A spanyol kormány megvétózta a szupervonatokat gyártó Talgo magyar felvásárlását. Utánajártunk, hogy miért lehet vonzó a Talgo megvétele, miért lehet rá szüksége a magyar kormánynak. És miért lehet érdekes esetleg az oroszoknak?
Tegnap dőlt el, hogy a spanyol kormány megvétózta a magyar tulajdonszerzést a spanyol szupervonat-gyártó cégben, a Talgóban, mondvána felvásárlás nemzetbiztonsági kockázattal járna.
Ez azért egészen súlyos indoklás, hiszen mégis csak egy EU-s tagállam állítja ezt egy olyan konzorcium kapcsán, amiben egy másik EU-tag is részt vállalt volna finanszírozóként és tulajdonosként is.
A magyar vevő a Ganz-MaVag Holding Kft. lenne, a felvásárlást pedig feltehetően az Eximbank 134 milliárdos hiteléből fedezték volna. A korábban bejelentett 619,9 millió eurós ajánlatból 341 millió euró esne a GanzHoldingra, a maradékot az állam fizette volna, tehát a felvásárlás hasonló módon ment volna végbe, mint a Vodafone esetében. (A Talgo a spanyol tőzsdén jegyzett cég, ezért nyilvános az ajánlat.)
Mint korábban írtuk, az ajánlat mögött álló magyar konzorcium egyik tagja – az állami Corvinus Zrt. mellett – a Magyar Vagon Befektetési Zrt. , ami a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségéből került a Mol-vezér Hernádi Zsolt holdudvarához köthető Solva II. magántőkealaphoz. Az alap valós tulajdonosáról hitelt érdemlően nem lehet tudomást szerezni, ha menet közben új befektető száll be egy meglévő alapba, arról még az MNB sem tud.
Az El País írta meg, hogy a spanyol Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) 18 hónapja elemzi a magyar vevőjelöltet, és különösen problémásnak találták az ajánlattevő Ganz-Mavag konzorcium és az orosz Transmashholding közötti kapcsolatokat. Ez igen szoros volt, ugyanis a Ganz-MaVag International Kft. korábbi neve Transmashholding Hungary Kft. volt, nem véletlenül: az orosz járműgyártó volt az egyik tulajdonosa. Az oroszok végül csak a háborús szankciók miatt szálltak ki belőle. A spanyol kormány számára egy átfogó jelentés készült az üzlet lehetséges kockázatairól, de azt nem hozzák nyilvánosságra. A spanyol gazdasági sajtó szerint a magyar fél erős orosz kapcsolata volt az egyik legfontosabb azonosított kockázat. A Ganz-MaVag vitatja a döntés jogosságát, és meg akarják azt támadni jogi úton.
A spanyol közlekedési miniszter ugyanakkor jelezte, hogy a kormány mindent megtesz a művelet leállítása érdekében, mivel tartanak a magyar cég esetleges oroszországi kapcsolataitól és a magyar állam és Putyin Oroszországa közötti szoros viszonytól.
Ezen a ponton merül fel a kérdés, hogy miért kellhet a Talgo a magyar kormánynak, illetve miért kellhet az oroszoknak?
A Talgo egyik fontos technológiája, hogy változtatható nyomtávú tengellyel tudnak nagysebességű vonatokat gyártani. Nem véletlen, hogy egy spanyol cég készít ilyet: Spanyolországban és Portugáliában 1668 mm a nyomtávszélesség, míg az európai szabvány a 1435 mm. Amikor a spanyolok elkezdték kiépíteni a nagysebességű vasúthálózatukat, az AVE-t, ott már a keskenyebb európai nyomtávot használták. Azért, hogy az utasok átszállás nélkül közlekedhessenek, a Talgo kifejlesztette azokat a kocsikat és motorvonatokat, amelyek menet közben is képesek a nyomtávváltásra. (Érdekesség, hogy amikor a Japánban épült a Sinkanszen, azt is az 1435 mm-es nyomtávval építették, miközben történelmi okokból Japán vasúthálózata 1067 mm-es nyomtávolsággal épült.)
A Talgo megoldása egyébként úgy néz ki, hogy két különböző nyomtávú kerékpár van az alvázon, és nyomtávváltásnál az egyiket felemeli, a másikat pedig leengedi.
