Bár már jó pár éve a közlekedés szerves részét képezik, a KRESZ-ben a mai napig nem szerepel semmi az elektromos rollerekről vagy kerékpárokról. A jelenlegi is készülő jogszabályban természetesen már egyértelműen rögzíteni fogják, pontosan mi értendő törvényileg e-roller alatt, addig viszont a jelenlegi szerint kell kezelni őket. A rendőrség összesítése szerint az idei évben július 31-ig 319 olyan személyi sérülésses baleset történt, amelyben e-rolleres is érintett volt – derül ki a Kreszváltozás.hu cikkéből. De ha a KRESZ szerint nem lehet kategorizálni az ilyen járműveket, mi alapján készíti a statisztikát a hatóság?
Az, hogy a balesetben részt vevő roller miképpen kerül be a statisztikába, főként a konkrét modelltől függ
Mivel a KRESZ nem ad egyértelmű iránymutatást, ezért a rendőrség “házon belül”, kizárólag statisztikai adatgyűjtés céljából definiálta. A három kategória a következő:
Motoros roller: legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányzott, a rajta utazó egy személyt (vezető) kizárólag állva szállításra tervezett, motoros meghajtású jármű, amelynek sebessége gázkarral vagy egyéb vezérlő eszközzel szabályozható
Kis teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amelynek tömege legfeljebb 35 kg, meghajtó motorjának névleges teljesítménye legfeljebb 1000 W, és sík úton, önerőből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes
Nagy teljesítményű motoros roller: olyan motoros roller, amely nem felel meg a kis teljesítményű motoros roller fogalmának.
Nagyjából hasonló tervezetet prezentált a készülő KRESZ kapcsán az Építési és Közlekedési Minisztérium is, igaz, a jogszabály jelen állás szerint csak két csoportot különböztetne meg. Az egyik kategóriába a 35 kilogrammnál könnyebb, 1000 wattnál kisebb teljesítményű, önerőből sík úton maximum 25 km/órás végsebességre képesek tartoznának, míg a másik alcsoport a “nagy teljesítményű” e-rollereké lenne, amelyek nem felelnek meg az imént említett kritériumoknak.
A két kategóriából értelemszerűen két különböző szabályozás következik. A gyengébb rollerek a kerékpárokkal lehetnek egyenrangúak, vagyis 12 éves kortól használhatóak önállóan, biciklis védőfelszereléssel, és maximum 25 km/órával. A nagyteljesítményűekkel közlekedőknek jóval szigorúbb előírásoknak kellene megfelelniük, mivel ezek jelentős többsége a segédmotoros kategóriába tartozna. Így kötelező a biztosítás, a bukósisak használata, maximum 40 km/órával haladhatnának, gyalog- és kerékpárúton pedig egyáltalán nem közlekedhetnének, ahogy járdán és biciklisávban sem. A jelenlegi tervek szerint tehát a kisebb e-rollereket továbbra is jogsi nélkül lehetne vezetni. A rendőrség adatait böngészve ez nem feltétlenül jó megoldás, abból kiindulva, hogy a 319 balesetből mennyinél a kétkerekű vezetőjét vonták felelősségre. Országosan 218-szor a rolleresre “húzták rá a vizes lepedőt”, mindössze 101-szer hozták ki vétlenkét őket. A fővárosban az arány ennél is elkeserítőbb:
117 személyi sérüléssel járó balesetben 87 alkalommal a roller vezetője hibázott – ez 74 százalékos arány.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendőrség nem hozta nyilvánosságra, a vétkes rolleresek közül mennyi rendelkezett jogosítvánnyal, így nem tudni, van-e összefüggés a szabálytalan közlekedés és a vezetői engedély megléte között (Fotó: Police.hu)
