Írta: James Gorman
Fényképezte: Nichole Sobiecki
Sharon Swartz kezdő kutatóként gibbonokat tanulmányozott, de azon kapta magát, hogy jobban foglalkoztatja a denevérszárny filigrán vázrendszere, illetve az, hogy egyes emlősök milyen evolúciós áldozatok révén tettek szert a repülés képességére. A főemlőskutatást felfüggesztve Ausztráliába utazott, hogy közelebbről megismerkedjen a repülőrókának nevezett nagy testű denevérekkel.
Swartz, aki ma már a Brown Egyetem biomérnök oktatója, felidézte, hogy ellátogatott egy külvárosi golfpályára, ahol rengeteg denevér pihent a fákon. Alkonyatkor egyre több és több röppent fel, mígnem „valósággal ellepték az eget” – mesélte. Másnap éjjel egy kollégájának segédkezett, hálóval befogtak néhány példányt. Swartz életében először tarthatott denevért a kezében, egy közel egy méteres szárnyfesztávolságú repülőrókát. „Úgy éreztem, mindjárt kiugrik a szívem a helyéről. Soha korábban nem láttam még ilyen csodás lényt.”
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A denevérek láttán sokan mégis borzonganak. Bizonytalanok a hovatartozásukat illetően is: repülnek, de nem madarak, kicsik és szőrösek, de nem rágcsálók (még ha a magyar népnyelv bőregérnek hívja is őket – a szerk.). A nyugati kultúra a sötét gonoszsággal társítja a denevéreket. Theodore Roethke költő szerint: ha szárnya és emberi arca van az egérnek, akkor ott valami nagyon félrement. Egyesek azért rettegnek tőlük, mert mi van, ha kórokozók, például a COVID-pandémiát kirobbantó vírus terjesztői. Az igazság kedvéért már most tegyük hozzá: a kezelés híján halált okozó veszettség kórokozójával főként kutyaharapás útján fertőződhetünk meg, az influenzavírust pedig kacsák és sertések is továbbadhatják, tőlük mégsem rettegünk. D. H. Lawrence-ben is a tájékozatlanságból táplálkozó ellenszenv munkált, amikor azt írta a denevérekről: „lógnak ott fejjel lefelé sorokban, mint egy csomó felaggatott, undorító régi rongy”. Pedig joggal remélhetnénk, a Lady Chatterley szeretője című regény szerzője kevésbé volt elfogult. „Kínában a denevér a boldogságot jelképezi. Számomra ugyan nem!” – dohogott…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin augusztusi lapszámában.
The post Denevérek: igaz szerelmi történet first appeared on National Geographic.
