Az oktatásirányítás személyi összetételét is alaposan átalakította a kormányváltás, de egyes vezetők eddig a helyükön maradtak.

Mi történt? Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke 2026. szeptember 1-jén, október 1-jei hatállyal benyújtotta elnöki tisztségéről és kormánytisztviselői jogviszonyáról való lemondását az oktatási és gyermekügyi miniszternek, derült ki a hivatal oldalán közzétett közleményből.

Részletek. Brassói Sándor 2020. szeptember 1-je óta vezette elnökként az Oktatási Hivatalt, a lemondását bejelentő közleményben kiemelte: „Hangsúlyosan kijelentem, hogy lemondásomnak nincs sem politikai, sem személyes konfliktusban gyökerező oka. (…) Sokan tudják, hogy pártokon kívülálló vezető voltam és vagyok. Megtisztelő, hogy vezetőként minisztériumi, majd oktatási hivatali pályám során tizenkét oktatásügyért felelős miniszterrel dolgozhattam együtt kilenc egymást követő kormányzat alatt.” Döntése mögött a közlemény szerint elsősorban személyes tényezők állnak.

Kontextus. A 444 cikke szerint az Oktatási Hivatal elnöke egyike volt azoknak a vezetőknek, akik az Eduline július végi összesítése szerint a helyükön maradhattak az oktatásirányításban. Az akkori állás szerint nem voltak változások az OH-nál helyettesi szinten sem. A lap emlékeztet: 2025 augusztusában a HVG írt arról, hogy tömeges távozás volt megfigyelhető a hivatalban, amiben a szerény fizetések mellett az is szerepet játszott, hogy egyre nyomasztóbban telepedett rájuk a politika. Mint akkor kiderült, fél év alatt 120 ember mondott fel az intézményben.

The post Lemondott egy újabb szakmai vezető, aki a kormányváltás ellenére is a helyén tudott maradni appeared first on Forbes.hu.