A hónap elején gyönyörködhetünk a nyári Tejútban

Ha az éjszakának csak kis jóindulattal nevezhető 2-3 óra sötétség közepét, éjjel 1 órai időpontot nézzük, akkor a Tejút megfigyelésére a hónap első két hete ideális. Galaxisunk derengő szalagja ekkor az északkeleti égbolttól a déliig látványos ívet formál, amelynek legmagasabb része, ahol a Nyári Háromszög jár, ekkor 60 fokos magasságig emelkedik.

Ez azt jelenti, hogy az egész Tejút fotójához vagy halszemobjektívre lesz szükség, vagy panorámaként állíthatjuk össze. Érdemes arra is odafigyelni fotózáskor, hogy a tájból is látszódjon valami a képen, ez ad igazán előteret, perspektívát az égi szépségnek. Sokan követik el azt a hibát, hogy épp csak a horizont jelenik meg az égboltról készült képen, ez pedig romba dönti a látványt. Érdemes ugyanolyan elveket követni, mint egy nappali tájképnél, nyitóképünk erre a kompozícióra a pozitív példa.

Ebben az időszakban lehet a Tejút központi régiójára is több figyelmet szánni, a rengeteg csillagköd és halmaz egyetlen pillanatnyi unalmat sem enged a megfigyelőnek. Mivel a fényszennyezés nagyon sokat ront a látványon, keressünk olyan észlelőhelyet, ahol a lehető legkevesebb terheli a keleti-déli égboltot, főként a délit, ahol a Tejút központja ragyog.

Sajnos Európában (de az egész világon) ritkaságszámba mennek már az igazán sötét egű helyszínek. A ködösségeket akár távcsővel, akár teleobjektívvel fotózzuk, csak akkor számíthatunk jó eredményre, ha ezt az égbolt elmozdulását (a Föld forgását) ellensúlyozó mechanikáról tesszük.

Közeleg a nyár és az ultrarövid éjszakák

A hónap elején is kevesebb mint 3 óra valódi, csillagászati sötétség marad a csillagos ég rajongóinak, a hónap közepére ez tovább romlik, és csupán 2 óra 10 percig lesz sötét égbolt – már amennyire a holdfény engedi. Mivel a légkörünkben jelentősen szóródik a napfény, ezért ideig tart a világosság akkor is, ha csillagunk már a látóhatár alá bukott.

A trópusokon, ahol a mienknél sokkal meredekebb szögben süllyed alá, jóval gyorsabban lesz sötét napnyugta után. Nálunk azonban a nyári időszakban a Nap csak kis időre veti magát a horizont alá, és sosem süllyed 20 foknál mélyebbre. Ez annyit tesz a gyakorlatban, hogy igen kevés idő marad csak, amikor már nem befolyásolja a szóródó fénye az égbolt háttérfényességét.

A csillagászati sötétség azt jelenti, amikor a Nap legalább 18 fokkal a horizont alatt jár, ekkor már nem éri a fénye a bolygónk légkörét az éjszakai időszakban. Bár a fényesebb csillagokat, bolygókat ezen kívül, a csillagászati szürkület idején is láthatjuk, a halványabb égitestek ekkor még, vagy már nem megfigyelhetők.

Hold-Neptunusz együttállás 1-jén hajnalban

A Neptunusz szabad szemmel nem látható bolygó, ám fotózni így is tudjuk, feltéve, ha az ember elég fanatikus és elég korán kel hozzá. Június 1-jén hajnali fél 3 körül, már kissé világosodó égen csíphetjük el, ha tiszta a horizont. A 35 százalékos megvilágítású fogyó Hold bal oldalán, jó egy fok távolságban keressük.

Hold-Mars együttállás 3-án hajnalban

A két égitest egymástól mindössze 2 fokra kel fel, hajnal 3 után kereshetjük a párost az északkeleti ég alján. A Hold 15 százalékos megvilágítású, duci sarló, mellette jobbra jár a Mars, ami ugyan még mindig nem túl fényes, de így is könnyen észre lehet venni. Ha olyan helyről fotózunk, ahonnan tiszta a horizont, derült ég esetén szép képek készíthetők a párosról. Nagyjából 3:30 – 3:40 körül lesz túl világos ahhoz, hogy a Mars még szépen látszódjon a képeken.

Hajnali holdsarló 4-én

A Hold ekkor már csak 7,6 százalékos megvilágításban kel, vagyis a sarló már elég vékony, de még könnyen észlelhető. A holdkelte ideje keleti határainknál 02:54, Budapesten 03:05, nyugaton pedig 03:16 lesz. Ez csak pár perccel van a navigációs szürkület előtt, így már világosodó égen kel fel a Hold, ez esetben még külön szépséget is adhat a holdkeltének a pirosló horizont.

Cérnavékony hajnali sarló 5-én, extrákkal

A sarló ezen a hajnalon már csupán 2,6 százalékos megvilágítású lesz, cérnavékony, ám tiszta ég esetén érdemes lehet megfigyelni a holdkeltét. A Hold bal oldalán, 3,5 fok távolságban a Fiastyúk is felbukkan a horizonton – ezt a kis halmazt szabad szemmel biztosan nem fogjuk még látni, ám fotón – kristálytiszta horizont esetén – nem esélytelen megörökíteni.

Mindig kihívás elsőször megörökíteni, és később megpillantani is a jól ismert halmazt. Teljesen együtt kel a Holddal, így külön erőfeszítést nem igényel. A holdkelte ideje keleti határainknál 03:20, Budapesten 03:31, nyugaton 03:43 lesz.

Cérnavékony alkonyi holdsarló 7-én

Végre nemcsak a hajnalban kelők élvezhetik a szép holdsarló látványát. Mindössze 2 százalékos megvilágítású, hajszálvékony sarlóban gyönyörködhetünk, a megpillantásához tiszta északnyugati horizontra lesz szükségünk. A sarló kb. 6-7 fokos magasságban lesz jó fél órával napnyugta után, az ideális megfigyelési idő kezdete keleti határainknál 21:12, Budapesten 21:23, nyugaton pedig 21:32. Ekkor a holdnyugtáig még mintegy 55 percünk van.

Alkonyi holdsarló 8-án és 9-én

E két alkonyon már kissé hízó, de még mindig látványos sarlót láthatunk, és ha elég sokáig fennmaradunk, sötét égen tudunk majd gyönyörködni a Holdban. 8-án a sarlót egy órával napnyugta után keressük az északnyugati égen 10 fokos magasságban, ekkor 6 százalékos megvilágításban jár majd.

A holdnyugtáig másfél óránk lesz ezen az estén. 9-én már 12 százalékos megvilágításban jár a sarló, és több mint 3 órával nyugszik a Nap után, így bőven lesz időnk megfigyelni. Mindkét alkonyatkor 21:30 – 21:50 körül érdemes keresni a sarlót a még világos északnyugati égen.

The post Égi jelenségek 2024. június első felében first appeared on National Geographic.