Kína vizsgálatot indított a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger amerikai ruházati márkákat is birtokló óriáscég, a PVH hszincsiangi gyapotcégekkel szemben feltételezett „diszkriminatív intézkedések” miatt – jelentették be múlthét kedden. Az eljárás oka, hogy a divatóriás nem vásárol kínai gyapotot és ezzel a PVH megsérti a kínai vállalatok kereskedelmi jogait és Kína fejlesztési érdekeit. Hszincsiang termeli a Kínában termesztett gyapot több mint 90 százalékát.
Hszincsiang – teljes nevén a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület – Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya. Nyugati kormányok (a magyart nem ide értve) és emberi jogi szervezetek szerint
A vádakat a kínai állam természetesen tagadja.
Ezekre az aggodalmakra alapozva az Egyesült Államokban 65-re nőtt azon kínai textilipari vállalatok száma, amelyek importját betiltották. Már 2022 közepén betiltották a területről származó termékek behozatalát, az csak akkor lehetséges, ha az importőr bizonyítani tudja, hogy az áruk nem kényszermunka eredményei. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen, mivel Kína megtiltotta a régió munkaügyi gyakorlatának független vizsgálatát – írja a New York Times. Az EU előtt szintén van egy javaslat a kényszermunkával készült termékek importjának tilalmáról.
A kínai Kereskedelmi Minisztérium ugyanakkor azt állítja, a PVH „minden alap nélkül bojkottálja a hszincsiangi gyapotot és más termékeket”. Peking célja a világ második legnagyobb gazdaságaként – kritikus méretű piacával és gyártókapacitásával –, hogy nyomás alá helyezze a nyugati vállalatokat a vizsgálattal. Főként a ruházati cégek sebezhetőek, mivel nagy mértékben függnek a kínai gyáraktól.
Az eljárás eredményeként a cégek felkerülhetnek Kína úgynevezett „megbízhatatlan entitások” listájára, amely további büntetéseket vonhat maga után:
megtilthatják, hogy a PVH Kínában árusítson és Kínából vásároljon,
korlátozhatja vagy meg is tilthatja a cég kínai befektetéseit,
munkatársainak az országban való munkavállalását, akár beutazását is,
valamint pénzbírsággal is sújthatja a vállalatot.
A New York-i székhelyű PVH-nak 30 nap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a kínai hatóságok vizsgálatára. A vállalat közölte, már kapcsolatban állnak a kínai hatóságokkal.
CFOTO / NurPhoto / AFP Textilipari gyár az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm régióban, Akszu prefektúrában 2024. július 24-én.
Kereskedelmi korlátozások
A kínai kereskedelmi tárca egyik tisztviselője cáfolta, hogy a vizsgálat bármiféle összefüggésben állna egyes kínai elektromos termékek betiltására vonatkozó amerikai tervekkel.
Kína mindig is körültekintően kezelte a megbízhatatlan entitások listájának kérdését, és csak nagyon kevés külföldi társaság került fel rá, olyanok, amelyek aláássák a piaci szabályokat és megsértik a kínai törvényeket
– nyilatkozta az illetékes.
Mindenesetre érdekes együttállás, hogy az Egyesült Államok biztonsági fenyegetésekre hivatkozva épp egy nappal korábban, hétfőn jelentette be azt a tervét, amely a járműgyártásban betiltja bizonyos kínai és orosz technológiák – hardverek és szoftverek – használatát.
Az EU előtt szintén van egy olyan tervezet, amely büntetővámot vezetne be a kínai elektromos autókra. Igaz, itt nem biztonsági problémákkal magyarázzák ennek a bevezetését (már ha sikerül, Magyarországon kívül több ország, így a nagyok közül a németek, az olaszok, a spanyolok sincsenek oda érte), hanem mert Brüsszel szerint a kínai márkák tisztességtelen versenyelőnyben vannak az országuk által biztosított támogatások miatt. Peking erre válaszul ellen-büntetővámokkal fenyeget.
Szeptemberben Joe Biden amerikai elnök azt is bejelentette, hogy korlátozzák az olyan kereskedelmi rendelkezések alkalmazását, amelyek megkönnyítik kínai webáruházaknak – mint a Temu vagy a Shein – az Egyesült Államokba való szállítást.
