Több a kiadott engedély, mint a hely: felszámolnak a lakosság ingyenes parkolásával Budapesten

Józsefvárosban alapvetően változtatták meg a múlt évben a parkolási szisztémát, a lakók addig ingyen kapták a parkolási lehetőséget, a rendszerváltás után azonban már a legolcsóbb verzióban is évi 18 ezer forintot kell fizetniük a lehetőségért. Ennek nyomán a kerületben csökkent a parkolóhelyek foglaltsága, és immár több városrész gondolkodik a módosításon. Körképünkben az I., a II. a VI., a VII., a IX., a XI., a XII. és  XIV. kerület, valamint Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is ismerteti álláspontját a lakók parkolásának szabályozásáról.

Az ügy azért került újra fókuszba, mert tizenöt pontból álló javaslattal állt elő az új Fővárosi Közgyűlés 2024. október 4-i ülésén hét civil szervezet, amelynek megvalósításával véleményük szerint „jelentősen csökkenthetők a közlekedési dugók, szinte mindig könnyen lehetne szabad parkolóhelyet találni, több hely jutna a zöldítésre, a gyaloglásra, a kerékpározásra, valamint a társas kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére.”

A Levegő Munkacsoport, a Járda Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet által aláírt javaslat egyik sarkalatos pontja a lakossági parkolást érinti, vagyis kifejezetten a közterületen parkoló, fizetős parkolási övezetben élő budapestieket. A civilek meglátása szerint ugyanis az ingyenesség, illetve az alacsony parkolási díj nagy mértékben ösztönzi a gépjárműforgalmat, miközben a kedvezményezettek parkolási díja a töredékét sem fedezi a járművek által elfoglalt közterület értékének.

A hét szervezet indoklásában nemzetközi példákat is hoz arra, hogy lenne jó egy reform. Párizsban 2003 és 2007 között 50 000-ről csaknem nullára csökkentették az ingyenes parkolóhelyek számát, és ennek hatására 12%-kal csökkent a személygépkocsikkal megtett kilométerek száma. Bécsben 2022-ben a parkolási díjat a város egész területére kiterjesztették és egyúttal meg is emelték: nem helyben lakóknak óránként 2.50 eurót kell fizetniük, a helyi lakosoknak pedig évi 120 eurót. Az intézkedés hatására jelentősen csökkent az autóforgalom, a parkolóhelyek telítettsége pedig reggelenként a korábbi 76%-ról 63%-ra csökkent.

A nyilvános dokumentum szerint a civilek azt tartanák helyesnek, hogy – mivel a közterületnek értéke van, ezért – az eljárási díj helyett parkolási megváltási díj megfizetéséhez kötni az engedély megadását. A parkolási megváltási díj az éves parkolási díj – az egy órai parkolási díj szorozva az éves fizetésre kötelezett órák számával – meghatározott százaléka. Kezdetben az első autóra legalább 2% százalékot javasolnak, vagyis 98%-os kedvezményt, amivel a parkolási zónákban történő lakossági várakozás díja az első autó esetén a következőképp alakulna:

A zóna: 2,4 millió Ft/év (100%) – 48 ezer Ft/év (kedvezményes),
B zóna: 1,575 millió Ft/év (100%) – 32 ezer Ft/év (kedvezményes),
C zóna: 900 ezer Ft/év (100%) – 18 ezer Ft/év (kedvezményes),
D zóna: 600 ezer Ft/év (100%) – 12 ezer Ft/év (kedvezményes).

Van már budapesti tapasztalat

Ezek a díjak már érvényesülnek egy ideje Józsefvárosban, amely a fővárosi kerületek közül 2023. márciusában elsőként emelte meg drasztikusan a helyi lakossági kedvezményes éves parkolási díját, ami addig nulla forint volt, az első és a második autóra is.

A rendelkezésre álló statisztikák mutatják az eredményeket: lapunk megkeresésére a VIII. kerületi önkormányzat azt írta, hogy a szigorításnak köszönhetően 2023 év végéig 28%-kal csökkent a parkolóhelyek nappali foglaltsága.

