Szeptember hetedike és nyolcadika Szép Fruzsina életének legfárasztóbb hétvégéjének ígérkezik. Egy időpontban két helyszínen, Münchenben és Berlinben szervez két, egymástól független, világsztárokat felvonultató zenei fesztivált, ahol összesen 120 ezren szórakoznak.

Szép Fruzsina életét Németországban töltött gyermekkoránál csak a családjától eltanult nyitottság, kreativitás és érzékenység határozta meg jobban: a klasszikus zene vak édesapjának zongorajátékán, a pop és a rock 8 évvel idősebb bátyján, míg az irodalom és a színház édesanyján keresztül érintette meg. A család – Dr. Szép Zoltán, óbudai ellenzéki politikus, jogász előadóművész feleségével és kiskorú gyermekeivel – 1985-ben disszidált Münchenbe. A szülők végül hol máshol, mint az akkor a keleti blokkban tiltott Szabad Európa rádiónál helyezkedtek el.

Fruzsi 14 éves koráig élt Németországban, ahol a magyar nyelvet és kultúrát (cserkészet, népzene, néptánc) a müncheni magyar diaszpóra közösségeiben hétvégenként tanulta, őrizte. A rendszerváltásnak hála térhettek haza. Fruzsi az érettségi után kis híján tengerbiológusnak állt, de végül az akkoriban kivételesnek számító közel anyanyelvi angol- és némettudását kamatoztatva kommunikációs irányában tanult tovább.

A zeneiparral egy balatoni nyári munka keretében ismerkedett meg: a fesztiválszezonra ideérkező külföldi zenekaroknak fordított, segített a magyar bandáknak. A pörgő fesztiválélet egyből bevonzotta, alig 19 évesen már Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes menedzsereként majd később a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet megbízott igazgatójaként is dolgozott.

2005-ben pályázati úton elnyerte az akkor indult Magyar Könnyűzenei Export Iroda igazgatói pozícióját, majd három évre rá, 2008-ban felkérést kapott, hogy a Sziget programigazgatójaként hozza el Budapestre a világ legszínesebb és legsikeresebb előadóit.

A szigetes évek alatt a nemzetközi fesztiválszervező közösségben is egyre nagyobb neve lett.

Fotó: Superbloom

2014-ben hagyta el másodjára Magyarországot, hogy megszervezhesse a chicagói Lollapalooza első európai adaptációját Berlinben. (Családjával később Svájcban telepedett le.)

A 400 ezer fős amerikai fesztivál ekkor már több spin-off-fal rendelkezett – 2011 óta a chilei Santiagóban, 2012 óta a brazil São Paulóban, míg 2014 óta az argentin Buenos Airesben is tartanak Lollákat – de az európai piacra addig még nem törtek be. A Lollapaloozát a C3 Presents, a Festival Republic és a Goodlive hozta be a német piacra, ez volt Fruzsi és a Goodlive első közös projektje.

Fruzsi és frissen alakult csapata az első években vért izzadt, hogy összejöjjön a Lollapalooza Berlin, aminek beindítása aligha lehetett volna körülményesebb. Az első 45 ezres Lolla után 2016-ban a menekültválság miatt módosítani kellett a már 70 ezer fős fesztivál helyszínén: a Tempelhofból a Treptower Parkba költöztek. Itt bár a szükséges terület és infrastruktúra megvolt,

egészen furcsa diplomáciai helyzetet szült a Berlin egyik legnagyobb szovjet emlékművének és hadi temetőjének tövébe szeptember 11-ei dátummal megrendezésre kerülő amerikai fesztivál.

Fruzsi végül elérte az összes volt szovjet ország konzulátusát és sikeresen megnyugtatta őket: a síroknak nem lesz (és nem is lett) semmi baja.

Innen aztán előbb a Berlin és Brandenburg között található Hoppegartenbe költöztek, majd a véglegesnek bizonyuló berlini Olimpiai Parkban, elérve a covidot megelőző mindkét évben a 85 ezres látogató számot.

Időközben Párizsban és Stockholmban is megrendezésre kerültek a helyi Lollák. Fruzsi, mint a formátum első európai adaptátora, fontos tanácsokkal és segítséggel látta el a nemzetközi kollegákat.

Fruzsina a Lollától 2018-ban távozott céges akvizíció miatt. 2019-ben a Goodlive fesztiválszervező cég a müncheni Olimpiai Park szervezőivel közösen – akik akkor már ismerték Fruzsi munkáit Berlinből – saját fesztivál megszervezését ajánlották fel neki.

