Az idei évben is május 21-éig, vagyis jövő hét keddig dönthetnek az adózók a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról. Közhasznú civil szervezetként a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI) részére is felajánlható az szja 1 százaléka. Az ebből származó támogatás nagy segítséget jelent a korrupcióellenes szervezet munkájához. A feltáró munka sikerét mutatja, hogy a TI csak tavaly tizenegy közérdekű adatpert nyert meg jogerősen. Miután Magyarország 2022-re az Európai Unió legkorruptabb állama lett, és az utolsó helyet jelentő pozícióján 2023-ban sem tudott javítani, minden eddiginél nagyobb szükség van a korrupcióval szembeni küzdelemre.
Több mint egy évtizede tartó lejtmenet végén érkezett meg Magyarország az Európai Unió 27., azaz utolsó helyére a Transparency International (TI) által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2022-es rangsorában. A kormány 2023-ban sem tett komolyan vehető lépéseket a rendszerszintű korrupció leküzdésére, így hazánk tavaly is stabilan tartotta az EU-n belüli utolsó helyezését a CPI-rangsorban.
2023 decemberében, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából arra vállalkoztunk, hogy felvázoljuk a NER által kiépített rendszerszintű korrupció fogságából kivezető utat. Ezért állítottuk össze, és tettük közzé a Fehér Könyvet, amelyben neves szakértők fejtették ki a véleményüket arról, miképpen lehetne helyrehozni a NER által 2010 óta véghez vitt jogállami és gazdasági rombolást, így például Baka András jogtudós, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Stefano Bottoni, a firenzei egyetem történésze, valamint Polyák Gábor és Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző Műhely vezetői.
Annak reményében, hogy a jó példa ragadós, a Fehér Könyvben tíz olyan, európai uniós pénzekből finanszírozott fejlesztést ismertettünk, amelyek bizonyítják: a közjót semmilyen módon nem szolgáló, túlárazott közbeszerzések, az értelmetlen turisztikai beruházások és a lomb nélküli lombkoronasétányok hazájában a gazdaság és a helyi közösségek érdekeit előmozdítva is véghez lehet vinni fejlesztéseket. Az eseteket persze nagyítóval kellett keresni, mert az uniós támogatásoknak legalább a harmada az elmúlt években sajnos illetéktelen kezekbe került.
A tíz esettanulmány közül felkérésünkre három fejlesztésről a neves humorista, a Dumaszínház egyik alapítója, Litkai Gergely készített Leleplező címmel egy-egy „oknyomozó” riportot.
A Leleplező mindhárom része megtekinthető a Youtube-csatornánkon a következő linkre kattintva.
A TI Magyarország az elmúlt esztendőben is kérlelhetetlenül küzdött a közérdekű adatok nyilvánosságáért, és a korrupciós ügyek feltárásáért.
Tavaly májusban mutattuk be az új interaktív felületünket, a Tenderbajnokot. A közbeszerzési adatokon alapuló adatbázisunk kimutatása alapján a 2018 és 2020 közötti időszakban Szíjj László és Mészáros Lőrinc nyerték a legtöbb pénzt közbeszerzéseken. A Tenderbajnok rávilágít: a két oligarcha, vagyis a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató tiszakécskei Szíjj László és az Orbán Viktor gyermekkori kebelbarátjaként közismertté vált felcsúti Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést.
Az adatokat mindezek után frissítettük a 2021. évre vonatkozó közbeszerzési adatokkal és céges beszámolókkal. A frissített adatok alapján új tenderbajnokot avattunk: 2019-2021 között végső, haszonhúzó tulajdonosként Mészáros Lőrinc és érdekeltségei zsebelték be a legnagyobb összeget, közel 1141 milliárd forintot, amivel a teljes közbeszerzési piac 16 százalékát uralták.
Korábban több pert is indítottunk az állami szervek ellen a 300 milliárd forint összköltségű lélegeztetőgép-beszerzés ügyében. A teljes összeg közel 60 százaléka egy rejtélyes maláj üzletembernél landolt, akivel szemben nem csak eljárás indult a hazájában, hanem kétséges, hogy a magyar állam előzetesen meggyőződött volna az üzletember érintett cégének átláthatóságáról.
Az ügyben jogerősen a Kúria előtt is nyertünk, azonban mint kiderült, a Külgazdasági és Külügyminisztérium megsemmisítette azon dokumentumokat, melyek igazolták, hogy előzetesen elvégezték a maláj Datuk Vinod Sekhar érdekeltségébe tartozó GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló vizsgálatokat, aki potom 178 milliárd forintot zsebelhetett be az ügyletnek köszönhetően. Ezért nyílt levélben fordultunk a tárcát vezető Szijjártó Péterhez.
Időközben egy másik, általunk indított, és szintén jogerősen megnyert perben az azóta jobblétre szenderült Emberi Erőforrások Minisztériuma, az EMMI egyes jogköreit megöröklő Belügyminisztérium (BM) elismerte, ami már régen sejthető volt: a kormány a 2020-bant hanyatt-homlok elherdált 300 milliárd forintból összevásárolt 17 ezer darab lélegeztetőkészülékből összesen nulla (0) darabot értékesített, és nem túl meglepő módon kereken nulla (értsd: 0) forint bevételre tett szert.
