A H5N1 madárinfluenza-vírus lúd/Kuangtung (Guangdong, kínai tartomány) vonala először 1996-ban jelent meg, és azóta okoz járványokat madarak körében. 2020 óta ennek a vírusnak egy változata számos országban példátlan számú elhullást idézett elő vadmadaraknál és baromfiknál.

2021 és 2022 között Európa és Észak-Amerika megfigyelte a legnagyobb és legkiterjedtebb madárinfluenza-járványt, amely a vírus szokatlan perzisztenciájával (tartós jelenlétével) járt a vadon élő populációkban. 2022 óta egyre több jelentés érkezik az emlősök körében az A(H5) – beleértve az A(H5N1)-et is – vírusok által okozott halálos járványkitörésekről.

Nem voltak alapbetegségei

2024. március 25-én Vietnám hatóságai értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy ember A(H5N1)-gyel való fertőzéséről. A betegnél – akinek nem voltak alapbetegségei –, március 11-én jelentkeztek a tünetek, majd röviddel ezután március 23-án meghalt. A madarakkal történt találkozásáról megállapították, hogy február harmadik hetében történt.

Ez volt az első idei H5N1-es emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2022 óta, adta ki közleményében az Egészségügyi Világszervezet 2024. április 2-án. A 2005-ös Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) szerint az influenza A vírus új altípusa által okozott emberi megbetegedés olyan esemény, amely jelentős közegészségügyi hatással járhat, és értesíteni kell a WHO-t.

2024. március 25-én a Vietnámi Nemzeti Fókuszpont (NFP) a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alapján (IHR) értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) egy alapbetegségek nélküli 21 éves férfi megfertőződéséről a vietnámi Khanh Hoa tartományból. A férfi 2024. március 11-én belázasodott és köhögött, majd március 15-én bekerült egy helyi kórházba tartós tünetek, köztük hasi fájdalom és hasmenés miatt. Március 17-én állapota rosszabbodott, és átszállították egy tartományi kórház intenzív osztályára (ICU).

Később, március 20-án a beteget egy másik tartományi kórházba szállították át súlyos tüdőgyulladás, szepszis és akut légzési distressz szindróma diagnózisával.

A páciens a kezelések ellenére március 23-án meghalt.

Március 19-én a Nha Trang-i Pasteur Institut valós idejű polimeráz láncreakciós (RT-PCR) vizsgálathoz vett mintákat a szervezetéből, ami pozitív eredményt mutatott az influenza (H5) vírusra. Március 22-én a Nha Trang-i Pasteur Institut által végzett genomszekvenálás kimutatta a madárinfluenza A (H5N1) vírus jelenlétét.

Akár halálos is lehet

Az eset vizsgálatának kezdeti eredményeiből kiderült, hogy 2024 februárjának második és harmadik hetében a férfi madárvadászaton vett részt. Ez idő és a betegség kezdete között nem számoltak be elhullott vagy beteg madárról, sem hasonló tüneteket mutató személyről. A felderített szoros érintkezések között további A(H5N1) influenza megbetegedést sem észleltek.

Az állati influenzavírusok általában az állatokban maradnak, de ettől függetlenül az embert is megfertőzhetik. Az emberek elsősorban a beteg állatokkal való közvetlen érintkezés vagy az általuk szennyezett környezet útján fertőződhetnek meg. Az eredeti gazdaszervezettől függően az influenza A vírusok a madárinfluenza, a sertésinfluenza vagy más típusú állati influenza vírusok közé sorolhatók.

A madárinfluenza vírusfertőzése emberekben az enyhe felső légúti fertőzéstől a súlyosabb betegségekig terjedhet, és akár halálos is lehet. Kötőhártya-gyulladásról, gyomor-bélrendszeri tünetekről, agyvelőgyulladásról és encephalopathiáról is beszámoltak.

Többször is kimutatták a H5N1-et olyan tünetmentes személyeknél, akik a mintavétel előtti napokban érintkeztek fertőzött madarakkal. Az emberi influenzafertőzés diagnosztizálásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

A WHO rendszeres időközönként frissíti a műszaki útmutató protokollokat a zoonózisos influenza molekuláris módszerek számára, mint például az RT-PCR. A bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes vírusellenes gyógyszerek, nevezetesen a neuraminidáz inhibitorok (oseltamivir, zanamivir) csökkenthetik a vírus replikációjának időtartamát, és bizonyos esetekben javíthatják a túlélési kilátásokat.

Több százan haltak már meg

2003 és 2024. március 25. között a WHO 23 országból összesen 888 emberben mutatták ki a fertőzést, közülük 463 személy elhunyt. A H5N1 humán fertőzésének szinte minden esetét összefüggésbe hozták a fertőzött élő vagy elhullott madarakkal való szoros érintkezéssel vagy az általuk szennyezett környezettel.

2003 óta Vietnámban 129 influenza A (H5N1) emberi fertőzést jelentettek, köztük 65 halálesetet. A legutóbbi madárinfluenza A (H5) esetet 2022 októberében jelentették a vietnámi Phu Tho északi tartományból.

