Budapestnek adott igazat az Alkotmánybíróság (Ab) a kormány ellen a szolidaritási adó miatt a kormány ellen indított perben – írta pénteki közleményében a Fővárosi Önkormányzat.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, 2023 áprilisában megtagadta a túl magasnak ítélt szolidaritási hozzájárulás befizetését az állam részére, amit ősszel a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint inkasszálásával hajtott be, a Kúria pedig 2023 végén jóváhagyta az inkasszót. Az önkormányzat pert indított, majd 2024 tavaszán Karácsony kijelentette, hogy Budapest nettó befizetője lett az államnak, mivel a szolidaritási hozzájárulás összege meghaladja a kapott támogatások mértékét. Az ügyet tárgyaló Főváros Törvényszék ezután az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az önkormányzat közleménye most azt állítja, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy az Ab szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Ezen felül az Ab az Állami Számvevőszék független jelentéséből azt a következtetést is levonta, hogy a főváros költségvetési gazdálkodása az utóbbi években egyre inkább elnehezült, ám a szolidaritási hozzájárulás mértéke mégis tovább emelkedett – állítja a közlemény.

„Sőt, az Ab abban is a Fővárosnak adott igazat, hogy ha az állam több hozzájárulást von el a Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, magyarán ha az önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával” – írták, hozzátéve, hogy a per a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

A főváros a döntést tehát győzelemként ítéli meg, miközben az Alkotmánybíróság ítéletében konkrétan elutasította a Fővárosi Törvényszéknek azt az indítványát, miszerint „a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű” és nem áll arányban a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával.

A Hvg.hu által idézett Ab-ítélet szerint „bár a felperes [a Fővárosi Önkormányzat] költségvetési helyzete az ÁSZ szerint pénzügyileg fenntarthatatlan, 2023-ra nézve nem volt kimutatható a nettó befizetői pozíciónak és az előbbi helyzetnek az ok-okozati összefüggése a költségvetés struktúráját tekintve, jóllehet az utóbbi években a költségvetési gazdálkodása egyre inkább elnehezült, miközben a szolidaritási hozzájárulás progresszívan emelkedett” és csak akkor kerülhet összeütközésbe az Alaptörvénnyel, ha „az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága”, több éven keresztül. Az Ab szerint nincs túladóztatva a főváros és be kell fizetnie a szolidaritási adót.

The post Szolidaritási adó: az Alkotmánybíróság szerint Budapestnek fizetnie kell, a főváros mégis győzelemről beszél first appeared on 24.hu.