A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) számolt be az általuk fejlesztett, a cetek védelmét szolgáló módszerről, amelynek segítségével jelentősen csökkenteni lehet a hajós ütközések számát. Évente átlag 20 ezer bálna esik a halászhajónak, üdülőhajónak vagy szállítóhajónak ütközés áldozatául, de például a simabálnák észak-atlanti csoportjában a pusztulások harmada köthető hajónak ütközéshez, az USA keleti partjai közelében.
A WHOI kutatói egy Hawaiin működő cég egymillió dolláros alapjának köszönhetően hozták létre azt a bálnadetektor kamerarendszert, amellyel a nagyobb méretű hajókat felszerelve időben észlelhetőek az állatok, és az ütközések jó része elkerülhető. A rendszer hőkamerák segítségével akár a bálnát magát, akár a fejtetőn lévő orrnyílásából kifújt páraoszlopát képes észlelni.
Ez alapján valós időben nyújt adatot az állat távolságáról és a hajóhoz viszonyított irányáról. A fő cél az, hogy még időben elforduljon vagy lelassítson a hajó, s elkerülje az ütközést.
A kész eszközt három hajón valós körülmények között kezdték tesztelni, Hawaii és Alaszka vizein. A kamerarendszer része az is, hogy a bálnák jeleit egy mesterséges intelligenciával segített elemző szoftver vizsgálja meg, majd másodperceken belük figyelmezteti a legénységet az ütközés veszélyéről. A MI abban segít, hogy valóban csak a bálnákat észlelje a rendszer, és ne küldjön hamis riasztást például egy átrepülő madár miatt. Mivel hőkamerás a rendszer, ezért éjjel is működhet.
A Manulani nevű hajón 3 hónapos tesztidőszak során 1169 esetben detektáltak bálnát és delfint, a hajótól 6,5 kilométerig terjedő távolságban. A hajó Hawaii és az USA nyugati partjai között közlekedik, ahol összesen 16 bálnafaj él. A kutatók szerint a hőkamerás detektorokat akár önmagukban, akár akusztikus detektorokkal kiegészülten igen hatékonyan lehet majd használni a bálnagázolások megelőzésére.
The post Hőkamerás detektor segítheti a ceteket first appeared on National Geographic.