Azt is írták, 2023-ban összesen 9134,  2024. szeptember 30-ig pedig 8601 darab lakossági engedélyt adott ki a parkolási igazgatóság. Két autóra 2023-ban 534-en, 2024-ben 247-en váltottak ki engedélyt a helyi lakosok közül.

A Parkolási Igazgatóság lakossági várakozási hozzájárulásokból származó bevétele 2023-ban 238 016 655 forint volt, az idén pedig hozzávetőleg 170-180 millió forint lehet majd ez az összeg. Tudatták: a kerületi lakossági várakozási engedélyekből befolyó bevételek 100 százalékát közlekedésfejlesztésre fordítják.

Kérdésünkre válaszolva azt közölték: nincs napirenden a rendszer megváltoztatása.

Józsefváros nyomában

Mostanáig a legtöbb, fizetős közterületi parkolókkal rendelkező fővárosi kerületben létezett a lakossági parkolás fogalma, de jellemzően szemmel alig látható regisztrációs díjért ki lehetett azt váltani. Lapunk körképe alapján ennek a korszaknak most vége, és az általunk megkérdezett önkormányzatok többsége díjemelésre készül, vagy már meg is lépte azt.

Erzsébetváros

A VII. kerület októberben döntött arról, hogy 2025. január elsejétől a 2200 forintos adminisztrációs díjon felül a lakossági várakozási hozzájárulás éves díja parkolási zónától függetlenül az első gépjárműre 36 ezer forint, a második autóra 72 ezer forint lesz.

Az önkormányzat a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása alapján a kerületben a parkolók nappali kihasználtsága átlagban 83%, de ez még a kerületen belül is nagyon változó.

Parkolás szempontjából Erzsébetváros megtelt. Nem most, nem idén, hanem évek alatt. A kerületben jóval több a hivatalosan bejelentett autó, mint a parkolóhely.  A közterületeinket elfoglaló autók jelentős része szinte ingyen használja ezeket a tereket, az önkormányzat pedig – legalábbis eddig – hatalmas összeggel támogatta ezt

– fogalmaztak, hozzátéve, hogy ez a helyzet egyszerre veszélyes, fenntarthatatlan, és végső soron senkinek sem jó. „Nem jó azoknak az erzsébetvárosiaknak, akik nem rendelkeznek autóval, mert a túltámogatott parkolás miatti gépjárműforgalom minden társadalmi és egészségügyi következményét viselniük kell: a zöldfelületek hiányát, a levegő szennyezettségét. A statisztikák szerint évről évre nő az asztmás betegek száma, amiben a környezetszennyezés is meghatározó szerepet játszik” – fogalmaztak.

Mohos Márton / 24.hu

Szerintük a túltámogatott parkolási rendszer nem érdeke a VII. kerületi autósoknak sem, ugyanis jelenleg sokkal több parkolási engedélyt kénytelen kiadni az önkormányzat, mint ahány parkolóhely a valóságban van Erzsébetvárosban. 7.203 parkolóhely van a kerületben, és idén 9.450 (az intézményekkel, cégekkel együtt 10.814) lakossági várakozási engedélyt adtak ki. Véleményük szerint ezt a két számot muszáj közelíteni egymáshoz, mert egyszerűen nem fér el több autó. Közben a parkolóházak kihasználatlanok, mert az ingyenes közterületi parkolás érthetően vonzóbb opció.

Az intézményeket, cégeket is érinti a változtatás. Intézményenként 10 darab járműig 48 ezer forint, minden további jármű esetében 150 ezer forint lesz a várakozási hozzájárulás díja az adminisztrációs díjon túl.  A 3 vagy többgyermekes családok, a nyugdíjasok 50%-os, az egészségügyi dolgozók és a mozgásukban korlátozottak továbbra is 100%-os kedvezményre lesznek jogosultak.

Ferencváros

A ferencvárosi önkormányzat 2025. januártól 1-től évi 20 ezer forintos díj ellenében biztosít lakossági parkolási engedélyeket, így „a kerületben állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők pedig kevesebb, mint havi négy buszjegy áráért továbbra is ingyen parkolhatnának a kerületben.” Ez még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy Belső- és Középső-Ferencvárosban a parkolóházak éves díjai jelenleg 330.000 és 877.824 Ft között mozognak.