A harc „elszenvedői”
Büntetés ide vagy oda, a kínai állami bejelentés nyomán a PVH márkáinak azonnal romolhat a megítélése a kínai vásárlók körében. Figyelmeztetés ez más globális vállalatoknak is, hogy ne „hódoljanak be” minden ellenkezés nélkül a nyugati gazdaságpolitikai döntéseknek.
Kína a „megbízhatatlan entitások” listáját a Trump-adminisztráció azon fenyegetése után hozta létre, amelyek arra irányuktak, hogy betilthatnak egyes kínai appokat, így a TikTokot és a WeChatet. Peking több céget is megfenyegetett már, hogy felkerülhet a jegyzékbe, így a Dellt, a Microsoftot, az Apple-t, a Boeinget. Először 2023-ban vezettek fel vállalatokat a listára,
a Lockheed Martint
és a Raytheont,
az USA jelentős védelmi beszállítóit, mert részt vettek Tajvannal közös ügyletekben.
Legutóbb, májusban három, szintén védelmi vállalat került fel a listára, mert fegyvereket adtak el Tajvannak, amit Kína a saját területének tart. Az érintett amerikai cégeket ez annyira nem rendítheti meg, így is korlátozott hozzáférésük volt az országhoz, mivel Washington egyébként is tiltja, hogy fegyvereket adjanak el kommunista országnak.
A fejlemény nem érhette teljesen váratlanul a vállalatot, mivel az éves jelentésében is kitérnek arra, hogy a távolmaradás Hszincsiangtól nekik is kockázattal jár mind bevételi, mind a cég presztízse szempontjából. Ugyanakkor a meglebegtetett kínai szankció rosszkor jött nekik, mivel idén év elején az eladások lassulására figyelmeztetett a cég vezérigazgatója, Stefan Larsson – mire egy nap alatt részvényeik 23 százalékot estek. Larsson ekkor azt is mondta, Kína jelentheti a kilábalás reményét, mivel ott viszont az előző évben 20 százalékkal nőttek az eladások.
Reakció az ujgurok elnyomására
A világszerte 29 ezer embert foglalkoztató, értékesítésének a 65 százalékát az USA-n kívül realizáló PVH (azt, hogy ebből mennyit vesznek ki a kínai eladások, nem lehet pontosan tudni) azután kezdett el tartózkodni a nyugat-kínai gyapottól, illetve pamuttól, hogy az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (Australian Strategic Policy Institute) 2020-as jelentése azon több tucat vállalat között nevezte meg az amerikai divatcéget, melyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a hszincsiangi munkaerő kihasználásában. A PVH akkor úgy reagált, komolyan veszi a jelentést, és dolgoznak a helyzet megoldásán: a következő 12 hónapban felmondtak minden szerződést azokkal a gyárakkal, amelyek Hszincsiangban készítenek ruhákat vagy szöveteket, vagy amelyek onnan származó gyapotot használnak fel.
The Yomiuri Shimbun / AFP Egy repülőgépről készült felvételen gyapotföldek és mezőgazdasági üzemek láthatók Urumcsiban, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen 2024 júniusában.
Hogy aztán az állam a cégeket fenyegesse, és a máskülönben erősen cenzúrázott közösségi oldalakon nacionalista csoportok bojkottra szólítsanak fel ellenük, ami miatt elkezdtek elmaradozni a vásárlóik. Köztük volt a H&M is, a svéd vállalatot még törölték is a kínai internetről 2021-ben. Csak 16 hónappal később kerülhetett vissza.
Számos kínai influenszer is befejezte az együttműködést a Tommy Hilfigerrel és a Calvin Kleinnel, illetve olyan márkákkal, mint az Adidas, a Nike, a Converse és a Burberry. A nagy nyugati cégek azóta nem nagyon beszélnek Hszincsiangról.
A becsületes és törvénytisztelő külföldi szervezeteknek nincs miért aggódniuk
– közölte a vizsgálat bejelentésekor a kínai kereskedelmi minisztérium, hangsúlyozva, az eljárás csak a PVH-t érinti, annak célja pedig a szabadkereskedelem tiszteletben tartása, nem pedig annak visszaszorítása.
Kína ugyanakkor veszélyes játékot játszik, gazdasága stagnál, a növekedés beindításához pedig a globális vállalatok és azok befektetéseire is szükségük van.
The post Kína háborút indított a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger ellen first appeared on 24.hu.