális likviditás alakulására. Valójában a globális likviditásbőség, az alacsony kamatkörnyezet és a rizikó kereső befektetői hangulat lesz az, ami újabb árfolyamcsúcsra lökheti a bitcoint.”