További 50 százalékos kedvezményt kapnak, tehát 10.000 forintért válthatnak ki éves parkolási engedélyt a 65 év felettiek és a nyugdíjasok, valamint a nagycsaládosok. Az engedély féléves időszakra is kiváltható (január 1-től július 31-ig illetve július 1-től következő év január 31-ig), a teljes éves díj 50 százalékáért.

Válaszukban emlékeztettek, hogy az állandó ferencvárosi lakhellyel rendelkezők jelenleg 100 százalékos kedvezményt kapnak a parkolási engedély díjából lakásonként, egy személyautóra. Az engedélyt 2000 Ft regisztrációs díj ellenében kaphatják meg. Az új szabályozás formálisan a kedvezményt csökkentené, és az így fizetendő díj tartalmazná az adminisztráció költségét is, tették hozzá.

A változtatásra azért is van szükség, mert a IX. kerületben jelenleg 8273 fizetős parkolóhely található, ehhez képest 2023-ban az önkormányzat 9861 parkolási engedélyt adott ki. Így valamennyi díjköteles parkolóhelyre 1,2 parkolási engedéllyel rendelkező személyautó jut.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint szerint 44.620 lakásban 59.588 személy él a kerületben. Éves parkolási engedéllyel a lakosság kevesebb, mint negyede rendelkezik. (Háztartásonként egy engedélyt lehet 100 százalékos kedvezmény mellett kiváltani, ezért az arány meghatározásához nem a lakosság, hanem a lakások számát indokolt figyelembe venni.) Ők jelenleg 2.000 forintos adminisztrációs költség ellenében foglalhatják el folyamatosan a közterületek egy személyautónyi részét. Bár a gépjárműadó kedvezményezettje már régóta nem az önkormányzat, hanem a központi költségvetés, az utak javítása, felújítása továbbra is a helyhatóságok feladata. A személyautó tulajdonosok adófizetésre kötelezettek, de az önkormányzatnak egyéb forrásokból kell fedeznie az általuk okozott amortizáció és környezetszennyezés költségeit

– fogalmaztak válaszukban.

Az éves parkolási engedély elméleti értéke (tehát a parkolás összesített díja egy éven át a kerület belső és középső részein érvényes “A” zónában) jelenleg 2.091.600 Ft. Ha egy ilyen területen lévő parkolóhelyen egész éven át folyamatosan fizetnek díjat az ott parkoló járművek után, akkor bő két millió forinttal nő a ferencvárosi közszolgáltatásokra fordítható keret, írták.

Terézváros

A VI. kerületben az önkormányzat közlése szerint óriási a napi forgalom, az esti órákban ugyan a terézvárosiak a kizárólagos lakossági parkolóhelyeknek köszönhetően most már könnyebben tudnak parkolni, jellemzően minden napszakban nagyon magas a parkolóhelyek kihasználtsága.

A terézvárosiak parkolását több módon is segítik, egyebek mellett a parkolóhelyek harmadát kizárólagos lakossági parkolóhelyekként jelölték ki, amelyeket este 6 és reggel 7 óra között csak a lakossági parkolási engedéllyel rendelkezők használhatnak, illetve tíz parkolóházban biztosítanak jóval a piaci ár alatt parkolóházas bérleteket azoknak a kerületieknek, akik cserébe lemondanak a lakossági parkolási engedélyükről – ezzel is próbálják tehermentesíteni a közterületeket a rengeteg autótól.

Az átmenő forgalom, a vendégparkolások persze így is nagy terhet jelentenek a Terézvárosban élőknek, tették hozzá, így a közterület-felújításainknál már a sebesség- és a forgalomcsillapításra is nagy hangsúlyt fektetnek.

