Ami a magyar (core) üzletágat illeti: a korrigált, leányvállalatoktól kapott osztalék nélküli adózás utáni eredmény éves alapon 21%-kal 84 milliárd forintra csökkent, ezt a sort viszont érdemes a Q1-es adatokkal összesítve nézni. Ebből az látszik, hogy az idei első félévben a bank itthon 70 milliárd forintos protitot ért el, mindössze 6%-kal kevesebbet, mint tavaly.

Érdemes megjegyezni, hogy a bank a teljes éves extraadóterhét (194 milliárd forint, de ez még csökkenthető az állampapírok utáni jóváírásokkal) az első negyedévben számolja el, így az első hónap eredménysora könnyen lehet mínuszos (ahogy az idén is volt), de ez elsősorban könyvevlési sajátosságoknak tudható be.

A bank a könnyebb átláthatóság érdekében azt is megadja, hogy ha arányosan dobnák szét a Q1-ben elszámolt terheket a negyedévek közt, akkor hol tartana most az eredménytermelés: osztalékok nélkül 159 milliárd forint felett. Az OTP leányvállalataitól egyébként 309 milliárd forintnyi osztalékot kapott az év első felében.

Visszatérve a második negyedéves eredményre, a bank közleménye szerint ezt a sort két nagy tétel húzta elsősorban negatív irányba:

• a kamatstop-szabály hazai változása 27,6 milliárd forintot vett el a profitból,
• a támogatott lakossági hitelekre és ezek kamatkockázatára fedezetként kötött swap-ügyletek értékkorrekciója pedig 39,6 milliárdot.

Az OTP csoport konszolidált, első féléves adózás utáni eredménye 482 milliárd forintot ért el, ez éves alapon 7%-os csökkenésnek felel meg. Az eredmény 80%-a külföldi leányoktól folyt be a bankhoz.

Az OTP legnagyobb egyedi eredménytermelő piaca az első félévben nem Magyarország, hanem Oroszország volt.

Ez ugyan az extraadók aránytalan elszámolása miatt nem meglepetés, mert azok a magyar üzletágat érintik negatívan az év első felében, a trend azonban érdekes: míg az orosz leány működése éves alapon gyakorlatilag stagnált (-2%), és 106 milliárd forintos profitot jelentett a cégnek, és ugyanez történt a második helyre beférő bolgár leánnyal is (0%-os változás, 103 milliárd forint), addig a magyar szegmens eredménye 6%-kal csökkent, és ez messze nem a legnagyobb visszaesés az ország-specifikus bontásban.

Az ukrán leány teljesítménye ugyanis 43%-kal, a szlovéné 20%-kal, a szerbé pedig 19%-kal csökkent – de vannak látványos megugrások is, az üzbég Ipoteka például 38%-ot javított eredményén az első félévben, ez különösen jó hír lehet a hosszútávú kilátások latolgatása során. A friss számok láttán a menedzsment csak kis mértékben módosította teljes éves várakozásait, most már úgy látják, a nettó kamatmarzs meghaladhatja majd a 2025-ös 4,34%-ot.

És ami szintén érdekesség, hogy az OTP a Luminor-dealről megosztotta saját várakozásait. A 2026. első negyedévi pro forma adatok alapján a tranzakció eredményeként az OTP Csoport

• teljes eszközállománya 13%-kal,
• bruttó hitelállománya 16%-kal,
• jelzáloghitel-állománya 29%-kal,
• lízing állománya pedig 30%-kal növekedhet,

az euróövezeti országok súlya pedig a nettó hitelállományban 42%-ról 50%-ra emelkedhet. Az OTP történetének legnagyobb felvásárlásáról én is hosszan írtam a bejelentéskor.

Az OTP részvénye idén is nagyon jó formában van, közel 30%-os plusznak örülhetnek 2026-ban eddig a befektetők.