A dohánypiac szabályozásának dilemmája
A dohánytermékek jövedéki adójának emelése egyszerre szolgálhat egészségpolitikai és költségvetési célokat. A hirtelen, nagyarányú és előre nem kiszámítható áremelkedés azonban az illegális piac felé terelheti a kereslet egy részét, ami az állami bevételeket is érintheti. A JTI szakértői szerint ezért fontos a kiszámítható adópolitika és az arányos szabályozás.
Mi hajtja az illegális dohánykereskedelmet?
Az illegális dohánykereskedelem térnyerésének kockázataira Anthony Hemsley, a JTI globális szabályozási és adóstratégiai igazgatója az ausztrál piac példáján keresztül világít rá. Ausztráliában az elmúlt években a kormányzat rendre az inflációt meghaladó mértékben emelte a dohánytermékek jövedéki adóját. A legális és az illegális termékek közötti jelentős árkülönbség is hozzájárulhatott a feketepiac térnyeréséhez. Az Ausztrál Statisztikai Hivatal 2026-ban közzétett kísérleti becslése szerint 2025-ben az elfogyasztott dohány mennyiségének akár 80 százaléka is illegális forrásból származhatott. Melbourne-ben pedig szervezett bűnözői csoportok erőszakos konfliktusa kíséri az illegális dohánypiac térnyerését. Hemsley az ausztrál tapasztalatok kapcsán hangsúlyozza, az adópolitika kialakításakor a fogyasztói reakciókat és az illegális kereskedelem kockázatát is mérlegelni kell.
Pataki Márton, a JTI Hungary Zrt. country managere szerint az illegális kereskedelem Magyarországon is jelentős: a legfrissebb helyi üresdoboz kutatás alapján évente közel 60 milliárd forintos adókiesést okozhat. „A drágább termékek persze azt is eredményezhetik, hogy a fogyasztók olcsóbb kategóriákra térnek át vagy leszoknak. De ha a legális termékek ára jelentősen emelkedik, a feketepiac is vonzóbbá válhat a fogyasztók egy része számára” – emeli ki Pataki. A JTI szerint a hevített dohánytermékekre vonatkozó 25 százalékos adóemelés a fogyasztók egy részét az illegális, ízesített e-cigaretták felé terelheti, különösen az online, gyakran a közösségimédia-platformokon keresztül zajló értékesítés felé. Az online értékesítés felderítése különösen nehéz, miközben ezek a csatornák a fiatal fogyasztókat is könnyen elérik.
Az elosztás és értékesítés szabályozásának a hirtelen változása is kockázatos
A magyar dohánypiacon az ellátási rendszer és a koncessziók felülvizsgálata is napirenden van. A kormány a dohánykoncessziók rendszerének átalakítását vizsgálja, miközben a központi disztribúción keresztüli ellátást továbbra is az Országos Dohányboltellátó Kft. végzi monopolhelyzetben. „Az ellátás a zártláncú értékesítéssel eddig kifejezetten jól működött” – mondja Pataki Márton, aki a monopólium felülvizsgálatának okát a létrejöttének körülményeiben és a tulajdonosi szerkezetében látja.
A JTI szerint ugyanakkor a legális piac működésében az ellátás folyamatossága kulcsfontosságú: ha az átalakítás során ellátási zavarok alakulnak ki, miközben a termékek ára is jelentősen emelkedik, a kedvezőtlen hatások összeadódhatnak.
Új kihívás: az illegális dohánygyárak
Az illegális kereskedelemben egyre nagyobb figyelmet kapnak az Európai Unión belül működő illegális dohánygyárak. Felszámolásuk mellett az elosztóhálózatok felderítése is nehézséget jelenthet. Az adópolitika kialakításakor és a hatósági fellépések összehangolásában regionális szemléletre van szükség. Kiemelt szempont a megfizethetőség, a legális dohánytermékek árát a fogyasztók jövedelméhez kell viszonyítani. Anthony Hemsley hangsúlyozza: „Az adókulcsok mértéke mellett a szabályozás kiszámíthatósága és az illegális kereskedelem elleni fellépés hatékonysága is meghatározó.” (X)
The post Több adó, kevesebb bevétel? appeared first on Forbes.hu.
