Sokan tartanak otthon ékszerteknőst, hiszen viszonylag keveset kell velük foglalkozni. Azonban az apró páncélos gyorsan tányérnyi méretűre is megnő és akár 50 évig is él. A megunt kedvenc pedig sokszor valamelyik közeli patakban, vagy tóban végzi. A tatabányai Csónakázó-tóban is rengetek invazív teknősfajta él, amik veszélyt jelentenek hazánk egyetlen őshonos teknősére, a mocsárira. Ezért a természetvédők teknőscsapdával próbálják a hívatlan lakókat befogni – írta meg a Kemma.
Három szervezet közös összefogásával szerveztük meg a teknősbefogást. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, illetve a Magyar Madármentők helyi csoportjának munkatársai vállalták, hogy tavasszal, illetve ősszel kihelyezik a Csónakázó-tóra a négy teknősbefogót
– magyarázta Szabó Máté, a nemzeti park természetvédelmi őre, aki azt is elmondta, hogy négy napozócsapdát és négy varsát tettek ki. A hidegben azonban már elvermeltek a teknősök, így újabb fogás már nem akadt. Ezért hétfőn reggel beszedték a csapdákat.
Ősszel összesen huszonhárom teknőst fogtunk be, amik hét különböző fajból származtak. A hazai, védett mocsári teknősből kettő példányt találtunk a csapdákban, őket természetesen visszaeresztettük. Rajtuk kívül sárga fülű ékszerteknősből tíz, a vörös fülűből öt példány fogtunk. De volt például vöröshasú ékszerteknős, mississippi tarajosteknős, hieroglifás ékszerteknős is a csapdában. Illetve egy igazi ritkaságot is befogtunk, egy kínai csíkos teknőst, amit a vörös könyvben veszélyeztetett fajként tartanak számon
– sorolta a Csónakázó-tóban élő fajokat Szabó Máté. Tavasszal is egy hónapon keresztül voltak kint a csapdák, akkor 31 példányt fogtak, többségében szintén ékszerteknősöket.
A természetvédelmi őr a lapnak azt is elmondta, hogy miután az invazív fajokat kifogták egy ideiglenes tárolóba kerültek, onnan pedig heti rendszerességgel a Fővárosi Állat, – és Növénykertbe vitték el a szakemberek. Ott egy orvosi vizsgálaton estek át, megnézték, hogy nem betegek-e, vagy van-e rajtuk sérülés. Az egészséges példányok pedig az állatkertben lévő nagy teknőskifutóba kerültek. Szabó Máté szerint még sok ékszerteknős élhet a Csónakázó-tóban, ugyanis az enyhe teleket átvészelik és tavasszal tojást tudnak rakni, így folyamatosan frissül az állomány. Illetve még mindig sokan eresztik el a megunt páncélos kedvencüket a városi tóban.
The post Hemzsegnek az ékszerteknősök a tatabányai Csónakázó-tóban first appeared on Sokszínű vidék.