Ha a költségvetési törvény nem is került még az Országgyűlés elé, az adótörvények tervezetét Varga Mihály már október 29-én benyújtotta, és ebben szerepel egy eddig nem alkalmazott újdonság, ha úgy tetszik, innováció: 2025-től minden évben inflációkövető adóemelés lenne a szeszes italok, a dohánytermékek és az energiatermékek, az üzemanyagok tételes jövedéki adójánál, a gépjárműadónál, valamint a regisztrációs adónál is. Azt is meghatározták, hogy az előző évi júliusi éves infláció mértékével kellene emelni a következő évben az érintett adókat. Mivel idén júliusban 4,1 százalékos volt az éves infláció (ez volt a legmagasabb érték eddig 2024-ben), így azoknál az adóknál, amelyeknél már januártól alkalmazni kell az inflációkövető emelést, ennyivel emelkedhetnek az adók.
Az automatikus inflációkövető adóemelés a termékek viszonylag jelentős körét érinti, köztük olyan termékekét is, amiket a nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is.
Innen ered a Nyugdíjas Parlament elnökének, Karácsony Mihálynak a felvetése, miszerint
A nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adat alapján emelik, hanem jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik a mértékét. Ha ezt meghaladja a várható infláció, akkor normál rendben novemberben van korrekció (de 2021–2022-ben volt nyáron is), lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is.
Karácsony szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. Kiszámolta, hogy egy jelenlegi 233 526 forintos átlagos összegű öregségi nyugdíjnál 7473 forintot jelentene a 3,2 százalékos nyugdíjemelés, míg ha az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a tavaly júliusi inflációt vennék figyelembe, akkor 9575 forint lenne az átlagos emelés, azaz havi 2102 forintot (évi 25 224 forintot) nyerhetne ezzel, akinek átlagos összegű a nyugdíja.
Karácsony Mihály szerint, ha az adóknál járható út a tényadatokon alapuló automatikus inflációkövető emelés, akkor ez a modell használható lenne a nyugdíjaknál is.
Ha az állam a bevételei emelését az előző évi júliusi éves inflációhoz köti, akkor alkalmazza ugyanezt az elvet a nyugdíjaknál is
– fogalmazott. Ez is kicsivel többet jelentene most, mint a várt inflációkövető emelés.
Karácsony Mihály egyébként arra számít, hogy (a gazdaság gyenge teljesítménye, illetve a forint gyengülése miatt) a költségvetési törvényben nem 3,2 százalékos inflációt becsülnek majd a következő évre – 3,4–3,6 százalékot vár. Hogy ez így lesz-e, az hamarosan kiderül. Az MNB legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentésében éves átlagban idénre 3,5–3,9 százalék közötti, míg 2025-re 2,7–3,6 százalék közötti inflációt jelez előre.
Ugyanakkor az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a Nyugdíjas Parlament leginkább azt szeretné, hogy
mert a korábban megállapított nyugdíjak mára nagyon leszakadtak az újonnan megállapított nyugdíjakhoz, és különösen a bérekhez képest.
Példaként említette, hogy jelenleg még tartanak az országos bértárgyalások, de a kormányzati célok alapján (2028-ra legyen bruttó ezer euró a minimálbér és bruttó egymillió forint az átlagkereset) a következő években (így jövőre is) 10–12 százalékos emelések szükségesek. Ehhez képest a nyugdíjak jövőre legfeljebb 3–4 százalékkal emelkedhetnek, vagyis tovább folytatódik a nyugdíjak leszakadása a bérektől. Mint korábban megírtuk, míg 2010-ben még az átlagkereset 74,5 százaléka volt az átlagnyugdíj, 2022-ben már a felét sem érte el, igaz, 2023-ban (amikor a bérek reálértéke a 17,6 százalékos éves infláció mellett nem tudott nőni), javult az arány 54,8 százalékra. Idén a legfrissebb KSH-adatok alapján az átlagnyugdíj (szeptemberben 233 526 forint) a nettó átlagkereset (418 100 forint, augusztusban) 55,9 százalékát teszi ki.
A KSH a jelentésében arra is kitér, hogy a legfrissebb adatok szerint az idén a keresetek éves szinten 13,1 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak az év elején 6 százalékkal nőttek, ami minden bizonnyal jelent majd némi reálérték-növekedést a nyugdíjaknál, hiszen 3,5 százalékos inflációt várnak az idei évre – csakhogy a bérekhez képest akkor is csak kevesebb mint a fele lehet az idei nyugdíjemelés. Ezért is mondja a Nyugdíjas Parlament elnöke, hogy egyedül a bérkövető nyugdíjemelés garantálná, hogy a nyugdíjak megőrizzék azt a pozíciójukat, azt az arányukat a bérekhez képest, ami a nyugdíj-megállapításkor jellemző.
The post Olyan nyugdíjemelést szeretnének a nyugdíjasok, mint az újfajta adóemelés first appeared on 24.hu.