Ahogyan üdvözlünk minden olyan intézkedést, amely a forgalomcsillapítást és a vendégparkolások számának csökkentését célozza, így támogattuk a fővárosi önkormányzat két évvel ezelőtti díjemelését, a maximális várakozási idők csökkentését és a díjfizetési időszakok hosszabbítását. És éppen ezért tartjuk követendő példának a józsefvárosi és az erzsébetvárosi intézkedéseket is. Régóta hangoztatjuk, hogy ma már nem tartható, hogy az autósokra van optimalizálva a közlekedés: a közterületek kb. 85 százalékát ők használják, úttest és parkoló van szinte mindenütt. Csak 15 százalék marad minden más funkcióra, járdán való közlekedésre, parkra, játszótérre. Éppen ezért mi is azt szeretnénk, ha minél több ember felismerné, hogy a város nem az autóutak melletti maradék terület, hanem köztér, a mi életterünk

– írták.

Terézvárosban az első autó utáni lakossági várakozási engedélyért csak a költségtérítés díját, 1920 forintot kell fizetni, azaz 100 százalékos kedvezményt kapnak a várakozási hozzájárulást (parkolási díjat) illetően.

A második járműre kiadott hozzájárulás esetében a költségtérítési díjon felül várakozási díjat is fizetni kell. Ugyanakkor az önkormányzat válasza szerint a közterület értékes, és jelenleg a lakossági parkolási engedély költségtérítési díja, sőt a második autó utáni fizetési kötelezettségek sem fejezik ezt ki eléggé. Az alacsony díj ösztönzi az autóhasználatot, ők pedig nem szeretnénk ebbe az irányba terelni a terézvárosiakat.

Éppen ezért a közeljövőben várható, hogy a józsefvárosi vagy az erzsébetvárosi intézkedésekhez hasonlóan Terézvárosban is módosítják a parkolási rendeletünket. Mint írták,

konkrét összegeket egyelőre nem tudunk említeni, mert a rendeletmódosítás kidolgozása most van folyamatban, ám mint az előzőekből egyértelműen kitűnik, minden érintett autótulajdonos díjemelésekre, a kedvezmények módosítására számíthat.

Zugló

Zuglóban két fizető övezet található, a közterületi parkolók telítettsége zónánként és területenként eltérő. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a belső területeken, a főbb tömegközlekedési csomópontok közelében, főútvonalak mentén, a Bosnyák téri piac vonzáskörzetében, egészségügyi intézmények, iskolák és az Örs vezér tér közvetlen környezetében, a Városligetet határoló utak mentén a közterületi parkolók telítettsége 90 % feletti. A családi házas részeken jellemzően ennél alacsonyabb.

Mohos Márton / 24.hu

Rózsa András polgármester lapunknak elmondta, a problémát az okozza, hogy a lakók számára nem mindig jut parkolóhely, a parkolási kapacitás szűkös, a kerületen kívülről érkezők pedig sokszor itt parkoltatják járműveiket, ha például a Puskás Ferenc Stadionban vagy a Papp László Sportarénában esemény van.

A kerület vezetője szerint az lenne a kívánatos, hogy az emberek ne utcán, hanem garázsban tárolják az autóikat. Mivel lassan ellehetetlenül a közterületi parkolás, és a parkolási díjakra nincsenek ráhatással, a lakossági parkolási díjakhoz hozzányúlnak majd.

Mint mondta, az első gépjármű után jelenleg náluk kétezer forintos díjat kell fizetni, ami tulajdonképpen az adminisztráció költségét sem fedezi már. Éppen ezért biztosra vehető, hogy új struktúrát alakítanak ki, és a józsefvárosi példához hasonlóan emelni fogják a lakossági parkolási díjakat.

A zuglói parkolási rendelet első módosításairól 2024. november 7-én dönthet majd a képviselő-testület.

Hegyvidék

Hasonló utat követne a XII. kerület is, ahol a parkolóhelyek átlagos kihasználtsága a fizetős időszakokban a várakozási övezet különböző részein eltérő: a Városmajor utca – Böszörményi út észak-déli tengelyétől keletre eső területek jellemzően magas kihasználtságúak, akár 90% fölöttiek; a kertvárosiasabb területeken a kihasználtság változékony, és jóval alacsonyabb: jellemzően 60% körüli, de ez sok egyéb tényezőtől is.

