A Readingi Egyetem számolt be arról az új, a Nature Geoscience folyóiratban közzé tett kutatásról, amelyben a megfékezett és a szabadjára engedett szén-dioxid-kibocsátás mellett várható extrém időjárásról végeztek számításokat. Arra jutottak, hogy amennyiben sikerülne jelentősen csökkenteni a kibocsátásunkat, a párizsi egyezmény céljaival megegyezően, akkor „csak” a bolygó lakóinak 20 százaléka szenvedné el az extrém időjárási események drámai növekedését.
Ha viszont csak ímmel-ámmal fékezzük a kibocsátást, akkor a világ lakosságának 70 százalékára lecsapnak ezek az események.
A számítások arra mutattak rá, hogy az időjárás természetes változékonysága és az ember okozta hatások együttesen vezetnek el olyan, évtizedes hosszúságú kilengésekhez, amelyek során rendkívül gyorsan változik a csapadék és az extrém hőmérséklet.
Eddig csak kevés kutatásban mérték fel országokra lebontva. A kutatók most a regionális változásokat mérték fel, mivel ennek lesz igazán nagy jelentősége az emberekre és az ökoszisztémákra nézve, nem pedig a globális átlagoknak. Ezen adatok szerint azonosították azokat a területeket, ahol egy vagy több extrém időjárási esemény gyakoribbá válik majd a következő évtizedek során.
A kutatásban nagy klímamodell-szimulációk segítségével vizsgálták a várható eseményeket. Ebből derült ki, hogy a trópusi-szubtrópusi régió, ahol a Föld lakosságának 70 százaléka él ma, várhatóan mind az extrém hőmérsékletek, mind az extrém csapadékhelyzetek nőnek majd. Amennyiben sikerülne igen erősen visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, akkor „csak” kb. 1,5 milliárd embert, vagyis a lakosság 20 százalékát érintik ezek a változások.
Ezek a változások olyan példátlan helyzeteket hozhatnak, amelyek során mind az emberélet, mind a háziállatok élet közvetlen veszélybe kerül, emellett a hőstressz a vadállatokat és növényeket is rendkívüli kihívások elé állítja. Az ilyen helyzetek az erőművek hűtését is megakadályozhatják, tönkretehetik a mezőgazdasági terményeket és közlekedési fennakadásokhoz vezethetnek.
A szélsőséges csapadék hatásai veszélyeztetik az infrastruktúránkat, lakóhelyeinket, fokozzák az eróziót, a vízminőség romlása révén egészségügyi vészhelyzetekhez vezethetnek. Ha a kétféle extremitás együttesen lép fel, akkor még inkább sérülékennyé válnak az emberi közösségek, társadalmak és az élővilágunk is.
Az extrém csapadékhelyzetek Afrika egyenlítői régióját, Ázsia keleti régióját és az északi, magasabb szélességen fekvő területeket érintik majd leginkább. Azonban a csapadékban jóval nagyobb kilengésekre lehet számítani, vagyis egyaránt fellépnek extrém esőzések és extrém aszályok.
Mára már kiderült, hogy Ázsiában a légszennyezés gyors és egyébként egészségügyi okokból igencsak szükséges csökkentése azzal is együtt járt, hogy nőttek az extrém hőmérsékleti helyzetek és a nyári monszunra is hatással volt. Kiderült, hogy a légszennyezés eddig elfedte a klímaváltozás számos hatását, és a közeli jövőben e hatások sokkal erősebben érvényesülhetnek majd. A kutatók szerint létfontosságú lenne ezekre, a következő 1-2 évtizedben egyre gyarapodó extrém helyzetekre mielőbb felkészülni.
The post Sokkal gyakoribb lesz az extrém időjárás a következő két évtizedben first appeared on National Geographic.