A vietnámi kormány ezért különféle közegészségügyi intézkedéseket hozott, mint például:

epidemiológiai vizsgálat lefolytatása,
a beteg lakóhelyének és feltételezett expozíciós területeinek (azon területek, ahol a személy kapcsolatba kerülhetett a szennyezéssel) fertőtlenítése,
érintkezés nyomon követése, izolálása, tesztelése és monitorozása a páciens szoros emberi kapcsolataiban,
tyúkból és díszmadarakból vett minták vizsgálata a beteg lakóhelye közelében (itt megjegyzendő, hogy az ezekből a madarakból gyűjtött összes minta negatívnak bizonyult az A(H5) influenzavírusra nézve),
valamint hivatalos levél kiadása, amelyben felkérik Khanh Hoa tartomány egészségügyi minisztériumát, hogy készítsen gyógyszereket (oseltamivir) és egyéb kellékeket, hogy időben támogassa a helyi kórházakat és hatóságokat a betegek kezelésében és a lehetséges járványok megfékezésében.

Kicsi a kockázat

Ez az első madárinfluenza A (H5N1) vírussal való emberi fertőzés, amelyet Vietnámban jelentettek 2024-ben a 2022-es megjelenése óta. Az eddig bejelentett megbetegedések többsége a fertőzött baromfinak vagy az általa szennyezett környezetnek való kitettség következménye volt.

Az emberi fertőzés súlyos betegségeket okozhat, és magas a halálozási aránya. Ezek a különböző genetikai csoportokba tartozó A(H5N1) influenzavírusok nem könnyen fertőzik meg az embert, és az emberről emberre való terjedés eddig szokatlannak is tűnik. Mivel a vírus továbbra is terjed a baromfikban, különösen Vietnám vidéki területein, továbbra is fennáll a további szórványos emberi megbetegedések lehetősége.

Jelenleg a rendelkezésre álló epidemiológiai és virológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy az A(H5) vírusok nem váltak képessé tartósan emberek között terjedni, így az emberről emberre való terjedés valószínűsége kicsi.

A rendelkezésre álló információk alapján a WHO alacsonynak értékeli a vírus által a lakosságra jelentett kockázatot. A kockázatértékelést felülvizsgálják, ha további virológiai és epidemiológiai információk állnak rendelkezésre.

A WHO tanácsa

Ez az esemény nem változtat a WHO közegészségügyi intézkedésekre és az influenza megfigyelésére vonatkozó jelenlegi ajánlásain. A lakosságnak kerülnie kell a magas kockázatú környezetekkel való érintkezést, például élőállat-piacokkal és élő baromfival.

Ezen kívül ajánlott a jó kézhigiénia fenntartása gyakori mosással vagy alkohol alapú kézfertőtlenítő használatával. A lakosságnak és a veszélyeztetett egyéneknek haladéktalanul jelenteniük kell az állat-egészségügyi hatóságoknak a beteg vagy váratlan állatpusztulás eseteit.

A betegen vagy más módon elhullott baromfi fogyasztását kerülni kell.

Minden olyan személynek, aki potenciálisan fertőzött madarakkal vagy általuk szennyezett környezettel érintkezett, és rosszul érzi magát, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

A járványügyi helyzet alapos elemzése, a legújabb influenza A(H5N1) vírusok további jellemzése mind az emberi, mind a madárpopulációkban, valamint a szerológiai vizsgálatok elengedhetetlenek a kapcsolódó közegészségügyi kockázatok felméréséhez és a kockázatkezelési intézkedések azonnali kiigazításához.

Az emberek számára a H5N1 ellen nincs specifikus vakcina, egyes országokban azonban már kifejlesztettek vakcinajelölteket a pandémiára való felkészülésre. A WHO továbbra is frissíti a zoonózisos influenza elleni vakcinajelölt vírusok (CVV) listáját, amelyeket évente kétszer választanak ki a WHO influenzavírus elleni vakcina összetételéről szóló konzultációján.

A WHO az eseménnyel kapcsolatos jelenlegi információk alapján nem tanácsolja utazási vagy kereskedelmi korlátozások bevezetését. A rendelkezésre álló információk alapján jelenleg alacsonynak értékeli a vírus lakosságra jelentett kockázatát.

Összegezve: A WHO együttműködik az országokkal, hogy segítsen megelőzni, észlelni és kezelni a H5N1 vírusfertőzés eseteit az emberekben, amikor azok előfordulnak. A WHO együttműködik a globális egészségügyi partnerekkel és ügynökségekkel, köztük az Állategészségügyi Világszervezettel (WOAH) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) a kockázat nyomon követése, valamint az állatbetegségek terjedésének ellenőrzése és megelőzése érdekében. Világszerte együttműködik partnereivel a H5N1 és más állati influenza elleni világjárványokra való felkészültség terén.

The post Madárinfluenza: aggódnunk kellene? first appeared on National Geographic.