A közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, kiemelten az alsó tagozatosoknál, hiszen az mai nyelven, mai környezetben beszél az olvasóhoz.
Mi történt? „Az oktatás megreformálásával nem lehet választást nyerni, ez egy 30–40 éves befektetés” – mondta Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára a Bibó István Szabadegyetem fórumán, ahol a kötelező olvasmányok álltak a középpontban.
Mi következik ebből? A Népszava tudósítása szerint a fórumon részt vett Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár (aki maga is számos népszerű gyermek- és ifjúsági regény, például a Rumini-sorozat szerzője), így be tudott számolni a kormány terveiről. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: már zajlanak az egyeztetések az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal, és
nagyon komoly szándék van arra, hogy a kötelező olvasmányok listáját szakemberek bevonásával felülvizsgálják. Miután ez megtörtént, társadalmi egyeztetés formájában szeretnék véglegesíteni a listát.
Miért fontos ez? A helyettes államtitkár úgy véli: a közoktatásban nagyobb szerepet kellene kapniuk a kortárs műveknek, kiemelten az alsó tagozatosoknál, hiszen az mai nyelven, mai környezetben beszél az olvasóhoz. Szerinte ez azért fontos, mert a gyermekek nagyobb eséllyel szeretik meg az olvasást, ha számukra ismerős élethelyzetekkel találkoznak a könyv hasábjain.
The post Mindenki beleszólhatna, hogy mik legyenek az iskolai kötelező olvasmányok appeared first on Forbes.hu.
