Egyre több állatról derül ki, hogy ultraibolya fény hatására valamilyen testrészük fluoreszkál. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mi lehet ennek a funkciója, olyannyira megoszlik, hogy számos kutató szerint semmiféle funkciója nincs.

Lehet afféle evolúciós melléktermék, vagy olyan tulajdonság, ami régen szerepet játszott egy állat ősének életében, azonban mára elveszett ez a feladata. A biofluoreszcencia annak a hatása is lehet, hogy az állat így semlegesíti a szervezetét érő ultraibolya sugárzást: a speciális pigmentjei elnyelik e nagy energiájú fényt, majd az energia egy részét kissé kisebb energiájú látható fény formájában sugározzák vissza. Ez persze akkor igaz, ha olyan testrészek fluoreszkálnak, amelyek extra védelmet igényelhetnek.

Egy újonnan, a Mammalian Biology folyóiratban közzé tett kutatás szerint a mexikói szelindekdenevérek (Tadarida brasiliensis) lábujjain is látható efféle biofluoreszcencia, és a kutatók szerint ezt az állat kommunikációra használhatja. E denevérek a rendkívül látványos és tömeges alkonyati kirepülésükről váltak híressé, lakhelyeik közül nem egy valódi turistalátványossággá vált mára.

Ultraviolet-induced photoluminescent bristles on the feet of the Mexican free-tailed bat (Tadarida brasiliensis): https://t.co/LXuhiSIx4G

(do check the amazing figures for fluorescent bat feet!)

— Bat Conservation Trust (@_BCT_) August 12, 2024

A kutatók Mexikóváros közelében, két helyszínen élő denevéreket (összesen 24 egyedet) fogtak be, vizsgáltak meg és fotóztak le, mind látható fényben 8a fenti kép bal oldalán), mind pedig ultraibolyában (a kép jobb felén). Az állatok mindegyikének zöldesen fluoreszkáltak az első és az ötödik lábujján lévő pamacsos szőrök, illetve néhány hosszabb, a lábujjakból kinőtt szőrszála is.

Ugyanezen helyen élő, ám más fajba tartozó denevérek esetében viszont nem tapasztaltak a kutatók efféle fluoreszcenciát. Azonban egy innen 700 kilométerre élő másik szelindekdenevér esetében, egy ettől független vizsgálat során szintén feltárultak a fluoreszcenciát mutató lábujjszőrök.

A mexikói szelindekdenevérről ismert, jól látja az ultraibolya fényt, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a biofluoreszcens lábujjakat is láthatják alkonyatkor (éjjel értelemszerűen nincs sok UV-fény a környezetben, kivéve persze, ha néhány kalandos kedvű kutató nem pont akkor vizsgálódik a szabadban). A kutatók úgy vélik, ez a fénylés ahhoz elegendő lehet, hogy a társaival kommunikálhasson az állat, amikor vadászatra indul.

Lehet persze, hogy semmiféle funkciója nincs ennek az emlősök körében szokatlan tulajdonságnak. Azonban ezt a feltételezést további kutatások fogják majd igazolni, vagy cáfolni. Azt is szeretnék majd kideríteni a szakemberek, hogy pontosan miként jön létre a fénylés a denevérek lábujjszőreiben.

The post Ultraibolya fényben világít egy denevér lábujja first appeared on National Geographic.