Nem valamiféle eldugott, egzotikus kis országban, hanem az USA területén vonták le azt a következtetést, amely szerint a denevérek eltűnése növeli a csecsemőhalandóságot. Könnyű lenne azt mondani, hogy nincs valódi összefüggés, csupán véletlen egybeesésről van szó, a Science hasábjain megjelent kutatási eredmény azonban igazi kapcsolatról tanúskodik.

Bolygónk élővilága nagyon szépen összeszokott, egymásra épülő rendszerek sokaságából áll, amelyek hibátlan működése az embernek is érdeke. Ilyen például a növényeinket károsító rovarok mennyiségének kontrollja. Ezt a feladatot kiválóan ellátják különféle vadállatok, köztük a denevérek is. A denevérek rengeteg olyan lepkét fognak meg, amelyek tönkretennék a termést, és az új tanulmányból kiderül, mi történik, ha elveszítjük a denevéreket.

A denevérek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásnak köszönhetően korábban kevesebbet kellett permetezni a szántóföldi növényeket. Ezt teljesen természetesnek vettük, fel se merült, hogy megszűnhet e szolgáltatás.

Azonban a denevéreket az USA északnyugati régiójában lassan két évtizede pusztítja a fehér orr szindróma (WNS) nevű gombafertőzés. A fertőzés 2006-ban bukkant fel, és a fertőzött denevérek 30-99 százaléka elpusztul, ez pedig elvezethet ahhoz, hogy egyes területekről teljesen kihalnak a denevérek alig pár év alatt.

A súlyos következményekkel járó betegség miatt drámaian lecsökkent a mezőgazdasági kártevőket tizedelő denevérállomány, ez pedig elvezetett ahhoz, hogy a farmerek kénytelenek voltak több rovarölő szert használni. A kutatás azt mérte fel, hogy ez a denevérlétszám-csökkenés valóban több rovarölő kipermetezésével járt-e, és ennek milyen, az emberi egészséget érintő következményei lettek.

Eyal Frank az olyan megyék adatait hasonlította össze, amelyeket érintett a WNS, olyanokkal, amelyeket elkerült, megvizsgálta a WNS előtti és utáni vegyszerhasználatot is. Arra jutott, hogy ahol a denevérek eltűntek, ott a farmerek 31 százalékkal növelték a rovarirtó szerek használatát. Mivel e szerekről jól ismert az egészségkárosító hatásuk, ezért a kutató egy olyan jelző értéket vizsgált meg, amelyet gyakran használnak környezeti eredetű szennyező anyagok káros hatásainak felmérésében: a csecsemőhalandóságot.

A számítások alapján a denevérek hiánya miatt felhasznált több rovarirtó azzal járt, hogy 8 százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság. Ez számszerűsítve 1334 kisbaba halálát jelentette az érintett területeken.

A kutatás azt is feltárta, hogy a denevérek sokkal hatékonyabb rovarirtók mint a különféle kémiai szerek, amelyeket használunk. Ennek következtében a denevérek eltűnését követően a farmerek gazdasági vesztesége – a megnövelt rovarirtó-használat ellenére – összességében 26,9 milliárd dollár volt, 2006-2017 között. Ha ehhez hozzáadják a csecsemőhalandósághoz köthető gazdasági kárt, még 12,4 milliárd dollárt, az azt jelenti, hogy a denevérek pusztulása összesen 39,6 milliárd dollár gazdasági veszteséget okozott.

Hogyan lehet tudni, hogy valóban amiatt nőtt a csecsemőhalandóság, hogy a denevérpusztulást rovarirtók nagyobb mennyiségű használata követte? A kutató egyrészt ellenőrizte a gyomirtók és gombaölők használatát, ezek nem mutattak semmiféle változást. A mezőgazdasági vegyszerekről számtalan esetben kimutatták, hogy természetesen nem maradnak a szántóföldeken, a vízzel, széllel, porral olyan helyekre is eljutnak, ahol nincs farm a közelben sem. Ennek következtében számtalan embert érnek el akkor is e szerek, ha az illetők nem a mezőgazdaságban dolgoznak.

Az érintett megyékben nőtt a más okhoz nem köthető csecsemőhalandóság a WNS felfedezését követően, miközben a WNS nélküli megyékben nem volt efféle növekedés. A kutató különféle tényezők pl. időjárás, korcsoport-adatok figyelembe vételével is igazolta, hogy a rovarirtók használatának növekedése áll a csecsemőhalandóság hátterében.

Mindemellett fontos tényező, hogy a más okokhoz köthető csecsemőhalandóság nem nőtt, vagyis nem valamiféle általános növekedési tendencia részét kötötte a szakembere a vegyszerekhez. Továbbá semmi egyéb, az újszülöttek egészségét érintő tényező nem változott – így nem volt más a terhességek hossza, a kisbabák születési súlya, vagy más, az egészségi állapotukat jellemző adat.

Az adatelemzések alapján 1 százalékkal több rovarirtó szer használata 0,25 százalékos csecsemőhalandóság-növekedéssel járt. Ezek az adatok igen hasonlóak a más környezeti szennyező anyagokhoz, például légszennyezéshez köthető csecsemőhalandóság adatokhoz is.

The post A kevesebb denevér nagyobb csecsemőhalandósággal jár first appeared on National Geographic.