Az önkormányzat szükségesnek tart változtatásokat a helyi lakosság érdekében. Mint írták: a kizárólagos lakossági parkolóhelyek számával kapcsolatban is, illetve az arra alkalmazott időkorlátozás ésszerűsítésére szükség van, hogy a helyben élők kerüljenek előnybe a máshonnan érkező, itt parkoló autósokkal szemben. A megoldást abban látják, hogy nem növelik a jelenlegi parkolóhelyek számát és azokból nagyobb arányban jelölünk ki kizárólagos parkolóhelyeket, így próbálva nehezíteni az autóval máshonnan ide érkezők parkolását, melynek célja, hogy nagyobb eséllyel válasszanak egyéb közlekedési módot. Bármilyen változtatást megelőzően meg fogják kérdezni az ott élőket is, jelezték.

Közölték, a kerületben most is kell kiváltania azoknak lakossági parkolási engedélyt, akik fizetős övezetben laknak, ha nem szeretnének óradíj alapon parkolási díjat fizetni a lakóhelyük környékén.

A fizetős övezetekben a lakossági parkolási engedély éves díja a kerületben jelenleg nagyon alacsony, 2000 Ft, melyet évek óta nem emelt meg az önkormányzat. Ennek összegét tervezzük emelni, egyelőre nem született döntés arról, hogy milyen mértékben

– fogalmaztak.

Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a teljes kerületben nem lehet teljesen megszüntetni az ingyenes parkolást, egyrészt azért, mert a ritkábban lakott, magasabban fekvő területeken felesleges lenne bevezetni a fizetős parkolást a jelenlegi ingyenes helyett, mert ott jellemzően csak azok parkolnak, akik ott is laknak és közülük sokan eleve a saját ingatlanjukon belül, kertben, garázsban tárolják az autót. Másrészt, amennyiben ezeken a kerületrészeken bevezetnénk a fizetős parkolást, az ehhez szükséges infrastruktúra és humán erőforrás költsége a nem helyi lakosság gépkocsijának alacsony száma miatt nemhogy soha nem térülne meg, hanem örökké veszteséges maradna.

II. kerület

A parkolóhelyek szűkössége miatti zsúfoltság enyhítése érdekében több intézkedést is tett, illetve tervez tenni a II. kerületi önkormányzat is.

Mint írták, a gyakorlatban is bevált módszer a fizető övezetek határán kívül kialakított időszakos lakossági várakozóhelyek rendszere. Ezeken a területeken nem hoztak létre fizetőövezetet, viszont a parkolóhelyek egy részét bizonyos időszakokban csak az ott élők vehetik igénybe. A kizárólagos helyek bővítése fizető övezeten belül is folytatódik.

Az önkormányzat tervez további módosítást, hiszen 30 százalékkal több kedvezményes lakossági engedély jut a kerület fizetőövezeteiben az ott lévő szabályosan kialakított várakozási helyekre.

A legzsúfoltabb területeken további intézkedéseket tettek, példaként említették, hogy az önkormányzat szerződött a Mamuttal, így a környéken élők meghatározott számú kedvezményes éjszakai vagy 0-24 órás parkolás engedélyt vehetnek náluk igénybe. Céljuk, hogy minél több parkolóházzal és mélygarázzsal működjenek együtt kedvezményes helyek biztosítása érdekében.

Tudatták: még ez sem elegendő a zsúfoltság kellő csökkentéséhez. A kedvezményes parkolási engedélyek díjáról novemberben dönt a képviselő-testület.

Budavár

A budavári önkormányzat lapunknak mindössze annyit írt a témában: „jelenleg még az átadás-átvételi folyamatok áttekintése zajlik a Budavári Önkormányzatnál, a parkolási rendszer esetleges átalakítása még nem került napirendre.” A szövegezés alapján viszont itt sem zárkóznak el egy esetleges módosítástól.

Újbuda

A XI. kerületben a közterületi parkolók kihasználtsága napközben eltérő, a belvárosi részen 95 százalék feletti, a lakótelepi részen átlagosan 80 százalék felett van, közölte az önkormányzat.

Varga Jennifer / 24.hu

Álláspontjuk szerint a jelenlegi parkolásszabályozási rendszer továbbra is fenntartható, tervezik is a díjfizető övezet további bővítését, melyről az idén tavasszal döntöttek. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyására várnak, utána tud elkezdődni a fizetős parkolás kialakítása Albertfalván. Ezen kívül több városrészben is vizsgálják még a különböző parkolásszabályozási rendszerek bevezetésének lehetőségét.

