A TV2 húsz év után feltámasztott valóságshowja, A Kísértés egy faék egyszerűségű, cserébe nyíltan rosszindulatú műsor: adott négy, már első blikkre sem sziklaszilárd kapcsolatban élő páros, akiket elreptetnek egy mesés thaiföldi szigetre, szétválasztanak egymástól, majd körbevesznek egy csapat mindenre elszánt, gyönyörű és/vagy kigyúrt szinglivel, luxus helyszínekkel és végtelen alkohollal. A nagy kihívás, összegzi a műsorvezető – az első epizódban szokatlanul visszafogott Kasza Tibi –, hogy kibírja-e a kapcsolatuk a kísértés próbáját. Az éleslátó néző itt már sejtheti: erre kevés az esély. Így hát majd’ egy hónapnyi „játék” során követhetjük végig, hogy esik szét egymást elvileg szerető emberek párkapcsolata. Felemelő koncepció.
A párok háttértörténete alapból sem túl biztató: egyikük kissé nyakatekert logikával egy megcsalás okozta sebet gyógyítana itt be, egy másik páros meg „se veled, se nélküled” románcát szeretné ezzel a meglehetősen rendhagyó módszerrel tisztába tenni (hogy vannak emberek, akik inkább egy hűtlenségre kihegyezett trash realitybe mennek el ezekkel a problémákkal, mint párterápiára, az önmagában is sokatmondó). Az egyik nő már menyasszony volt, mikor jelenlegi barátja elcsábította, de olyan pár is akad, akik egy másik párkereső műsorban ismerkedtek össze.
TV2
Maguk is szükségesnek érzik a magyarázkodást, a főszereplők olyan lehengerlő érveket sorakoztatnak fel a műsor mellett, mint hogy ingyen leány- és legénybúcsúként fogják fel a Ko Szamuj szigeten zajló forgatást a tervezett házasság előtt, vagy hogy így igyekeznek jobban megismerni egymást. Az első epizód amúgy is az ismerkedés jegyében telik – becsületes reality műsorhoz híven jórészt fürdőruhában. A párok találkoznak a 10-10 kísértővel; azokkal a versenyzőkkel, akiknek célja, hogy elcsábítsák valakinek a párját – ami megintcsak nehezen marketingelhető ambíció.
Az egyetlen ember, aki kellemes szerepben érkezett a szigetre, az Kasza Tibi: ő láthatóan élvezi is a helyzetet, bár – talán a nagy érzelmi viharokra készülve – a megszokottnál sokkal disztingváltabb stílusban lavírozik a drámai feszültségnek szánt, egyelőre inkább csak kellemetlen szituációk között. A többiek maximum némi bulvár hírnevet remélhetnek.
A kísértők nyomban szimpatikus képet festenek magukról: fenyegetőznek („Készíthetitek a zsebkendőt, mert megérkeztem”) és azt bizonygatják, hogy a lassított felvételeken aprólékosan bemutatott tökéletes testekben érző lelkek lapulnak. Igazi rendezői bravúr, ahogy a(z egyik) teletetovált rosszfiú először elismeri, hogy titkos szenvedélye a költészet, majd mindjárt rímekbe is szedi bemutatkozását.
Az egyik hölgy azért behúzza a váratlant, mikor felfedi, hogy tulajdonképpen egy mélyen feminista műsorról van szó: ő ugyanis azért jött, hogy bebizonyítsa a párok nő tagjai számára, hogy ha a pasijukat ilyen könnyen el lehet csábítani, az nem érdemli meg őket.
Olyan természetes mondatok hangzanak el továbbá, mint hogy:
Minden viccen én nevetek a leghangosabban, akkor is, ha nem vicces, mert a férfiak ezt imádják. Így, hogy: hahaha!
A szekunder szégyen-érzettől az egész műsor alatt nehéz szabadulni, amiben az sem segít, hogy tényleg ennyi a cselekmény: kapcsolatban élő férfiak és nők iszogatnak egy-egy medenceparton szingli férfiakkal és nőkkel (na jó, később lesznek majd kötelező randevúk, és ha hinni lehet a bevágásoknak, jó sok öltánc is). A TV2 nemrégi párkapcsolati reality-próbálkozásai, mint a Money or Love – Fogadj a szerelemre, ahol a pénz és a friss szerelem között kellett választani a játékosoknak, vagy a Power of Love – A szerelem ereje, ahol meg egyszerűen a bent maradásért és a párkeresésért zajlott a verseny, úgy tudták hozni a kibontakozó kapcsolatok körülötti drámai elemeket, hogy közben a játékon is volt hangsúlyt, sőt, néhol komplexebb, taktikázásra is teret adó szabályrendszer adta az alapot. Itt ezzel szemben egyszerűen emberek csalnak (majd) meg másik embereket. A Kísértés annyi pluszt visz a „játékba”, hogy egy-egy tábortüzes este alkalmával kontextusból kiragadott videóbejátszásokon megmutatja a szétválasztott pároknak, mit csinált a másik az elmúlt napokban. Adott tehát egy valóságshow-léptékben is különösen kegyetlen alapfelállás, ahol nyerni nem is igazán lehet, és amit igyekeznek még tovább fokozni a mesterkélt beszólásokkal és manipulált felvételekkel. A szereplők az extrém körülményeknek engedve olyan gyorsasággal vágják sutba a taktikázást, hogy pislogni is alig van ideje a nézőnek. Jöhetnek is a mindenki számára megalázó helyzetek és könnyes összetörések a kamera előtt. Hát, nem a tévé aranykorát éljük.
A műsor formátuma egyébként 2001-ben Temptation Island címmel debütált az Egyesült Államokban, és rögtön erős ellenszenvet váltott ki, három évad után el is kaszálták. Ennek ellenére egy évadot nálunk is megélt 2004-ben, akkor még az RTL-en. Hogy miért döntött úgy a TV2, hogy jó ötlet lehet most visszarángatni ezt a műsort a feledés jótékony homályából, rejtély.
Nem A Kísértés az első valóságshow, ami mások megalázó és traumatikus érzelmi helyzeteiből meg a nyílt szexualitásból csinál olcsó szórakoztató műsort, és minden bizonnyal nem is ez lesz az utolsó. Az utóbbi években viszont már éppen úgy tűnt, hogy lassan a közönség is telítődött a trash-sel, és elindultunk az árnyalatnyit okosabb, komplexebb műsorok irányába.
A Kísértés részei szeptember 1-től hétköznap esténként láthatók a TV2-n.
The post A Kísértés visszarepít a faék egyszerűségű, rosszindulatú realityk hőskorába first appeared on 24.hu.