Van egy zeneszerzőnk, akit alig ismernek, pedig a “három nagy magyar” egyikeként, Bartók és Kodály egyenrangú társaként emlegették Lajtha Lászlót. Külföldön rajongás és megbecsülés, itthon megalázó mellőzöttség kísérte. A háromnapos Lajtha Fesztivál Bicskén egy kísérlet, hogy a 20. század egyik legnagyobb magyar alkotója megkapja a megérdemelt ismertséget szülőhazájában is. Kiváló művészek, a Hangvető csapata és a bicskei Lajtha Ház modern helyszíne egyesítik erőiket a cél érdekében. Komoly- és népzenei koncertek, filmkülönlegességek és családi programok várják a közönséget szeptember 6-8. között. A programkínálat gazdagsága és minősége tükrözi Lajtha László felbecsülhetetlen hagyatékát, korunk kiváló zenészeivel, huszonegyedik századi környezetben.

Lajtha személyisége, az életműn átszűrődő humanizmusa legalább annyira érdekessé teszik, mint szerteágazó munkássága. A párizsi szellemi elit befogadta, külföldi útjain ünnepelték. A nála 10 évvel idősebb Bartók tisztelte és szerette, majdani feleségének szerelmesleveleket csempészett. Tüzértisztként végigszolgálta az első világháborút, antifasiszta ellenállókkal szövetkezett a másodikban, ‘48-ban egy londoni karriert hagyott ott, hogy hazatérjen. Itthon nem megalkuvása miatt mellőzték és megalázták. A Kossuth-díjjal járó pénzösszeget elosztogatta a rászorulóknak, és sosem kötött kompromisszumot.

Az a sajátos zenei nyelv, amelyet francia hatásokból, első kézből megismert magyar népzenéből – melyet 18 éves kora óta gyűjtött –, a nyugati zene több évszázados hagyományából épített, a fesztiválon Balog József tolmácsolásában, egy magyar és egy külföldi kvartett előadásában csendül fel. Balog Lajtha egyik legelhivatottabb hazai interpretálója, ami nem véletlen: Lajtha is alapvetően zongoraművész volt, kompozíciói tükrözik az ebből fakadó technikai virtuozitást és szellemi szabadságot. Lajtha etnográfusi hagyatékából több generáció táplálkozik, széki gyűjtése kimondottan a ‘72-ben induló táncház mozgalom alapkövének tekinthető. Kevésbé ismert, hogy táncgyűjtései is jelentősek: Lajtha elsőként rögzítette mozgóképen a táncosok mozdulatait. A műfaj egyik legjobb együttese, az Ifjú Szivek Táncszínház előadása idézi meg a Lajtha hagyaték ezen aspektusát.

Atyai jóbarátja, Bartók felkérésére kóstolt bele a filmzene komponálás világába, így került Londonba is, ahonnan 1948-ban, barátai könyörgése ellenére, hazaszeretetből visszatért Magyarországra. A fesztivál ebből is mutat egy szeletet: szombat este a Lajtha Ház kültéri színpadán forognak az 1936-os Hortobágy (Lajtha László, Georg Hollerung) filmkockái.

Lehetetlen egy ilyen gazdag életmű megismertetése 3 napban, de a szervezők igyekeztek: külön koncerteket szenteltek a hangszeres és szakrális gyűjtéseknek, a népzenének és a néptáncnak, kamarazenei és zongorára írt daraboknak. A legnagyobb Lajtha-szakértő, Dr. Solymosi-Tari Emőke ingyenes előadáson vezet be a kvartettek világába, szintén ingyenesek a gyerekprogramok: koncert, táncház és élő mese vonja be a legfiatalabb korosztályt.

Részletes program a fesztivál weboldalán és  Facebook esemény oldalán.

Jegyek kaphatók az InterTicket országos hálózatában, valamint a https://www.jegy.hu/venue/lajtha-fesztival weboldalon.

The post Lajtha, a titkos harmadik first appeared on 24.hu.