A parkolási díjfizető övezet 2001-es bevezetése után csak 2000 forint adminisztrációs költséget kellett fizetni a lakóknak. Ezt a rendszer változtatták meg 2022-ben, amióta a korábbi négy engedéllyel ellentétben személyenként egy és lakásonként legfeljebb két lakossági várakozási engedély igényelhető. A korábbi 2000 forint helyett pedig az első gépkocsira 12 ezer forint, a második gépkocsira 24 ezer forint az éves várakozási engedély. Szintén új változás volt, hogy a lakossági engedély nem érvényes az egész kerületre, csak a lakcím szerint meghatározott zónába. Jelenleg 5 lakossági zóna van kialakítva a díjfizető övezetben.

Arra nem tértek ki, hogy tervezik-e emelni a lakossági parkolási díjakat.

Karácsony szerint fokozatosan lehet haladni előre

A Főpolgármesteri Hivatal a 24.hu megkeresésére azt írta, Karácsony Gergely minden komoly civil javaslatot alaposan megfontol, ezt teszi a közterületi parkolással kapcsolatos javaslatcsomaggal is. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint ugyanakkor kerületi önkormányzati hatáskörben lehet ingyenes vagy nagyon kedvezményes parkolási lehetőséget biztosítani, így a Fővárosi Önkormányzatnak legfeljebb szimbolikusan van hatásköre ebben a kérdésben.

Ettől függetlenül a főpolgármester egyetért azzal, hogy a közterületeket autók tárolása helyett egyre inkább a pezsgő városi élet céljára kell használni, ezért szüntette meg a Fővárosi Önkormányzat a Városháza udvarán a legnagyobb belvárosi parkolót és hoz létre helyette inkább parkot a budapestiek számára. A Blaha Lujza tér példája is mutatja, hogy közterületi parkolók helyett több zöldre van szüksége a városnak

– írták.

Általános tapasztalat viszont szerintük, hogy a belvárosban élők egyszerre tartják problémának a jelentős számú közterületen parkoló autót és a saját közterületi parkolási lehetőségeik szűkösségét. Mindaddig, amíg a belvárosban a saját tulajdonú gépjárművek száma meghaladja a közterületi parkolóhelyek számát, fokozatosan lehet haladni előre.

Hozzátették, azok a városi kísérletek sikeresek a gépjárműforgalom és ezzel a közterületi parkolás csökkentésében, amelyek fokozatosan, a városi közterületek zöld megújításával, a közösségi közlekedés fejlesztésével párhuzamosan ösztönzik a polgárokat arra, hogy minél kevésbé használjanak a belvárosban saját személygépkocsikat. „Számos kerületi példa mutatja, hogy ez egyáltalán nem reménytelen, és ezek érdemben járultak hozzá a közúti forgalom csökkentéséhez, a városi terek élhetőbbé válásához” – zárták a válaszukat.

Vitézy: a kerületi önkormányzatok egy torz rendszert konzerváltak évtizedekig

Megkerestük a fővárosi frakciókat is azzal kapcsolatban, hogy mit szólnak az ötlethez, csupán Vitézy Dávidtól kaptunk választ, aki leszögezte: egy jól működő 21. századi nagyvárosban az mutatja a várostervezés sikerességét, hogy a mindennapi élethez nem feltétlenül kell saját autót fenntartani. Budapesten a közlekedést sok kritika érheti, részben jogosan, de a metró- és villamosvonalakkal sűrűn átszőtt belvárosban a legtöbb élethelyzetben ma is el lehet boldogulni nélküle – ezt bizonyítja, hogy a belvárosi kerületekben 80-85%-a a lakóknak autó nélkül él.

