Augusztus 28-án jelent meg a a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye, amely szerint a Nagy Márton vezette Gazdasági Kabinet megtárgyalta az újraindítást segítő akcióterv részleteit. Ebben egyetlen mondatban utaltak arra, hogy a lakosság félretett pénzét fogyasztási célokra vonnák be, szó szerint így:
a testület megvizsgálta azt is, hogy a hosszú távú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.
A bejelentést követően számos találgatás látott napvilágot arról, hogy Nagy Mártonék tulajdonképpen mire is gondoltak. A hírekben a bankbetétek, a befektetési alapok, illetve minden egyéb befektetés „feltörését” vetítették előre, valamint azt, hogy a kabinet ingatlanbefektetésekbe forgatná át az állampapír-állomány egy részét.
Az NGM sietett cáfolni azt, hogy a kormány rá akarná tenni a kezét a lakosság hosszú távú megtakarításaira, ám az elképzelésről mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy az érintettek szigorúan a saját döntésük alapján használhatnák fel adómentesen a félretett pénzüket. Ez a tárca szerint inkább erősítheti a megtakarítók önrendelkezési szabadságát.
Szajki Bálint / 24.hu Nagy Márton
Önkéntes alapon és csak egyféle befektetésnél alkalmaznák
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke lapunknak elmondta: az ÉVOSZ és az NGM közös javaslatáról van szó, amely kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat érinti, más megtakarítási formákra, egyebek közt a nyugdíjbiztosításra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára nem terjedne ki. A Gazdasági Kabinet a szakszövetség javaslatát megtárgyalta, és megbízta Nagy Mártont azzal, hogy a részletszabályokat dolgozza ki – az egyeztetések zajlanak. Az érdekképviseleti elnöknek
A hatályos szabályok szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a számla nyitását követő tízéves várakozási idő alatt nem férhetnek hozzá a megtakarításaikhoz – kivéve akkor, ha időközben elérték a nyugdíjkorhatárt. Ám ebben az esetben is, amennyiben hozzányúlnak a pénzhez, ki kell fizetniük a tőkerész után a befektetéseket terhelő 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Tízévnyi tagságot követően a megtakarítások hozamait adómentesen lehet felvenni, majd ezt követően háromévente nyílik lehetőség a hozamok felvételére. A tőkerészhez azonban tíz év tagság után sem lehet köztehermentesen hozzáférni, hanem a felvett tőkeösszeg után ugyanúgy ki kell csengetni a szja-t és a szochót, amelyeknek a mértéke a tizedik és a huszadik év között sávosan csökken. Végül csak a 21. évtől lehet adómentesen hozzájutni a teljes tőkéhez.
Az ÉVOSZ-javaslatban azt a célt jelölték meg, hogy a nyugdíjpénztári tagok
Az ugyanakkor még nem tisztázott, hogy tíz éven belül feltörhetők-e a megtakarítások – magyarázta Koji László.
Szajki Bálint / 24.hu Koji László
A tervezet szerint az adómentes megtakarítást
nemcsak az önkéntes pénztári tagok használhatnák fel lakáscélra, hanem az általuk megjelölt gyermekeik is,
illetve a kedvezményt hiteligényléshez is fel lehetne használni.
Az ÉVOSZ-elnök szerint ez utóbbi lehetőség nélkülözhetetlen, hiszen adataik alapján a lakásvásárlást, lakásépítést vagy -felújítást tervezők körében tíz ember közül mindössze kettőnek áll rendelkezésére akkora összeg, hogy a munkálatok költségét önmaga állja, a maradék nyolcnak pedig hitelre van szüksége. Ameddig a lakáshitelkamatok nem ereszkednek 5 százalék alá, addig a lakosság nagy része vélhetően nem fog élni a hitellehetőségekkel, ám azok, akik pénztári megtakarítással rendelkeznek, a program segítségével kiegészíthetik a „rést”, ami anyagi lehetőségeik és a hitelköltségek közt feszül.
Például a jelenleg futó Otthonfelújítási Program esetében az összesen 6 millió forintnyi támogatás 3 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásból és 3 millió forint nulla kamatozású hitelrészből áll össze. A hitelhez szükséges önerőhöz már 2 millió forint is komoly hozzájárulást jelenthet a jellemzően szerényebb jövedelmű igénylők esetében – részletezte.
A szövetség számításai szerint körülbelül 10 ezer milliárd forint szunnyad az önkéntes nyugdíjpénztárak számláin, így, amennyiben a pénztártagoknak éves szinten csak az öt százaléka élne ezzel a lehetőséggel, az évi 500 milliárdnyi plusz keresletet jelentene az építőipar számára. Ebből a pénzből az ágazat hozzájárulna az energiatakarékossági célokhoz, a lakásállomány megújításához is – érvelt Koji László.
Ugyanakkor a szabályok kidolgozásánál komoly háttérszámításokra van szükség annak érdekében, hogy
Az ÉVOSZ-nak nincs rálátása a pénztárak gazdálkodására, az NGM-nek ugyanakkor van. A javaslat alapján az adó- és járulékkedvezmény kizárólag a pénztártag saját rendelkezésére álló összegre terjedne ki – a pénztárak működési, felhalmozási, illetve tartalékalapjainak felhasználása nem lehet cél.
Az elnök szerint a nyugdíjpénztárak kifogásaira komoly figyelmet kell fordítani. Konkrét összeghatárok, számítások egyelőre nem jelennek meg a tervezetben, a végleges szabályokat még finomhangolják az egyeztetés során.
A 24.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot: tervezik-e más egyéb megtakarítási formák bevonását is a programba a nyugdíjpénzeken felül, illetve mikorra várható a program részletszabályainak megjelenése? Amint válaszolnak, közöljük.
Szajki Bálint / 24.hu
A kedvezményt nem a gazdagokra szabnák
A javaslat fő célcsoportját nem a tehetős magyar fogyasztók, hanem elsősorban
Ez a csoport rendkívül széles, és a tagjai jórészt vidéki településeken élnek – állapította meg Koji László.
„Nem a megtakarítások felélésére, hanem értékteremtő, értéknövelő fogyasztásra ösztönöznénk, hiszen az otthonteremtési, felújítási céllal elköltött befektetés az érintett ingatlant az elkövetkező években értékesebbé teszi, nem utolsó sorban pedig csökkentheti az energiafogyasztást. Az 1990-es években, az önkéntes pénztárak indulása idején nem csak az öngondoskodás gondolata volt nagyon erős, hanem az a célkitűzés is, hogy, aki nyugdíjra félreteszi a napi megélhetéshez nem szükséges jövedelmét, az adó- és járulékkedvezményekhez jusson. Az elmúlt években a pénztári kedvezményeket szigorú szabályokkal, korlátozásokkal vették körül, így a szakszövetség javaslata egyben visszatérést is jelent a korábbi társadalmi gondolkodáshoz” – összegzett az elnök.
The post Nagy Mártonék szemet vetettek a nyugdíjpénzek egy részére first appeared on 24.hu.
