A szibériai Csagirszkaja-barlangban feltárt neandervölgyi maradványok egyike, a D jelű férfi DNS-ét vizsgálták meg brazil kutatók nemrégiben. A csontból kivont mintán végzett vizsgálatok arra utaltak, hogy a férfi, amikor elhunyt számos vírusfertőzéstől szenvedett.
A genetikai anyagban egy herpeszvírust, egy adenovírust, és egy humán papillomavírust (HPV) is találtak, amelyek genetikailag eltérnek a modern embert sújtó efféle vírusoktól. Ezek az eddigi legrégebbi emberi vírusgének, amelyeket sikerült kimutatni.
A herpeszvírusok élethosszig tartó, időről időre fellángoló fertőzéseket okoznak, a HPV számos ráktípus kialakulásában ludas (a legismertebb a méhnyakrák), az adenovírusok pedig szintén hosszú ideig a szervezetben maradhatnak fertőzési gócokként a szervezetben, és például a mandulában, vagy a nyálkahártyát érintően gyulladásokat okozhatnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem komplett vírusokat vontak ki a csontokból, hanem csak azok DNS-ét, vagyis ez nagyjából annyira veszélyes, mint annak az esélye, hogy valaki egy szakácskönyv olvasgatásától kapjon súlyos gyomorrontást.
A kutatók egyelőre csak preprintként számoltak be a munkáikról, vagyis hivatalos folyóirati közlésre még nem került eddig sor; a felfedezést a Science ismertette.
A kutatás érdekességét igazán az adja, hogy korábbi elképzelések alapján a neandervölgyiek kihalásához az is hozzájárulhatott, hogy az Afrikából érkező modern embertől, a két rokon faj találkozásakor olyan vírusokat kaphattak el, amikre az immunrendszerük nem volt felkészülve. Egyes kutatók olyasmi folyamatot képzelnek el, mint ami Amerikában is lejátszódott az európai hódítók által behurcolt betegségek nyomán. (Számos, a mérsékelt égövre jellemző betegség ellen viszont mi használunk neandervölgyi eredetű immun-géneket.) A most kimutatott vírusok a kutatók véleménye szerint akár ezt az elméletet is igazolhatják.
Azt, hogy a talált vírusgének nem modern szennyezés eredményei, abból bizonyosan lehet tudni, hogy e vírusgének eltérnek azoktól, amelyek a modern embert manapság megbetegítő vírusokban vannak. A régi DNS-sel dolgozók egyébként elképesztő módon kell ügyeljenek arra, hogy ne kerülhessen semmiféle modern gén- vagy DNS-töredék a vizsgált mintákba.
Ilyen vizsgálatoknál bevett szokás, hogy a mintákkal kapcsolatba került összes személy DNS-ét is megvizsgálják, és ezekkel is összevetik az régi mintákból kapott eredményeket, a bizonyosság kedvéért. Így elkerülhetőek a fals eredmények.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy igazolja, hozzáférhetők egyes hosszú ideig a szervezetben maradó vírusok DNS-töredékei is az emberek, emberelődök maradványaiban.
The post A neandervölgyiek is küzdöttek náthával, herpesszel, HPV-vel first appeared on National Geographic.
