Megosztom, mert érinthet más vadon élő állatok, madarak mentésével foglalkozókat, kutya-cica mentőket, vadasparkokat, de akár hobbi állattartókat is, így jó lenne, ha megosztások révén minél többhöz eljutna ez a poszt, írta közösségi oldalán a BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont.
Az elmúlt 15 évben változó helyekről vettük a nálunk a madarak, főleg gólyák alá alomnak használt szalmát, mivel ennek beszerzése mindig macerás, mert egyre kevesebb helyen csinálnak kis kocka-bálát, mi pedig csak ilyet tudunk tárolni, kezelni. Utoljára 2025 őszén, és ugyanonnan 26 tavaszán vettem egy számunkra új helyről, az időszakra szükséges mennyiséget. Örültem, hogy csoda szép, tiszta, fényes, aranyló sárga szalmát kaptam. Aztán az elmúlt jó egy évben 5 gólyánk produkált meglepően gyors, intenzív, „látni is rossz”, esetenként tudatvesztéssel is járó, rövid ideig tartó epileptikus rohamot
– részletezte Márton Vlad András madármentő, a dömösi BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont tulajdonos-vezetője.
A szalma, illetve a gabona kezelésére alkalmazott, protiokonazolt tartalmazó szerek belélegezve, és az emésztőrendszerbe kerülve is felhalmozódhatnak annyira, hogy idegrendszeri tüneteket, súlyos esetben a keringés összeomlását okozzák az állatokon.
Első időkben csak egyetlen madarat érintett, csak nála volt, néhány hetente 1-1 erősebb, gyengébb roham. Kivizsgálás nem hozott semmi eredményt, így végül „biztosan a fejében van valamimi baj” jeligével nem tudtunk vele mint tenni, legvégül pedig a rohamok elmaradtak. Aztán viszony rövid idő (2 hónap) alatt 3 másik madár mutatott pont ugyanolyan rohamot. Apránként kizártunk minden ismert, lehetséges egészségügyi gondot, fertőzést, legvégül kaja beszállítót cseréltünk. Aztán nemrég Gábor gólya, aki már 8 éve élt velünk, újfent, többedjére lett rosszul, és az utolsóba – pedig nem is volt igazi roham – bele is halt
– vázolta fel, és kiemelte: a boncolás kimutatta, hogy a madár minden szerve tökéletesen ép volt, egészséges. A halál oka a jegyzőkönyvben keringés összeomlás volt.
Sokáig nem tudták, mi okozhatja a megbetegedéseket
Mérgezést nem tudták kizárni, mivel vaktában mérgezést vizsgálni a laborok nem tudnak. Ahhoz meg kell adni, mire gyanakodnak, és itt nem tudtak mit mondani. Akkor a legjobb oknak hormonális zavar látszott.
Körülbelül két hete, őszi takarítás, szalma csere volt a gólyák röpdéjében. Az előző beszerzés utolsó része került felhasználásra. Rá két nappal „M” gólya látványos rohamot produkált. Teljesen kétségbeestünk. Napokig ültünk, elemeztük, mi lehet az okozó? Valami invazív rovar hozott valami ismeretlen betegséget? Valami mérgezés? Valami hiánytünet? Szép sorban zártunk ki mindent
– emelte ki Márton Vlad András.
Végül a szalmára kezdtek gyanakodni, mivel csak olyan gólyákkal volt baj, akik azzal érintkeztek
Erősítette a gyanút, hogy „M” gólya a szalma csere után, friss szalmán kapott rohamot. Aztán gyanú kezdett kirajzolódni, mégpedig azon az alapon, hogy „túl szép ez a szalma” még most is, tavalyi szalma létére fényes, mint a friss, és a vizes edények körül sincs a letaposott szalma alján semmi gombásodás, pedig ott mindig van.
Innentől a NÉBIH bevonásával mentünk tovább, külön köszönet az esztergomi járási Nébih hivatal munkatársainak.
Mint kiderült, bevett gyakorlat sok gazdálkodónál, hogy a szalmát adó gabonát penészesedést, gombásodást gátló vegyszerrel kezelik.
Jelen esetben úgy fest, ez maradt benne a szalmában. Erre négy féle vegyszer van elterjedt használatban Magyarországon: Amistar; Prosaro; Elatus Era; Zantara. Ebből utóbbi 3-nak azonos a hatóanyaga, mégpedig „protiokonazol” fungicid
– részletezte a madármentő.
Ez a szer az állat szervezetébe felszívódva – szalma porral belélegezve, bőrön át, étellel az emésztőrendszerbe kerülve – fel tud halmozódni. Ez rövid idő is lehet, ha szalmát „erősen” kezelték, magyarán a szert túladagolva használták a jobb eredmény érdekében. Neurotoxikus hatást fejt ki, át tudja lépni a vér/agy gátat, ahol erős ingerület átviteli bajokat tud okozni (GABA gátló hatású), ami madarak esetében epileptikus rohamokat, mozgáskoordinációs zavart, remegés, súlyos esetben keringés-összeomlást okoz. Tartós, de enyhe kitettség esetén máj és vese problémákat is okozhat.
Az kiderült, a szalma vegyszerezettsége okozott nagy bajt. Ezt mára a célzott – de nem hivatalos – laboratóriumi vizsgálat is megerősítette. Bővebben utána olvasva – ráment 3 éjszakám – megtudtam, hogy ez emlősökre, akár emberre is veszélyes lehet – jóval nagyobb dózis kell -, csak a tünetek nagyságrendekkel lassabban alakulnak ki, és enyhébbek, jobbára máj és vese problémákat okoznak inkább. Valamint megtudtam, hogy ezeket a gombaölő szereket előszeretettel használják szerves-foszfát alapú rovarölő szerekkel keverve, ami külön „öröm” , mert ezek fokozottan veszélyesek lehetnek kistestű emlősökre – kutya, macska -, de leginkább madarakra, hüllőkre
– fejtette ki.
Védekezés, megelőzés
A hétköznapi ember hajlamos a szalmát egy semleges, természetes, „bio” dolognak gondolni. Mint kiderült, ez rég nincsen így. Márton Vlad András kiemelte, csak olyan helyről vegyünk szalmát, ahol biztosan nem vegyszerezik azt.
Kérjük el a permet-könyvet, bár ez se üzembiztos, egyik hozzáértő ismerős azt mondta, hozzak mintát, tegyem vizes, párás, árnyékos helyre, és ha két hét után semmi gombásodás, penész nem jelenik meg, akkor a szalma erősen vegyszeres, madár, kisebb állat alá nem jó. Ló, tehén egész jól bírja, sertés már problémás lehet, főleg, ha süldők, vagy vemhes koca alá kerül. Mi azonnal, és minden érintett röpdében teljes alom cserét, nagytakarítást csináltunk, és – hála ég – sikerült azonnal venni „bio” szalmát
– ismertette a madármentő.
Mint arról beszámoltunk, gólyafészekbe költözik a gólyamúzeum, valamint arról is hírt adtunk, hogy óriáskígyó végzett egy gyűrűzött fehér gólyával Afrikában.
The post Gólyák pusztulhatnak el a vegyszerrel kezelt szalmától first appeared on Sokszínű vidék.
