Hatottak a Dürer Parkot építő cég érvei: a kormány az elmúlt hetekben belement abba, hogy módosítsa a Városliget szomszédságában felhúzott két irodaház megvásárlásáról szóló megállapodást. Azt, hogy az oda költöző minisztérium és állami bank részéről adódó többletigények miatt többet fizet a kormány, megerősítette az egyik cégtulajdonos is. Információink szerint 100 helyett így
A 24.hu birtokába került kormányzati előterjesztés szerint ennél is nagyobb, 30 százalékos, tehát plusz 80 milliárd forintot kitevő emelést terveztek be a Bosnyák tér melletti Zuglói Városközpont Irodakomplexumnál. A 324,6 milliárdos új árról azonban hiába kérdeztük a kormányzatot és a beruházót is, senki sem válaszolt.
A 24.hu május végén írta meg, hogy a kormány még elkészültük előtt vételi megállapodást kötött a Dürer Park irodaházaira, amelyeket a Dürer Befektetési (DB) Kft. épít. A projektcég tulajdonosa a Garancsi István-Scheer Sándor duó érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap.
Varga Jennifer / 24.hu
Májusban derült ki az is, hogy a kormány – a nyilvánosság tájékoztatása nélkül – három helyen rendelt vadonatúj irodaházat NER-es ingatlanfejlesztő cégektől.
A Dürer Parkra 100 milliárdot terveztek, de 119,4 milliárdba kerül majd a vásárlás,
a Bosnyák téri Zugló Városközpontnál a korábbi 244 milliárd helyett 324,6 milliárd lehet a keret az említett előterjesztés szerint,
míg a Mol-torony melletti BudaPart irodaházai esetében egyelőre nincs információ arról, hogy a Válasz Online által megírt 255 milliárd forintos vételárat felsrófolták volna.
Ha a szerződéseket aláírják, az ármódosítások 600-ról 700 milliárd forintra növelik a költségvetés terheit, miközben szakértők azt állították, hogy az eredeti, 600 milliárdos összeg is erősen túlárazott volt.
Azt már júniusban megírtuk, hogy a Market és a Főnix Magántőkealap által tulajdonolt DB Kft. az Ajtósi Dürer soron megvalósuló beruházás befejezéséhez közeledve jelezte, hogy kevésnek tartja a korábban vállalt vételárat. Az eredeti egyezséget egy nem nyilvános kormányhatározat alapozta meg, melyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására. Akkor azonban a DB Kft. olcsóbban, 100 milliárdért is vállalta a projektet, ám később – miután kiderült, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és több, a tárca alá tartozó cég költözik majd az ingatlanba – jelezte, hogy a megrendelő az alapelképzelésekhez képest jelentős változtatásokat kért.
A DB Kft. 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen irodaházakat, arról viszont csak később született döntés, hogy kik lesznek a bérlők. Az NGM, az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és több más intézmény menet közben nyújtotta be az épületek kialakításával kapcsolatos igényeit, ami a cég szerint mintegy 20 milliárdos extra költséggel járt.
Többfordulós egyeztetés zajlott le a megrendelővel, ami végül azzal zárult, hogy a minisztériumi oldal is visszafogott az igényeiből
– mondta lapunknak Scheer Sándor, a Market Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatója. Scheer elismerte, hogy megemelik a vételárat, de azt hangsúlyozta, hogy cégük nem az eredetileg tervezett épületekért kért több pénzt, csupán az extra fejlesztéseket fizettette ki a megrendelővel. A cégvezér szerint az új bérlők miatt az épületben módosítani kellett az elektronikai és biztonsági hálózatokat, sőt néhol a födémekhez is hozzá kellett nyúlni. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy az új, 119,4 milliárdos megállapodást aláírták-e már.
Komka Péter / MTI Scheer Sándor a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.
A BDPST Zrt.-nél kerestük Tiborcz Istvánt a hozzá köthető magántőkealap reakcióját kérve az ügyben, de onnan csak annyit válaszoltak, hogy a BDPST Zrt. nem tulajdonosa a Dürer Parkot fejlesztő Dürer Befektetési Kft.-nek, befektetési és üzleti döntéseiben nem vesz és nem vett részt.
A Zuglói Városközpont Irodakomplexum esetében eddig nyilvánosan senki sem fogalmazott meg hasonló jellegű extraigényeket a készülő ingatlanokkal kapcsolatban. Gulyás Gergely miniszter az egyik tavaszi Kormányinfón azt közölte, hogy a készülő irodanegyedbe a többi között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Központi Ellátási Főigazgatóságot költöztetik majd be. A Bosnyák téri üzletet a Bayer Construct Zrt.-vel ütötték nyélbe. Balázs Attila érdekeltsége a projekt indulásánál még 950 lakás építését tervezte, és jóval kevesebb irodával számolt. Két éve azonban bizonytanná vált, hogy ennyi luxuslakás értékesíthető lesz-e a környéken, ezért változtattak az arányokon, a lakásszámot levitték 168-ra, a leendő irodák alapterületét pedig jelentősen megnövelték. A cég 2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be arról, hogy a tervek módosultak, és egy kivétellel az összes tömbben irodaház lesz. Néhány hónappal később aztán kiderült, hogy már vevő is van: az összes irodát megveszi az állam. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MNV honlapján bukkant rá arra a szerződésre, amely szerint az állami vagyonkezelő 244 milliárd forintot fizet értük.