Bár ez elsőre egyszerűnek tűnik, de két ok miatt közel sem annyira triviális:
mivel nagy sebességű (250-300 km/h-s tempóra képes) vonatról van szó, az amúgy is rendkívül szigorú vasúti előírásoknál is sokkal-sokkal magasabb szintnek kell megfelelnie. Ahogyan egy vasútipari forrásunk fogalmazott, ezeknek a szabványoknak a szigorúsága az atomerőművekével van egy szinten.
mindezt a Talgo szabadalmakkal nagyon alaposan körbevédte, így nem lehet csak úgy lemásolni vagy egy hasonlót terveztetni.
A magyar félnek a nyomtávváltó technológia azért lehet fontos, mert a magyar-ukrán határon, Záhonynál is szükséges a nyomtávváltás, hiszen ott találkozik az európai 1435 mm-es szabvány a széles, 1520 mm-es (orosz) nyomtáv.
Ráadásul éppen Záhonytól nem messze, Kisvárda mellett adták át két éve a fényeslitkei East-West Gate (EWG) logisztikai terminált, melytől azt várják, hogy visszahelyezi Magyarországot a logisztika világtérképére. A megnyitón Szijjártó Péter is részt vett, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. 50 százalékos tulajdonosa, egyben az igazgatóság elnöke pedig az orosz-magyar milliárdos, Rahimkulov Ruszlán, aki a legutóbbi milliárdos listánkon a 11. leggazdagabb magyarként szerepelt. A kínai technológiát is használó logisztikai állomásról és a vele kapcsolatos aggályokról itt írtunk hosszabban.
Az tehát, hogy a magyar félnek miért lehet érdekes a Talgo nyomtávváltó technológiája, a fentiek ismeretében érthető. A Talgo ráadásul egy globálisan működő hatalmas gyár, aminek Egyiptomban, a Közel-Keleten és Amerikában is vannak nagy megrendelései, gyárai. Egyiptomban hatalmas és átfogó vasútfejlesztés indult, az EU is támogatja ezeket a fejlesztéseket, piac teát lesz bőven. A Talgo erős a keleti piacokon is, ahova a magyar kormány sikertelenül hirdette meg a nyitás politikáját, nem sikerült szoros üzleti kapcsolatokat kialakítani.
Ugyanakkor – ha az eheti hírek után esetleg valakinek nem lett volna egyértelmű – a hazai sínek nem alkalmasak nagysebességű közlekedésre. A TGV, az ICE vagy az AVE nagysebességű pályái eleve más technológiával készülnek, nem hagyományos darabokból állnak, hanem hosszan összehegesztett szelvényekből, melyeknél mellélapolással oldják meg a hőtágulást.
Az oroszoknak miért kellhet?
A spanyol sajtó belengette azt is, hogy a magyarok csak közvetítők lennének egy ilyen üzletben, valójában az oroszok juthatnának hozzá értékes technológiához.
Néhány iparági forrást megkérdeztünk, vajon tényleg lenne-e értelme egy ilyen konstrukciónak, kellhet-e az oroszoknak a Talgo? (Fontos, hogy a spanyol titkosszolgálati jelentéseket és a spanyol kormány elé került jelentést nem ismerjük, nem tudni, hogy komolyan vehető-e egy esetleges orosz befolyás az üzletben.)
Erre a megkérdezett szakértők sem tudtak egyértelmű választ adni. Az orosz vasúti hálózat sem alkalmas a nagysebességű szerelvényeknek, de a nyomtávváltás számukra is hasznos lehet, hiszen Kínában 1435 mm-es nyomtávszélességet használnak, vagyis Oroszország és Kína között is szükség van nyomtávváltásra. Amióta a nyugati világ szankciókkal próbálja elszigetelni Oroszországot, Kína lett a legfontosabb kereskedelmi partnerük.
Ugyanakkor megkérdezett szakértők szerint nem tűnik valószínűnek, hogy az oroszok miatt próbálná egy magyar konzorcium felvásárolni a Talgót, ráadásul igen borsos áron. Valószínűbbnek tartják, hogy ez egyfajta nyomásgyakorlás lehet a magyar kormányra a túl szoros orosz kapcsolatok miatt.
The post Miért fontos a magyar kormánynak a Talgo felvásárlása? appeared first on Forbes.hu.
