Világunk megértése egy folyamat, nem pedig egy állapot. Emberként soha nem érhetünk fel az abszolútumhoz, soha nem érhetjük el a tökéletes tudást, de törekedhetünk annak megközelítésére.

Sokak szerint mi, emberek már mindent tudunk, sőt képesek vagyunk bármire is, habár talán szükségtelen időpazarlás fajunk efféle meghatározásába bonyolódnunk. Oscar Wilde szerint a meghatározás eleve behatárol, vagyis kijelentéseink könnyen fejlődésünk rovására mehetnek. Éppen ennek köszönhető, hogy gondolkodásunk roppant különös, mert miközben kolónia telepítését tűztük ki célul a Holdon, a Marson, illetve hogy már évtizedek óta lakható bolygókat keresünk, itt, a Földön még bőven hiányosak az ismereteink.

A jó hír viszont, hogy minden problémára létezik legalább egy használható megoldás. Világunk a természet része, így annak megértésének egy már bizonyítottan használható megoldása egy olyan természettel kapcsolatos összefogás, ahol kiaknázzuk az emberek tömegeiben rejlő hatalmas megfigyelési potenciált.

A neve: közösségi tudomány.

Nem vitás, hogy már sokan rendelkezünk okostelefonnal, folyamatos internetkapcsolattal, és ha ezt kiegészítjük azzal a ténnyel, hogy egész nap jövünk-megyünk, akkor kézenfekvő, hogy előbb-utóbb affinitásunk lesz mélységeiben is érzékelni környezetünket és a természetet. Mielőtt belekezdenénk, tudnunk kell, hogy mit is akarunk, ezért először nézzünk szét az érdeklődési körünknek megfelelő különféle applikációk között.

Ezek segítségével tudjuk feltölteni megfigyeléseinket egy hatalmas adatbázisba, ahonnan azok egy másik adatbázisba kerülve végül összefüggésekké állnak össze. Összefüggésekké, melyek segítik a világunk jobb megismerését, megvilágítják kollektív felelősségünket, valamint legvégül tudományos ajánlások formájában jelennek meg, hogy mit lenne érdemes tenni bolygónkért, következésképpen magunkért.

Hogyan is néz ki mindez? A történet ott kezdődött, amikor két évtizede a média vesszőparipájává vált a globális éghajlatváltozás.

Itt, Magyarországon az utóbbi évek időjárása is hozni kezdte a negatív nemzetközi trendeket, így már itthon is mindannyian érezzük a hatásait, a csapadékos és a csapadékhiányos időszakok gyakoribbá válásával vagy a különféle hőrekordok megdőlésével.

Az éghajlatváltozás és az okaként a mindent átható emberi jelenlét komplex következményei közé tartozik az állat és növényfajok helyzetének globális problémaköre. Mivel indikátorok, vizsgálatuk, állapotuk felmérése segíthet megérteni, hogy hogyan érvényesülnek a bolygószintű hatások és ellenhatások.

A mi dolgunk, hogy figyelünk és megosztjuk az általunk látottakat, hallottakat. Hazai vonatkozásban az izeltlabuak.hu az egyik olyan platform, melyre minden olyan megfigyelést feltölthetünk, mely az ízeltlábúak közé sorolható. Ha minden egyéb megfigyelést is rögzíteni szeretnénk, akkor erre kitűnő lehetőség az inaturalist.org. Az adatok legvégül a gbif.org rendszerébe kerülnek, ahol ezt követően velük a legkülönfélébb számításokat végzik a szakemberek.

Így válik egy hétköznapi kattintás egy növényre, egy rovarra, egy madárra vagy éppen egy sünre, legvégül tudománnyá.

The post Így válhatunk mi is tudóssá first appeared on National Geographic.