A két év pandémia után 2022 nyarán startolt el az első Superbloom.

A kezdetek óta teltházzal üzemelő kétnapos fesztiválra 50 ezer ember érkezik minden évben azok közé a padok közé, ahol 35 éve a kis Fruzsina édesapjával hétről-hétre megfordult.

Fruzsi már Berlinben is összművészeti jelleggel tekintett a fesztiválszervezésre, ezt Münchenben is folytatta. A zene mellett színházi és táncos programok, divat, design, tudomány, gyerekprogramok, újcirkusz és különböző workshopok is helyet kapnak, amik jellemzően aktuális társadalmi és környezeti kérdésekkel foglalkoznak. A fesztivál látás- és mozgássérült-barát, amit az érintett közösségek szeretnek és ki is használnak: kísérőikkel többszázan járnak buliznak a müncheni Olimpiai Parkba minden szeptemberben. Fruzsi víziója a gyakorlatban is működött, a rendezvény berobbant. A Superbloommal 2023-ban megnyerte a European Festival Awards Legjobb Új Fesztivál (Best New Festival) díját is. Idén újra megkereste a Lollapalooza Berlin, jelenleg mindkét fesztivál szervezésében kulcsszerepet játszik.

Mivel a fesztiválszervezés egy teljes embert kívánó 0-24-es műfaj, már-már természetes, hogy Fruzsi kislánya születésének pillanata óta, amikor épp nem svájci otthonában van, fesztiválok és backstage-ek lakója. A cégen belül személyesen is sokat tesz azért, hogy egyszerűbb legyen nőként helyt állni egy ilyen férfiak dominálta szakmában, de mint mondja, még mindig nagyon messze vannak az egyenlő feltételektől.

Ilyen a kortárs fesztiválpiac

Amióta online fogyasztunk zenét gyökeresen megváltozott az élőzenés produkciók árazása és piaca. Az internet kora előtt egy európai vagy amerikai fesztiválturné az adott évben megjelent lemez vagy kazetta marketingeseményeként is értelmezhető volt: felpörgött az eladás, az akár nullszaldós turné végén is brutális eredményt tudott elkönyvelni a zenekar és a kiadó.

A kortárs zeneipari árazás ennek pont az ellenkezője. Az online terjesztés – legyen szó a zenekaroknak hallgatásonként dollárcenteket fizető Spotifyról vagy a drága előállítási költségüket soha-vissza-nem hozó klippekről – látják el a marketing funkcióját, míg az élő zenélés és természetesen a merch-termékek (ruhadarabok, kiegészítők) forgalmazása jelenti az elsődleges bevételi forrást mind az előadóknak, mind a zenei kiadóknak.

Ebből fakadóan meredek emelkedő pályán van a legtöbb zenei produkció ára a fesztivál-bookerek piacán, a trendet a headliner előadók húzzák. Az áremelkedés bőven infláció fölötti, amit a fesztiválok többsége nem tud a jegybevételen visszahozni.

A folyamat hatása az elmúlt években érzékelhető mind a hazai, mind a nemzetközi fesztiválok line-upján: vannak ugyan húzó nevek, de egyre nagyobb a helyi vagy épp feltörekvő zenekarok súlya és egyre fontosabbá váltak azok az akár zenei, akár nem zenei programok vagy stíluselemek, amik a fesztiváloknak egyedi arculatot adnak.

Ahogyan az idei Sziget jegyértékesítésen is látható volt, a bérletes jegyek jellemzően emelkedő, míg a napi jegyek csökkenő trenden mozognak. A fesztivál lelke a húzónevek húzókoncertjei felől elkezdett magára a fesztiválélmény felé tolódni.

Fruzsina a Sziget programigazgatójaként pont ezekért a kisebb zenei és nem zenei produkciókért felelt, amik a Szigetet Szigetté teszik.

– mondta el a Forbes.hu-nak Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője. Szerinte Fruzsi jó ízléssel tudja megtalálni az ilyen jellegű fesztiválprogramok sztárjait, tudja, hogy melyik produkció mikor és milyen színpadon, milyen közönségben működik.

Erre manapság Berlinben és Münchenben, az óriáskoncertek és a sörcsapok előtt kígyózó sorok hazájában nagy szükség van,

hiszen a magasabb vásárlóerő miatt eddig kevésbé fejlődött ki ez a fesztiválélmény alapú megközelítés,

amit Fruzsina már közel húsz éve képvisel, világszínvonalon.

The post Fruzsi politikai menekültként nőtt fel Münchenben, most a város legnagyobb zenei fesztiváljáért felel appeared first on Forbes.hu.