A 2013-ban felfedezett WASP-76b tőlünk 640 fényévre található, csillagát mindössze 1,8 nap alatt kerüli meg, és kötött keringésű, vagyis ugyanazzal az oldalával fordul mindig a csillaga felé. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy a bolygó valódi pokol, a hőmérséklet több mint 2000 Celsius-fokos, ennek következtében azok az anyagok, amelyek a Földön kőzetként jelennek meg, itt a légkörben, páraként mutatkoznak. Már korábban megállapították, hogy a bolygó éjszakai oldalán vaseső esik és egy érdekes légköroptikai jelenség is kialakult rajta.

Egy új, az Astronomy & Astrophysics folyóiratban publikált kutatás eredménye szerint a WASP-76b nappali oldalán is kimutatták a légköri vas jelenlétét. A kutatást a Genfi Egyetem ismertette.

A WASP-76b az ultra forró Jupiterek közé tartozó exobolygó, ahol az éjszakai oldalon olvadt vascseppekből álló eső hullik, a légkör felső rétegében bárium található, a most feltártak alapján a nappali oldalán pedig a felszín felől a légkör magasabb részei felé emelkedő vasat mutattak ki. A kutatók a bolygó színképét tanulmányozták, igen nagy felbontásban, ami lehetővé tette a részletek felismerését.

Ezt a chilei ESO VLT (Nagyon Nagy Távcső) ESPRESSO nevű spektrográfja segítségével tehették meg. Ezt a műszert jórészt a Genfi Egyetem szakemberei építették. A műszerrel végezhető vizsgálat, vagyis a nagy felbontású emissziós spektrográfia pedig kimondottan jól használható az exobolygók légkörének felmérésére.

A vas jól felismerhető emissziós színképvonalaiban olyan kékeltolódást találtak, ami a vas légköri mozgására utal. Ez esetben ez azt jelenti, hogy a légköri vas emelkedik az alacsonyabb légrétegekből a magasabbak felé.

Ha a fény spektruma a vörös felé tolódik el, az távolodást jelent, a kékeltolódás viszont közeledést, a Doppler-effektusnak köszönhetően.

Ez az emelkedő mozgás valami olyasmi, mint a földi zivatarfelhők belsejében a hő hatására felemelkedő légáramlatok. A WASP-76b esetében a kutatók úgy vélik, egy forrópont lehet a jelenség hátterében. (A kutatók szerint további mérésekkel még ennek a forrópontnak a pontos helyét is meg lehetne állapítani.)

A forrópontból kiáramló vas emelkedik nagyobb légköri magasságokba, de ez a felemelkedő vasban (Fe-I ionokban) gazdag légtömeg nem marad egy ponton, hanem szél formájában a bolygó kissé kevésbé forró éjszakai oldala felé siet. Így elmondható, hogy a pokoli exobolygón valóban vasszél fúj.

The post Vasszél fúj a pokoli exobolygón first appeared on National Geographic.