Természetesen nem mindenki számára és nem minden helyzetben lehet ez megoldás, néha igenis szükség van autóra. Ezeket viszont elsősorban parkolóházakban és garázsokban  kellene tartani, amelyek viszont ma nem épülnek, mert piaci alapon nem éri meg építeni és üzemeltetni őket, pontosan azért, mert közterületen úgyis ingyenes a lakossági parkolás. A kerületi önkormányzatok az utóbbi években nem mertek hozzányúlni a rendszerhez, ezzel egy torz rendszert konzerválnak már évtizedek óta, ahol egy közösségi közlekedést használó lakó gyakorlatilag hátrányba kerül ahhoz képest, mint aki autót tárol a közterületen

– magyarázta.

Vitézy kiemelte, egyedül a Józsefvárosi Önkormányzat vállalta fel, hogy szakít ezzel a gyakorlattal, amit pozitív és bátor példának tart.

Mohos Márton / 24.hu Vitézy Dávid

A civilek elvi megközelítésével tehát sok tekintetben azonosulni tud. Több javaslatuk – a korszerű, rendszámalapú, egységes díjfizetési rendszer vagy a nagyméretű gépjárművek (terepjárók, SUV-k) magasabb parkolási díja – a választási programjából ismerős lehet. Ezek érdekében mindent el fog követni fővárosi képviselőként, bár számos ponton sajnos ez országgyűlési hatáskörbe eső kérdés, utalva arra, hogy a kerületi parkolási hatásköröket törvény szabályozza ma.

A fővárosi képviselő, volt közlekedési államtitkár úgy látja, a közterületi parkolás ingyenessége alapvetően ott jelent problémát, ahol helyhiány van, vagyis a parkolóhelyek iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. A tágan vett belvárosban, tehát nagyjából a Hungária körúton belül egyértelmű a helyzet: a közterületek egyszerűen nem alkalmasak annyi autó elhelyezésére, mint ahányan ott parkolni szeretnének, ahogyan ez egyébként a lapunknak megküldött adatokból is több ponton látszik.

„Ráadásul a belső városrészekben az utcákat sokkal inkább a városi élet színtereiként kellene kezelni szélesebb járdákkal, fasorokkal, közösségi életre és kitelepülésre alkalmas teresedésekkel, ami a meglévő parkolók egy részének átalakítása, a parkolási kínálat csökkentésének irányába hat – persze a kereslet csökkentésével párhuzamosan. Ebbe az irányba indult el a Józsefvárosi Önkormányzat” – ecsetelte Vitézy.

A külső városrészekben sokkal változatosabb a kép. Vannak olyan területek, ahol parkolóhiány van – például a 40-50 éve nem ilyen szintű motorizációra tervezett lakótelepeken vagy egyes metró- és HÉV-állomások környékén, ahol az utcákat “spontán” P+R parkolóként használják az ingázó autósok –, de ezeket véleménye szerint lokálisan kell kezelni. A kertvárosokban a parkolás általában nem jelent problémát; nem gondolom, hogy a fizető parkolást ki kellene rájuk terjeszteni.

Közvetlen hatásként a parkolóhelyet kereső autósok száma valóban csökkenne a kis utcákban. De ennél fontosabb volna a közvetett hatás: aki belvárosi lakosként leteszi az autót – tehát nincsen miatta egy állandó költsége, ami miatt úgy érzi, ha megvan, használnia is kell –, az egyszerű és kézenfekvő módon venné igénybe az alternatívákat: sétálna, tömegközlekedne, kerékpározna vagy néha taxiba ülne, akár városi, akár vidéki utazáshoz meg autót bérelne a széles körben elérhető autómegosztók segítségével. Reálisnak tartom, hogy ezáltal a belső városrészek autóforgalma pár év alatt 10-15%-kal csökkenne, látunk erre példát nyugat-európai városok hasonló szabályozásai nyomán (lásd Oslo vagy Párizs példáját)

– zárta gondolatait.

Kapcsolódó
Szigorítást javasol Karácsony Gergely: sokan eshetnek el az ingyenes parkolástól
A főpolgármester tervezett javaslata szerint a zöld rendszámos autók ingyenes parkolására csak a budapesti üzembentartók teljesen elektromos járművei lehetnek jogosultak.

The post Több a kiadott engedély, mint a hely: felszámolnak a lakosság ingyenes parkolásával Budapesten first appeared on 24.hu.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed