Lassan három hete működik Budapesten az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által szervezett és irányított ügyeleti ellátás. Az OMSZ szerint az első pár nap tapasztalatai jók: október 4-ei közleményükben alacsony betegforgalomról és a 1830-as központi ügyeleti szám zavartalan működéséről írtak.
Keczéry Attila két budapesti ügyeletre is ellátogatott a napokban, hogy saját maga győződjön meg a körülményekről. Azért ment személyesen, mert – mint lapunknak elmondta – így bár hiába kérte az orvoskamara, hogy írják meg tapasztalataikat, ezt nem tehették meg.
A zuglói háziorvos, aki egyben a MOK titkára is, szerint Budapesten nem teljesülnek a jogszabályban előírt követelmények, ezért pénteken bejelentést tettek a mentőszolgálatnál, az államtitkárságon és az ügyeletek felügyeletét végző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK).
Keczéry Attila három nappal ezelőtt a 130 ezer ember ellátásáért felelős harmadik kerületi ügyeleti pontra nézett be, miután úgy értesült, nemhogy két orvos, de mentőtiszt sincs az ügyeleten. „És valóban, a bejelentés igaz volt” – írta a Facebookon, ahol tovább részletezte a tapasztalatait:
Az ügyeleten épp nem volt bent orvos, mert híváson volt, így csak egy (nagyon kedves) asszisztensnő fogadott, csöngetés után. Belépve fűtetlen, hideg ügyeleti helyiség fogadott. Arra, hogy egyszerre két orvos dolgozzon párhuzamosan, alkalmatlan, mert csak egy kis, kb. 4×3 méteres vizsgálószoba van, másik ilyen már nincs (ennyit az előírásokról – javaslom az NNGYK figyelmébe). De mivel csak egy orvos van, aki a nővérke szerint általában híváson van – ez a megszokott a fővárosban – így még ez is «felesleges». A nővérke szerint a hétvégéken megállás nélkül dolgoznak, túlterhelt az ügyelet, akkor is csak egy orvos szokott lenni, aki a sofőrrel a legtöbbször úton van, amikor visszatér, próbálja a várakozókat ellátni.
Az Országos Mentőszolgálat többször is hangoztatta, hogy az új rendszerben az orvosnak nem kell majd kijárniuk a beteghez, erre a feladatra ott lesz a mentőtiszt. Keczéry Attila szerint ez az elv Budapesten megdőlt, legalábbis a 3. kerületi Csobánka téren biztosan.
„Jó lenne ezekkel szembesíteni Csató Gábort, az OMSZ főigazgatóját, és Takács Péter államtitkár urat, akik szeptember 13-án a Bajcsy-Zsilinszky kórházban jelentették be, hogy 13 helyen, 26 ellátó, 13 kivonuló egységgel, két helyen pedig 24 órás ellátással október 1-től indul az új, OMSZ vezette ügyeleti rendszer. Mivel is lett jobb az ellátás annál, ami eddig volt?” – tette fel a kérdést a zuglói háziorvos, aki nemcsak az óbudai ügyeleten, hanem saját körzetében is meglátogatta az ügyeletet.
Bruzák Noémi / MTI Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója és Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az októbertől életbe lépő budapesti új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben 2024. szeptember 13-án.
Ahogy Óbudán, úgy Zuglóban is egy orvos, egy nővér, egy sofőr teljesített szolgálatot. Azonban a zuglói ügyelet még több ember ellátásáért felel. Keczéry Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az előzetes OMSZ-tervek úgy szóltak, hogy a XIV. kerületi ügyeleti pont csak a zuglóiakat és a XVI. kerületieket fogja ellátni, ami 182 ezer lakost jelent.
Ottjártakor az ügyeleten szolgálatban lévő nővér azonban elmondta neki, hogy a OMSZ irányítása a XIV. kerületi ügyeleti pontra küldi a XV. kerületieket is. – Ez újabb 75 ezer fő, így 257 ezer ember ellátásáért egyetlen egy orvos felel a Hermina úton. Ez több, mint Szeged,és több mint Debrecen lakossága – jelentette ki a MOK titkára, aki hozzátette:
Ezek után már értem, hogy pár napja miért kellett a XVII. kerületi ügyeleti kocsinak átmennie beteget ellátni a XVI. kerületbe, üresen hagyva saját területét/kerületét.
Szerinte az eredeti tervek alapján a XV. kerület a IV. kerületi ügyeleti ponthoz tartozott volna, mondván, a XV. kerületiek könnyebben el tudnak jutni Újpestre. Ehelyett a zuglói ügyelet kapta meg a XV. kerületet is.
Az, hogy az ügyeleten hány orvosnak kell tartózkodnia, jogszabály határozza meg. Eszerint 250 ezer ellátandó esetén,
minimálisan három szakorvosra,
két nővérre,
egy sofőrre,
valamint az NNGYK előírása alapján két vizsgálóhelyre lenne szükség
– közölte a zuglói háziorvos, aki hozzátette, szeptember 30-ig, vagyis az új rendszer bevezetéséig a három említett kerületnek volt egy-egy, vagyis összesen három ügyeleti pontja, ahol minden nap 24 órában szolgálatot teljesített három orvos, három nővér, három gépkocsivezető három ügyeletes autóval. Most a három kerületre felügyel egy orvos, egy nővér, egy sofőr egy ügyeletes autóval, hétköznap csak 16 órától, azaz nem 24 órában.
A jogszabály értelmében 40 ezer ellátandó lakosig egy, 40 és 200 ezer között kettő, 200 ezer felett három szakorvosnak kell ellátnia az ügyeletet, és biztosítani kell az ápolót vagy mentőtisztet, valamint egy kijáró gépkocsisofőrt is, aki az ügyeleti autót vezeti.
A Magyar Orvosi Kamara levélben is jelezte az OMSZ főigazgatójának, Csató Gábornak, valamint Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, hogy tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, és a jogszabálynak megfelelő számú orvost alkalmazzanak az ügyeleti pontokon. Keczéry Attila szerint a fő gond az, hogy jóval meghaladja az ellátandók száma azt a mennyiséget, amennyit egy orvosnak a jogszabály engedélyez. Szerinte
Kiemelte azt is, hogy a MOK elsősorban nem az orvosok, hanem a betegek érdekeit tartja szem előtt, mert a kamara azt szeretné, hogy a biztonságos betegellátásért több orvos ügyeljen, a jogszabályoknak megfelelően.
– Csató Gábortól sokszor megkaptuk, hogy az orvoskamara nem a betegek érdekeit nézi, hanem az orvosokét. Ez nem így van. Mi is orvosok vagyunk, a munkánk és egyben a hivatásunk: a betegeink egészsége és életének óvása. Persze ez orvosok érdekeit sem feledjük, de az első mindig a beteg – jelentette ki.
Keczéry Attila Szeged és Óbuda példájával szemléltette a rendszer anomáliáját. Amíg a csongrádi megyeszékhelyen három ügyeletes orvos (egyikük kivonulós) teljesít folyamatos szolgálatot, addig a budapesti kerületben, amely Szegeddel nagyjából megegyező lakosságszámú, mindössze egy orvosra, egy nővérrel és egy sofőrre hárul ez a feladat.
Komoly probléma a MOK titkára szerint, hogy az idősebb háziorvosok, akik azért vállalták el az ügyeletet, mert azt az ígéretet és tájékoztatást kapták, hogy nem kell kivonulniuk, hanem csak az ügyeleti pontokon kell helyt állniuk, és lesz mellettük egy mentőtiszt is, most becsapva érzik magukat. Keczéry Attila elmondta, az Óbudán aznap ügyeleti szolgálatot teljesítő kollégáról a kerület orvosai elmondták, hogy szorongva indult az ügyeletbe.
Nem elég, hogy ki kellett mennie, de még mentőtisztet sem kapott, vagyis teljesen magára maradt
– számolt be a MOK titkára, aki szerint az idősebb háziorvosokat pácban hagyták, ennek pedig az lehet a következménye, hogy nem fogják vállalni az ügyeletet, és otthagyják majd a praxisukat, ami tovább növeli a jelenleg nagyjából száz betöltetlen fővárosi háziorvosi körzet számát.
Szajki Bálint / 24.hu Dr. Keczéry Attila
Győrfi Pál az ügyeleti rendszer október 1-i indulása után néhány nappal azt mondta, kevés beteget kellett ellátni az ügyeleti pontokon, és úgy érzi,
Keczéry Attila azonban beszélve az óbudai és a zuglói ügyeletet ellátókkal azt mondta, lehet, hogy a hétköznapokon enyhe a betegforgalom, de a hétvége „komoly horror és terhelés.”
Valószínűleg azért nincs jelentős betegforgalom hétköznapokon az ügyeleteken, mert este nyolcig még dolgoznak a háziorvosok. A betegszám akkor növekszik, amikor már nincs párhuzamos háziorvosi és ügyeleti ellátás: hétvégéken, ünnepeken, hosszú hétvégéken.
A jogszabályi anomáliákat listázó levelet nemcsak Csató Gábornak és Takács Péternek küldte el pénteken a kamara, hanem az ügyeletek felett a felügyeleti jogot gyakorló NNGYK-nak is. Ez azt jelenti, hogy Müller Cecíliának Keczéry Attiláék észrevételeit ki kell vizsgálnia, és meg kell állapítania, hogy a jogszabályoknak megfelelően zajlik-e a fővárosi ügyeleti ellátás.
A MOK hivatalos levelében nemcsak azt kifogásolta, hogy az előírtnál jóval kevesebben látják el az ügyeleti feladatokat a fővárosban, hanem azt is, hogy sok helyen alkalmatlan a helyiség az ügyeleti ellátásra. A kamara szerint gondot jelent az is, hogy a szerződések megkötése is nagyon lassan halad. Az ügyeletben résztvevő személyzetnek, így a háziorvosoknak is külön szerződést kell kötniük a mentőszolgálattal. Keczéry Attila azt mondta, ő maga hiába küldte el még szeptemberben az adatokat, a mai napig nem kereste meg az OMSZ szerződéskötési javaslattal, így ő egyelőre nem is ügyelhet. Ezzel sok orvoskollégája is így van, és ez akadályozza a betegellátást.
Fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy amennyiben valóban piaci értékűek lennének az ügyeleti óradíjak – a mostani óradíjak nettóban egy fővárosban dolgozó takarítónő óradíjával azonosak -, akkor nem lenne szükség kötelezésre, hanem önkéntesen is jelentkeznének az orvosok, háziorvosok, fiatal szakorvosok, rezidensek az ügyeletben munkát vállalni, mert jelenleg szürkezónába sodródott a rendszerben dolgozó helyettesek bérezése, amit elfogadhatalannak tart.
A MOK levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosiak szerződéseibe olyan pontok is bekerülnek, amelyek a vidéki szerződésekben nem szerepelnek. E szerint például ha este tíz után van még beteg a váróban, akkor őket is köteles ellátni az orvos, akkor is, ha 21:59-kor még tízen várakoznak, miközben este tízig tart a háziorvos ügyeleti ideje. Arra a szerződés nem tér ki, hogy az emiatt keletkező túlórát kifizetik-e.
Kérdéseinkkel megkerestük az Országos Mentőszolgálatot is. Válaszaikkal kiegészítjük cikkünket.
The post Egyetlen ügyeletes orvos 250 ezer emberre – a MOK szerint szabálytalanul működik a budapesti ügyelet first appeared on 24.hu.
