Az öregedést úgy ismerjük, mint az élet kellemetlen, nem kívánatos, ugyanakkor elkerülhetetlen és természetes velejáróját. Kevésbé ismert tény azonban, hogy léteznek olyan állatok, például tengeri rózsák és medúzák, amelyek ismereteink szerint egyáltalán nem öregszenek meg. Ennek fényében viszont már jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi lehet az öregedés oka, és miért van meg bennünk, ha egyes élőlényekből látszólag hiányzik.
Mi az öregedés?
A téma körüljárását érdemes a legelején kezdeni, vagyis azzal, hogy mit nevezünk öregedésnek. Hogy mikortól számít öregnek valaki, az teljesen szubjektív, az öregedés fogalma viszont pontosan meghatározható a fiziológiai integritás fokozatos elvesztéseként, amely funkcionális károsodáshoz és a halálozás valószínűségének megnövekedéséhez vezet.
Ennek érezhető következményei már az ember 20-as éveiben megjelenhetnek ráncok képződése, valamint a teljesítmény és az állóképesség romlásának formájában.
Az öregedés okai
A tudomány hosszú évtizedek óta keresi a választ arra, hogy miért öregszünk, de máig sem sikerült pontosan feltárnia az evolúció ezen rejtélyét. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nincsenek elképzeléseink sem róla, sőt a szakértők már több mint 300 különböző elméletet alkottak meg a jelenség magyarázására. Ezek nem feltétlenül egymást kizáró, hanem gyakran kiegészítő teóriák, hiszen az öregedésnek is több oka van.
Dr. Nagy Zoltán neurológus a Semmelweis Egyetemen tartott egyik előadásában elmondta, hogy az öregedés részben egy génjeinkbe programozott folyamat, részben pedig a környezetből származó, károsító tényezők okozzák.
Szajki Bálint / 24.hu
Mindkettőt kiválóan bemutatják a kromoszómák végein található telomerek. Ezeknek a DNS-szakaszoknak a mérete minden egyes sejtosztódással csökken, egy idő után pedig olyan röviddé válnak, hogy megáll a sejtek szaporodása. Ha a sejtosztódás megszűnik, a szövetek elkezdenek öregedni. Ez tehát egy belső folyamat, ám a káros külső behatások, például a dohányzás vagy a stressz tovább csökkentik a telomerek hosszát.
A telomerek rövidülésében viszont korántsem merül az öregedési folyamat, az csak egy részét képezi. Amellett sok tényező tartozik még hozzá, például a sejtek fehérjeszabályozásának rosszabbodása, az őssejtek osztódási képességeinek csökkenése és a sejtek öntisztító folyamatának, az úgynevezett autofágiának a romlása is.
Azt is fontos kiemelni, hogy génállományunkat nemcsak az egészségtelen életmódunk károsítja, hanem az olyan mindennapos, az életben maradásunkhoz feltétlenül szükséges tevékenységekhez köthető faktorok is, mint a naptól származó UV-sugárzás, valamint a belélegzett oxigénből keletkezett reaktív oxigénszármazékok.
Miért kell megöregednünk?
Az öregedési folyamat feltárása mellett az is foglalkoztatja a kutatókat, hogy miért van jelen egyáltalán az öregedés az élőlényekben. Logikus gondolatnak tűnik, hogy ha egy nem kívánatos jelenségről van szó, amely hanyatlást, betegségeket és végsősoron halált eredményez, akkor az evolúciónak valamilyen úton-módon meg kellene szabadulnia tőle. De akkor miért öregszünk mégis, talán van valamilyen előnye?
Mauro Santos evolúcióbiológus szerint ez nagyon is elképzelhető, erről beszélt 2021-ben Magyarországon.
Ennek megértéséhez képzeljünk el két élőlénycsoportot: az egyik nem öregszik, a másik öregszik, és néhány generációnyi utód létrejötte után az öregek elpusztulnak. A nem öregedő egyedek az adott pillanatban ható környezeti tényezőkhöz tudnak ugyan alkalmazkodni, de a jövőben megváltozó környezethez már nem. A korlátozott élettartamú élőlényekből viszont adott idő alatt több generáció nő fel, és mindegyiknek megvan a lehetősége az evolúciós alkalmazkodásra. Ilyen esetekben az öregedő élőlényeknek kedvezhet a szelekció.
Farkas Norbert / 24.hu
Egy másik megközelítés szerint viszont az öregedés nem egy hasznos eszköze az evolúciónak, csupán mellékhatása. Ez azt jelenti, hogy nem azért fejlődött ki, mert előnyös, hanem azért mert más okok miatt kedvező génváltozatok velejárója.
E mellett érv George Williams amerikai evolúcióbiológus tanulmánya is, amely szerint a természetes kiválasztódás kedvezhet azoknak a variációknak, amelyek bár a későbbi életszakaszokban kártékonyak – például öregedéshez vezetnek –, fiatalkorban az élőlény hasznára válnak. Ennek oka, hogy az ártalmas következmények csak időskorban érvényesülnek, miután az organizmus már szaporodott és továbbadta a génjeit, vagyis nincsenek evolúciós hatásaik. A természetes szelekció ugyanis csak akkor tudja kiszűrni a romboló hatású génváltozatokat, ha azok a káros folyományok az utódok nemzése előtt érvényesülnek.
Megállítható az öregedés?
Ha az utóbbi elméletet vesszük figyelembe, akkor elképzelhetőnek tűnhet, hogy valahogy sikerülhet hatástalanítanunk ezt az öregedésként ismert káros mellékhatást. Szathmáry Eörs nemzetközileg ismert és elismert evolúcióbiológus szerint viszont nem ez a helyzet. Az ő és munkatársainak eredményei egyre inkább afelé mutatnak, hogy az öregedés egy úgynevezett evolvabilitási komponens, vagyis az evolúciós képesség fokozásának egyik eszköze.
Ennek értelmében pedig egy elengedhetetlenül szükséges komponens lehet, amelynek kiiktatására talán soha nem leszünk képesek. Az öregedés tehát jelenlegi tudásunk szerint elkerülhetetlen, ugyanakkor lassítható egészséges táplálkozással, szellemi és fizikai aktivitással, valamint a stresszhatások mérséklésével.
The post Miért öregszünk meg? first appeared on 24.hu.