A 24.hu által megszerzett előterjesztés szerint a kormány most azt várja el, hogy
A pénz biztosítása, betervezése a jövő évi és az azutáni költségvetésekbe Nagy Márton nemzetgazdasági és Varga Mihály pénzügyminiszter feladata, de Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is kapott munkát az előkészületekben. Neki a kormányzati hírközlési szolgáltatások kiépítését kell levezényelnie.
A 24.hu az ármódosítással kapcsolatban kérdésekkel fordult mind a Nemzetgazdasági, mind a Pénzügyminisztériumhoz, és megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám válasz egyik helyről sem érkezett. A beruházónál, a Bayer Constructnál is érdeklődtünk, hogy miért kérték a korábbi ár 80 milliárdos megemelését, de a cég sem reagált.
A Lágymányoson épülő BudaPart irodaházaiban várhatóan a MÁV, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala költözik majd. Az összesen 160 négyzetméternyi ingatlant Hernádi Zsolthoz, Garancsi Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz köthető cégek építik az eddigi információk szerint 255 milliárd forintért. A BudaPart beruházóját is megkerestük azzal, hogy hogyan áll a projekt, és náluk is történt-e áremelés, de választ egyelőre onnan sem kaptunk.
A példátlan állami bevásárlási akció során bőven egymillió forint feletti négyzetméterárat fizet a költségvetés. A kormányzati oldalon a lépést azzal indokolták, hogy a korszerű irodákban a jelenleginél olcsóbb lesz az apparátus elhelyezése. Ingatlanpiaci elemzők ugyanakkor jelezték, hogy szokatlan a bérlés helyett a saját tulajdonba vétel, nem különben a vételár előre fizetése.
Varga Jennifer / 24.hu Épülő ingatlanok a Bosnyák téren 2024. szeptember 5-én.
A Nemzetgazdasági Minisztérium augusztusban közleményt adott ki, azt állítva, hogy az állam a piaci ár alatt veszi meg az irodaházakat, a Válasz Online viszont egy szakértői elemzésre alapozott cikket tett közzé, melyben arra jutottak, hogy
A cikk megjelenése után a Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés miatt feljelentést tett. A BRFK gazdasági bűnözés elleni osztálya – mint megtudtuk – egy hét után elutasította a beadványt arra hivatkozva, hogy már megelőzték őket egy másik feljelentéssel. A DK szerint az indoklás jogi nonszensz, mivel ilyen esetekben nem visszadobják, hanem egyesítik a hasonló témában érkező bejelentéseket.
A közpénzkiadások ellenére a kormányzati negyed esetében nincs nyoma annak sem, hogy közbeszerzési eljárással keresték volna a lehető legolcsóbb beruházót. Az előterjesztésekből látszik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága felmentést adott a közbeszerzési kötelezettség alól. Érdeklődtünk Sas Zoltántól, a bizottság jobbikos elnökétől, hogy ki és mire hivatkozva kérte a felmentést, és miért látták indokoltnak a mentesítést a közpénzek takarékos elköltését célzó eljárás alól. A bizottság
a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítések tárgyalása során minden esetben zárt üléseken jár el, az üléseken tárgyalt előterjesztések mindegyike törvény által védett adatokat tartalmaz, így azok tartalmáról nem tudok felvilágosítást adni
– hárította el Sas a 24.hu érdeklődését. Az elnök általánosságban annyit fűzött hozzá, hogy a bizottság a közbeszerzési törvény alapján az üléseken olyan előterjesztésekről dönt, melyek esetén Magyarország alapvető biztonsági érdekeire való hivatkozás áll fenn.
„A törvényt nem kell alkalmazni azon beszerzésekre, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel (…), amelyek esetében Magyarország alapvető biztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések a közbeszerzési eljárás alóli mentesüléshez képest kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem garantálhatók, és amelyek megrendelésére az Országgyűlés illetékes bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a törvény alkalmazása alól felmentést adott” – hivatkozott az ellenzéki politikus a jogszabályi rendelkezésre.
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A Kopaszi-gát és az új városrész, a Budapart 2020. november 30-án.
The post Elfogadta a kormány a NER-es irodaház-építő cég áremelési kérését, mégis 120 milliárd lesz a Dürer Park ára first appeared on 24.hu.
