Számos oka van annak, hogy miközben mostanra mérséklődött a korábbi gigainfláció, a boltokban sokan továbbra is úgy érzik, minden drága maradt, és alaposan meg kell gondolniuk, mit tesznek a kosarukba. Az egyik, hogy a jelenlegi, átlagában mérsékeltebb árnövekedés a termékek nem elhanyagolható részénél a korábban jelentősen megemelkedett árakra rakódik rá. Annak az időszaknak az áraira, amikor 25 százalék körül nőttek átlagban a fogyasztói árak, az élelmiszerek pedig átlagosan 44 százalék körül drágultak. Most már barátibbak az adatok, az augusztusi statisztika azt mutatta, hogy az átlagos éves infláció 3,4 százalékos volt, az élelmiszer-inflációt pedig 2,4 százalékosra taksálta a KSH. Ugyanakkor az élelmiszer-infláción belül ekkor is volt 10 százalékos (kakaó, csokoládé), illetve jóval 20 százalék feletti drágulás is (liszt) tavaly augusztushoz képest. Ezért érezhetjük úgy, hogy

az árak tartósan magasan ragadtak.

Igaz, közben a fizetések és a nyugdíjak is emelkedtek. De ha megnézzük, hogy a leggyakrabban vásárolt termékeknél mekkora volt a drágulás 2020-hoz képest, akkor egyértelműen az látszik: a drágulást nem feltétlenül és nem minden évben tudta ellensúlyozni a keresetek és a nyugdíjak növekedése.

A nettó mediánkeresetek (az átlagnál kifejezőbb középérték, amelyhez képest ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint ahányan többet) 2020-hoz képest 68 százalékkal nőttek, a mediánnyugdíjak pedig 61 százalékkal. (Amíg a keresetek középértéke ebben az időszakban csaknem 133 ezer forinttal emelkedett, a nyugdíjaké csupán 77,5 ezer forinttal. A mediánkereset és -nyugdíj közötti különbség ennek megfelelően 55 ezer forinttal nőtt, majdnem 124 ezer forintra – a nyugdíjak kárára. Vagyis, mint korábban megírtuk, folytatódott a nyugdíjak leszakadása a keresetektől).

Az átlagos fogyasztói árindex eközben 45 százalékponttal, az élelmiszerek fogyasztói árindexe 71 százalékponttal emelkedett. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy a jövedelmek (keresetek és nyugdíjak) növekedése átlagban meghaladta az inflációt. Viszont

az élelmiszer-inflációtól elmaradtak a keresetek és a nyugdíjak is.

Az ábrán az egyes éveket nézve az is látható, hogy 2023 januárjában az élelmiszerár-index jóval meghaladta a keresetek és nyugdíjak növekedését is.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a nagy átlagon belül az egyes termékek és szolgáltatások milyen mértékben drágultak ebben a négy évben. A KSH adatai alapján azt találtuk, hogy 2020. január és 2024. január között minden termék és szolgáltatás drágult, kivéve a hatósági áras vizet. Íme a két véglet:

az egy ideig ársapkás finomliszt kilója csak 7 százalékkal drágult, 167 forintról 179 forintra,
az egy kilogrammos fehérkenyér átlagára viszont majdnem a 2,7-szeresére hízott 2024. januárra, 325 forintról 871 forintra úgy, hogy közben volt ennél drágább is, 2023-ban.

A listában lévő 147 termék és szolgáltatás közül 57 drágult jobban, mint amennyivel a mediánkeresetek nőttek, és majdnem a felének, 71 tételnek az ára ment fel jobban, mint amennyivel a mediánnyugdíjak emelkedtek.

Tizenkét olyan tételt találtunk, amelyek átlagára legalább a duplájára nőtt: a már említett fehér kenyértől a són, a hamburgeren, a margarinon és a rizsen át a macskaeledelig, a gyermekkocsitól a szemüveglencsén és a briketten át a csempéig. Ezek közül egyes termékek 2024-re még valamelyest olcsóbbak is lettek, mint az előző évben, amikor nagyon megdrágultak.

A következő lépésben csak azokat a termékeket listáztuk, amelyek a bevásárlás során gyakran kerülhetnek a kosarunkba, jellemzően élelmiszereket és néhány háztartási vegyi árut – így lett egy 72 tételből álló bevásárlólistánk. Ha mindenből csak egyet vettünk volna, akkor egy ilyen nagyobb bevásárlás 2020 januárban az átlagárak alapján 65 ezer forintba kerülhetett, az idén januárban viszont már majdnem 108 ezer forintba, ami 65 százalékos drágulást jelent. Mivel a mediánkereset 68 százalékkal, a mediánnyugdíj pedig 61 százalékkal nőtt, ez azt jelenti, hogy a munkavállalók és a nyugdíjasok felének ennél kevesebbel emelkedtek a bevételei.

Innen nézve azon sem lehet csodálkozni, ha sokan nemhogy megtakarításban nem tudnak gondolkodni, de azt is alaposan meggondolják, hogy mit vásároljanak.

Mivel a költéseknél továbbra is jellemző az óvatosság, a kormány által várt és szorgalmazott erőteljes fogyasztásbővülés feltehetőleg egy ideig még várat magára.

Végül megnéztük azt is, hogyan alakult az ársapkás termékek ára. Az árstopot 2022. február 1-jétől vezette be a kormány hat alapvető élelmiszernél (liszt, cukor, olaj, csirkemell, sertéscomb, UHT-tej) az infláció letörését célozva. Az akkori szabály alapján a termékeket csak a 2021. októberi árnál olcsóbban lehetett értékesíteni. A lista 2022 novemberétől bővült a tojással és a burgonyával.

Az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést az elszabadult inflációra hivatkozva végül másfél évig tartották fenn. Az árstopot 2023 júliusában szüntette meg a kormány azzal, hogy az aktuális beszerzési árnál magasabb áron továbbra sem lehetett értékesíteni a nyolcfajta terméket. A rendelet az idén júliusban vesztette hatályát, vagyis ekkor ért véget teljesen az árstop. Hogy lássuk az árstop utáni tendenciát is, itt már számba bevettük a legfrissebb, augusztusi adatokat is.

A 2020 és 2024 januárja közötti időszakot nézve 7 százalék (finomliszt) és 79 százalék (tojás) közötti volt a drágulás. Ha az augusztusi adatokat is nézzük, akkor pedig 2020 januárjához képest 25 százalék (sertéscomb) és 87 százalék (kristálycukor) közötti áremelkedés látszik. Ha az árstopos termékekből vásároltunk volna egyet-egyet, az 2020 januárban 4791 forintba kerülhetett, az idén augusztusban viszont már 7080 forintba, ami összességében 48 százalékos drágulást jelez.

Amint korábban megírtuk, az a tény, hogy egy termék (UHT-tej) ára felment az árstop után, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a boltok árrése is nőtt.

The post Miért nem jövünk ki könnyebben a pénzünkből, ha véget ért az inflációs sokk? first appeared on 24.hu.