A győzelem azonban akkorára sikeredett, hogy a kormány rögvest át is írta az információszabadság törvényt. A BM az Országos Kórházi Főigazgatóságra (OKFÖ) mutogatva próbálta elkerülni a pervesztést. Ennek az volt a lényege, hogy az adatokat nem a minisztérium, hanem az általa irányított OKFÖ kezeli, márpedig a belügy nem tudja bekérni az OKFÖ-től az adatokat. A BM ugyan elveszítette a pert, de nem hagyta annyiban az ügyet. Az információszabadság törvény tavaly karácsonyi módosítása értelmében az állami szervek többé nem kötelesek az általuk irányított hatóságoktól bekérni az igényelt adatokat.
A 35 éves koncessziós ügyekben is küzdelmet folytatunk a kormány által eltitkolni próbált adatok nyilvánosságáért. Időközben kiderült, hogy még a korábban általunk kiperelt adatok alapján kiszámított 12 és fél ezer milliárd forintnál is többe, összesen akár 15-17 ezer milliárd forintjába is kerülhet az adófizetőknek az, hogy az Orbán-kormány még 2022-ben a hozzá igencsak közel álló üzletembereknek, Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjainak passzolta át a hazai gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését. Mindezt jeleztük az Európai Bizottságnak is, és a testület idén áprilisban határozott úgy, hogy hivatalosan is megindítja a kötelezettségszegési eljárást az extrémhosszúságú sztrádakoncesszió miatt.
A 35 évre szóló kaszinó-, és szintén három és fél évtizedre kiosztott hulladékkezelési koncesszió esetében is harmadfokon, a Kúria előtt is megnyertünk a pereinket, így e bizniszek részleteire is fény derülhet.
Pert indítottunk az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által titkosított jelentés közreadásáért is. A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós botránya, a Völner-Schadl-ügy mellékszállaként derült ki, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt, és azóta a posztjáról távozott elnöke Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél próbálta kijárni egy számára kényelmetlenné vált bíró kirúgását, vagy ellehetetlenítését. Az OBH az ügy nyilvánosságra kerülését követően állítólag kivizsgálta az ügyet, amiről jelentés is készült, azonban azt a testület elnöke, Senyei Barna azon nyomban titkosította. A TI Magyarország pert indított a vizsgálati dosszié közreadásáért, a bíróság azonban még nem hozott ítéletet, holott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már megállapította, hogy a titkosítás törvénytelen volt.
A kormány, egészen pontosan az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem kevesebb mint 244 milliárd forint erejéig kötelezte el magát annak az ingatlanberuházási projektnek a megvásárlására, amely a Bosnyák tér mögötti egykori Csömöri úti sporttelep helyén hozna létre egyebek mellett az adóhatóság elhelyezésére szolgáló irodákat. A leendő eladó a Tiborcz István köreihez sorolt Balázs Attila által jegyzett Bayer Construct Zrt. nevű cég – egyébiránt ugyanaz a vállalkozás, amely a Svábhegyen, az egykori Fonográf Klub helyén a szintén a kormányfői vőhöz köthető, a „klasszikus polgári értékrendet és mentalitást megtestesítő” elitklubot is felújította. Az állam a tervezett ügyletről szóló előszerződést már aláírta, de magát az ügyletet, állítólagos nemzetbiztonsági megfontolásokból, mentesítette a közbeszerzési eljárás alól. Az ügylet kapcsán két közadat-pert indítottunk, melyből egyikben, a szerződés nyilvánosságáért indított eljárásban a Kúria a javunkra ítélt. A közreadott szerződésből kiderült: a magyar állam anélkül kötötte meg a NER-hez köthető haveri céggel az előszerződést a több száz milliárdos ügyletről, hogy előbb értékbecslést szerzett volna be, valamint a beruházással kapcsolatos végleges tervek sem álltak rendelkezésre.
Tavaly év végén a Miniszterelnöki Kormányirodától az úgynevezett 2000-es ás 4000-es kormányhatározatok kiadását kértük. A 2000-es és a 4000-es kormányhatározatok ugyan nem titkosak, de nem is kerülnek olyan módon nyilvánosságra, ahogyan a törvények vagy a kormányrendeletek. Ezek a kormányhatározatok jellemzően a kormány tagjainak, valamint az egyes alárendelt szerveknek írnak elő feladatokat. Az ügy érdekessége, hogy a kormány feltehetően nem repesett az örömtől az adatigénylésünk miatt, legalábbis erre következtetünk abból, hogy egy karácsonyi törvénymódosítással a jelenlegi tíz évről húsz évre növelte a 2000-es és a 4000-es kormányhatározatok titkosítási idejét. Ez talán nem véletlen, hiszen az ilyen kormányhatározatok sok kínos ügyről tanúskodhatnak. Az egyik, nemrégen kiszivárgott 4000-es határozat például azt irányozza elő, hogy a miniszterek bizonyos vagyontárgyaikat adják (rejtsék) bizalmi vagyonkezelésbe.
Fontosnak tartod, hogy a továbbiakban is küzdhessünk a magyarországi korrupció visszaszorításáért? Akkor kérjük, ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a Transparency International Magyarország Alapítványnak (adószám: 18192744-2-41) az online adóbevallási felületen. A további támogatási lehetőségekről itt találsz információt.
