Az elmúlt hetekben hazai nagyvárosokban, de főleg a fővárosban jelezték a kertes házakban élők különböző fórumokon, hogy egyre több csótánnyal találkoznak – olvasható a HUN-REN közleményében. Szerencsére a rovarok „csak” erdei csótányok és nem a betegségek terjesztésére is képes német csótányok. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere szerint nincs szükség ellenük olyan fellépésre, mint a szúnyogokkal szemben, hiszen amellett, hogy ártalmatlanok, a lakásban pár nap alatt el is pusztulnak.

Elsőre könnyen összetéveszthetünk egyes erdei csótányfajokat a német csótánnyal, de ha jobban szemügyre vesszük őket, a betegségek terjesztésére is képes, konyhai maradékokon vígan elélő német csótány torán két pici párhuzamos sávot találhatunk, az erdei csótányoknál ezek hiányoznak. De nem csak ebben különböznek a lakásokban sűrűbben feltűnő rokonaiktól. Az erdei változat jól tud és szeret is repülni, míg a német és az amerikai csótányokról ez nem mondható el (főleg csak másznak, legfeljebb piciket repülnek, de inkább pottyannak. Emellett az erdei csótányok a természetesebb élőhelyeket jobban kedvelik, mint a nagyvárosi társaik.

„Az egyik leggyakoribb, idegenhonos faj, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Olaszországtól a Balkánig, Törökországon keresztül a Kaukázusig előfordul, hazánkban először 2005-ben észlelték, főleg a fővárosban és környékén a kertes, parkos élőhelyeken” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN Ökológiai Központ munkatársa.

Mivel ez egy mediterrán eredetű faj, a melegedő mikroklíma miatt a populációik könnyebben maradhatnak fenn és telelhetnek át, de az áruszállítás ugyanúgy kulcsszerepet játszhat a terjedésében, hiszen sok idegenhonos ízeltlábút észleltek már kertészetekben és különböző szállítmányokban.

Az erdei csótányok főleg az avarrétegbe szeretik rakni tojáscsomóikat, ahol két év alatt érik el a kifejlett imágó állapotot – a példányokkal júniustól egészen a nyár végéig találkozhatunk. Rajzásuk augusztus végére, szeptemberre esik, utána rohamosan csökken a számuk. Előnyben részesíthetik a hűvösebb, párásabb helyeket, részben ez is lehet az oka, hogy a melegebb és szárazabb időszakokban a nagyobb városok hűsebb, kertes lakóövezetében keresnek menedéket.

Az erdei csótány amellett, hogy számunkra ártalmatlan, azaz nem terjeszt betegséget, nem eszik konyhai maradékot, sőt a lakásban el is pusztul 1-2 nap alatt, és rengeteg természetes ellensége van: rágcsálók, ragadozó ízeltlábúak, de még gyíkok és békák is táplálkoznak vele. A kémiai irtószerek használata szúnyogok esetén sem javallt, hiszen sok más rovar is a szer áldozatául esik, így az erdei csótány ellen is bőven elég, ha rovarhálót használunk, és esténként nem lámpafénynél szellőztetünk, mert az vonzza őket.

A melegedő klíma, az intenzívebb áruszállítás és a városok hősziget hatása fontos szerepet játszhat az erdei csótányok terjedésében, ám még így sem kell úgy védekeznünk ellenük, mint a szúnyogok ellen. „Ezek az állatok nem élősködők, nem csípnek, nem terjesztenek betegségeket, allergiás reakciókat sem váltanak ki, így nem szükséges bármilyen irtószeres védekezés” – tette hozzá Korányi Dávid.

Elpusztult erdei csótányokat egyébként a közelmúltban újságírónk is észlelt madáritatójában, a történet főszereplője akkor egy apró pók volt.

The post Nagyvárosi kertekben is megjelentek az erdei csótányok first appeared on National Geographic.